A téli jégmentesség ellenére jó minőségű a Balaton vize

A Balaton látképe.

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete beszámolót közölt arról, hogy milyen a Balaton ökológiai állapota az idei meleg tél után. A tájékoztatásból egyebek mellett kiderül: bár télen nem fagyott be a Balaton, ennek nincs kimutatható hatása a tavaszi-nyári vízminőségre.

A Balatoni Limnológiai Intézet közlése szerint az utóbbi két-három évtizedben egyre gyakoribbá vált, hogy télen nem fagyott be a tó, pedig a jéggel fedett Balatonban sajátos környezeti körülmények alakulnak ki: a szél által rendszeresen felkevert üledékrészecskék kiülepednek, a napsugárzás akadálytalanul lejut a tó üledékének felszínére. Ennek eredményeként a háborítatlan üledékfelszínen sajátos mikroszkópikus algaegyüttesek fejlődnek ki a 3-4 Celsius fokos vízben. A közlemény szerint "szerencsére ennek az állapotnak az elmaradása nincs kimutatható hatással a tó tavaszi-nyári vízminőségére".

Mint részletezik, a Balatonban éppúgy, mint az állóvizek többségében a vízi ökológiai rendszer energetikai alapját a lebegő mikroszkópikus algák teremtik meg a nap sugárzó energiájának megkötésével. Néhány évtizeddel ezelőtt az algák túlzott elszaporodása az úgynevezett eutrofizáció komolyan veszélyeztette a tó fürdőzésre való alkalmasságát és az ivóvízkivételeket.

Vörös szakáll moszat (Bangia atropurpurea) a Balaton parti kövein Forrás: MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet

A vízgyűjtőterületen végrehajtott nagyberuházások (harmadik fokozatú szennyvíztisztítás, szennyvízkivezetés a vízgyűjtőről, tározóépítések) meghozták a kívánt eredményt, ma már a tó egyetlen területén sincs kifogásolható mértékű algaelszaporodás. Így volt ez május elején is, amikor a tó legalgásabb területein, a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében az algák mennyiségét kifejező a-klorofill koncentráció 8-10 mikrogramm volt literenként, a tó keleti területén pedig csupán 4-5 mikrogramm literenként. Mindegyik tóterületen a tavaszi időszakra jellemző kisméretű, 10 mikrométernél kisebb kovamoszatok és egybarázdás moszatok az uralkodó szervezetek, amelyek semmiféle egészségügyi veszélyt nem hordoznak.

A víz küllemét a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencékben a Kis-Balaton tározórendszer területéről a zalavízzel bemosódó, a vízi és mocsári növényzet által termelt sárgásbarna oldott szerves (humin) anyagok határozzák meg alapvetően, ezért enyhén barna színű itt a víz. Méréseik alapján ezeken a területeken ezek az anyagok kétszer-háromszor annyi fényt nyelnek el, mint a lebegő mikroszkópikus algák. Ez az állapot azonban a jelenség mértékét tekintve nem jelent az emberi vízhasználatokra károsító hatást - olvasható a beszámolóban.

Már rég volt ilyen vastag jégtakaró a Balatonon Forrás: MTI/Turcsi Gábor

A vízparton sétálók számára a parti kövek élőbevonata jelzi egyértelműen és látványosan a tavasz beköszöntét. A hullámok által locsolt parti köveken vörösmoszatok szakállszerű bevonata jelenik meg. Ez a fonalas vörösmoszat (Bangia atropurpurea) a tiszta víz egyértelmű indikátora nem tűri az állandó vízborítást. Ez az alga korábban jóval elterjedtebb volt hazánkban azáltal, hogy a működő vízimalmok kerekein megvalósult az a számára ideális állapot, hogy közel egyidejűleg vízben is volt, és levegővel is érintkezett.

Tájékoztatnak arról is, hogy a múlt évhez hasonlóan 2019 első 4 hónapjára is a magas, túlszabályozott vízszint volt jellemző a Balatonban, amire a makrovegetáció (magasabbrendű növényzet) egyértelműen reagált. Voltak területek, ahol a nádas 2-3 métert is visszavonult, volt, ahol meggyérült. Sajnos volt több olyan terület is, ahol az emberi beavatkozás miatt változott meg a parti zóna kinézete, így a tó elveszített több ezer négyzetméter lokálisan pótolhatatlan élőhelyet.

A Balaton látképe Forrás: Wikimedia Commons

Mindazonáltal a meleg tél és tavasz következtében a nádasok hamarabb kezdték el a vegetációs szezont: míg a Balaton déli partján helyenként már március végén, addig a tó egészét figyelembe véve már április első napjaiban tömegesen jelentek meg az első hajtások. Hasonlóképpen a meleg télnek köszönhetően az áttelelő süllőhínárból jelentősen nagyobb biomassza figyelhető meg a Balatonban.

A halfaunával kapcsolatban megjegyzik, hogy egy tihanyi kövezésen is megfigyeltek balin ívást március végén (nem köztudott, hogy a tóban is képes ívni ez a faj). Húsvétkor pedig elkezdtek ívni a dévérek is, amit megzavart a viharos időjárás, de nyugodtabb körülmények között aztán folytatódott az ívás.

A tájékoztatóból az is kiderül, egy újabb idegenhonos faj is megjelent a Balatonban. Az intézet munkatársai a kis testméretű Theodoxus fluviatilis csiga terjedését folyamatosan monitorozzák a tóban. Az új faj nagyobb köveken már százas-ezres nagyságrendben is látható - olvasható a Balatoni Limnológiai Intézet szerdai közleményében.