Hamarosan elkezdi az idei munkát az iharkúti lelőhelyen az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja, ahol már a tizenkilencedik éve folynak ásatások.
Mára közel százezer csontlelet és fog került elő a Bakonyban, amelyek legalább 40 különböző gerinces állattól származnak. A kutatók néhány éve az impozáns és népszerű dinoszauruszcsoport, a Sauropodák egyik fogát találták meg.
Ezek voltak a valaha élt, legnagyobb szárazföldi állatok, a maguk akár tizenkét méteres magasságával és akár hatvan-nyolcvan tonnás testtömegével. Tavaly pedig két különböző, eddig csak töredékek alapján ismert krokodil koponyájára bukkantak, melyek
a modern krokodilok evolúciójának korai fázisához adnak felbecsülhetetlen ismereteket.
Az eddig feltárt, hatalmas leletanyag igazi különlegességei azok a rendkívül törékeny madárcsont leletek, melyek 85 millió éves korukkal bizonyítottan a legidősebbek a Kárpát-medence területén.
A minden nyáron folyamatosan kutató expedíciót több neves hazai tudományos műhely, illetve kormányzati szerv, így a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja, a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is támogatja.
A kutatók az első iharkúti madárleleteket már a kétezres évek elején megtalálták, és egyedülálló eredményeiket is publikálták.
A korai maradványok közül az egyik legjelentősebb a Bauxitornis mindszentyae (ami nevét a területen bányászott bauxit és Mindszenty Andrea az ELTE professor emerita-ja után kapta) névre keresztelt, körülbelül ölyv méretű madár csüdcsontja
– mondta el az Origónak Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének tanszékvezető docense, a kutatócsoport vezetője. – Ez a maradvány legalább négy-öt csontból épül fel és a morfológiája arra utal, hogy az úgynevezett Enantiornithesek csoportját képviseli, mely egy korai, primitív, a kréta időszak végén kihalt ága a madaraknak.
Ezek a több millió évvel ezelőtt élt szárnyasok nem csak repülni tudtak, de még megvoltak a dinoszaurusz őseiktől örökölt fogaik is.
A dinoszauruszokkal együtt azonban a kréta kor végén eltűntek,
ami azért is meglepő, mert a többi madárcsoporthoz hasonlóan feltehetően melegvérűek lehettek; rejtély, hogy vajon miért nem élték túl a madarakhoz hasonlóan a kréta végi nagy kihalást.
Bár a mezozoikumból madárleletek csak elvétve kerülnek elő, az iharkúti dinoszaurusz lelőhelyen mára több mint egy tucat madárleletet fedeztek fel, amelyek egy része még dokumentálás alatt van.
Franciaországi és erdélyi leletek alapján tudjuk, hogy ekkoriban már más, fejlettebb madárcsoportok is léteztek az európai szigetvilágban
– mutatott rá Ősi Attila. – Nagyjából ekkor, úgy 70-80 millió évvel ezelőtt már megjelenhettek a mai, modern madárcsoportok korai ősei, mondhatni akkor kezdtek „kibontakozni" ezek az állatok.
Franciaországban például a szakemberek egy összeforrt, ágyéki csigolyákat és medencecsontokat tartalmazó leletre bukkantak, amiről az alapos elemzések kiderítették, hogy
egy nagyon korai futómadár maradványai lehetnek.
Abban az időben ez a vidék szárazulat volt, jóval nagyobb, mint a Dunántúli-középhegység és környezetének szárazulatai.
Talán a bakonyi területen is élhettek más madárcsoportok, csak még nem kerültek elő a fosszíliáik.
A kutatócsoport idei kiemelt célja, hogy további értékes madárleleteket találjon a július 15-én induló három hetes ásatások alatt.
Az idei év egyik legnagyobb kérdése ezeknek a bizonyos, nagyon korai madárfajoknak a további vizsgálata, beazonosítása.
"Más típusú madarak maradványai ismertek Franciaországból, Spanyolországból és Erdélyből, de az általunk felfedezett fosszíliák körülbelül 5-12 millió évvel fiatalabbak ezeknél "– tájékoztatott a szakember.
– Úgy gondoljuk, hogy amikor az ő lelőhelyeik szárazföldként léteztek, akkor nálunk hullámzott a tenger és fordítva, így a két ökoszisztéma nem volt teljesen szinkronban. Az újabb ásatások erre is megpróbálnak választ találni.
Az elmúlt évekhez hasonlóan a nagyközönség idén is ellátogathat a Bakonyi dinoszaurusz lelőhelyre és testközelből tapasztalhatja meg, milyen az őslénykutató munkája,
hogy találják meg és hogyan szabadítják ki a kőzetből a 85 millió éve ott lapuló ritka fosszíliákat
és azt is, hogy hogyan lehet a leletekből kiolvasni az egykori élővilágra vonatkozó információkat.
A hazai és nemzetközi szinten is egyedülálló, 2000-ben felfedezett iharkúti ősgerinces lelőhelyen eddig mintegy 600 négyzetméternyi területet tártak fel.
A kutatásokat most már évek óta bárki megtekintheti: az iharkúti Jurassic Park idén július 22-én, 25-én, és 27-én várja a bakonyi dinoszaurusz ásatás iránt érdeklődőket, ami az előzetes regisztrációt (www.magyardinoszaurusz.hu) követően látogatható.
A kutatók naponta körülbelül 400 embert tudnak fogadni
és a szomszédos faluból kisvonattal szállítják a látogatókat a bánya peremére.
Az ásatáson testközelből figyelhetik meg az érdeklődők, hogyan zajlik az a munka,
mely során a jelentéktelen kődarabnak tűnő, törékeny csontokból félelmetes dinoszauruszcsontvázak kelnek életre.
Az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja hetedik éve folytat ásatást egy másik helyszínen is, Villány határában, ahol az idei kutatómunka a napokban zárul.
A terület kárpát-medencei viszonylatban igen egyedi: a középső-triász időszakból származó, 238 millió éves, sekély tengeri üledékes kőzetek különleges fosszíliákat rejtenek.
Néhány kőzetréteg ugyanis tele van őshüllők csontjaival: csigolyák százai, fogak ezrei kerülnek elő.
Az idei ásatás egyik legfontosabb lelete egy majdnem teljes koponya, amely egy tengeri ragadozó Nothosauria őshüllőhöz tartozhatott
– magyarázta Ősi Attila.
– Bár már ismertük korábban is ezeket az akár 4-5 méteresre is megnőtt formákat, az ilyen teljes lelet nagyon ritka és értékes, amiből reményeink szerint hamarosan fontos adatokat tudunk majd kiolvasni.