WWF: hozzá kell látni a folyók helyreállításához

Egyre csökken a szabályozatlan folyók száma és kiterjedése

Elkészült az első, egész bolygóra kiterjedő elemzés a szabályozatlan vízfolyásokról, amely feltárja, hogy a folyók állapota súlyosan leromlott. A jelentés javaslatot tesz a még szabályozatlan folyók állapotának fenntartására, amit ki kell egészítenie a szabályozott folyók helyreállításának is - közölte a WWF Magyarország szerdán az MTI-vel.

A gátak és víztározók jelentik a legnagyobb problémát

Az elemzés elkészítésében 34 kutató vett részt világszerte ismert kutatóintézetektől és szervezetektől - többek között a WWF-től is -, akik munkájuk során 12 millió kilométernyi vízfolyást vizsgáltak meg.

A májusban, a Nature magazinban publikált tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmada szabályozatlan, több mint 60 százalékuk szabad folyását gátak, vízerőművek vagy víztározók akadályozzák.

Egyre csökken a szabályozatlan folyók száma és kiterjedése Forrás: Origo

Az elemzés többek között megállapítja,

hogy a Föld 1000 kilométernél hosszabb 91 folyója közül már csak 21 tekinthető szabályozatlannak,

ennyi jut el úgy a forrástól a torkolatig, hogy egyetlen gát sem akadályozza útját.

Annak, hogy a folyók hosszanti átjárhatósága csorbát szenved, a gátak és víztározók az első számú okai. A gátak nemcsak a vándorló halak számára jelentenek akadályt, hanem a hordalékmozgást és a vízjárást is alapvetően befolyásolják.

Újabb 3700 gát megépítését tervezi a közeljövőben

Jelenleg közel 60 ezer nagy gát található a világ folyóin, és további 3700 gát építését tervezik. Gyakori probléma, hogy a vízerőművek tervezése egy folyón vagy vízgyűjtőn egyenként zajlik, nem vizsgálva az összeadódó hatások miatti kockázatokat.

A Zeya vízerőmű az Amur áradása idején Forrás: AFP/Vitaliy Ragulin

A szabad folyású folyók nemcsak a természeti környezet állapotának megőrzése miatt jelentősek, hanem a társadalom számára nyújtott szolgáltatásaik miatt is.

Az egészséges vízfolyásoknak sok országban döntő szerepük van a népesség élelmiszer-ellátásában,

máshol a folyók és ártereik az aszály és az árhullámok esetén nyújtanak segítséget,

valamint a folyókhoz kötődő fajok és élőhelyek megóvása szempontjából is kiemelkedő a jelentőségük.

Forrás: Wikimedia Commons

A még szabályozatlan folyók megőrzése és a gátépítések féken tartása a Föld egésze szempontjából kiemelkedő jelentőségű - hangsúlyozza közleményében a WWF.

Magyarországon lehetséges lenne a természetes állapot helyreállítása

Európában a jelentés szerint nincs 1000 kilométernél hosszabb szabályozatlan vízfolyás. Magyarország és a Kárpát-medence folyói között sok olyat találni, melyeken nincs gát vagy vízerőmű, ennek ellenére mégsem tekinthetők szabályozatlannak.

Uszályok állnak a Dunán Bajánál 2018. október 17-én Forrás: MTI/Sóki Tamás

A 19-20. században ugyanis a folyószabályozások miatt nagyon sok mellékágat és holtágat levágtak a folyókról, és több tízezer hektár ártér került az árvízvédelmi töltéseken kívülre.

Magyarországon lehetőség lenne az árterek visszacsatolására a Tisza mentén,

vagy a mellékágak visszacsatolására a Duna vagy a Dráva mellett.

Ártéri erdő az Ó-Dráva egyik holtágában Forrás: WWF Magyarország

A WWF szerint ezt a felelősséget vállalni kell, a lehetőségeket kihasználva hozzá kell látni a folyók helyreállításához, és a folyókra kockázatokat jelentő fejlesztéseket fokozatosan el kell hagyni.

(Forrás: MTI)