Az már régóta tudjuk, hogy a testmozgás megváltoztathatja a bél mikrobiómáját (az emberi bélrendszer több milliárd baktériuma), ám most a Harvard Egyetem kutatói azt állítják, hogy
a mikrobióma a fizikai teljesítményünk egyik igen fontos, kritikus összetevője lehet.
A szakemberek a híres bostoni maraton leggyorsabb kvalifikációs időt teljesítő futóit vizsgálták: naponta összesen tizenöt székletmintát vettek tőlük a 2015-ös versenyen, valamint egy héttel a futás előtt és egy héttel azután. A releváns eredmények érdekében egy kontrollcsoportot is vizsgáltak. Arra voltak kíváncsiak, hogy mi található ilyenkor a belekben.
A genetikai elemzés során felfedeztek egy baktériumfajt, a Veillonellát, amelynek száma a maraton utáni jelentősen megnövekedett.
Az eredményeket ezután sikeresen replikálták 87 ultramaratonista és olimpiai futó szervezetében, az edzések előtt és után.
A korreláció felveti a baktériumok és a fizikai teljesítmény közötti okozati kapcsolat lehetőségét. Ezért a kutatók a bostoni maraton egyik futójának beleiből vett Veillonella törzset egerekbe helyezték, ami meglepő eredménnyel járt.
A különleges „tuning" lehetővé tette számukra, hogy mintegy 13 százalékkal hosszabb ideig fussanak a futópadon,
mint a kontrollcsoport tagjai. A további vizsgálatok azt mutatták, hogy ez a baktérium a tejsav lebontásában játszik fontos szerepet, ami szabályozni tudja a fáradtságérzetet futás közben.
A kutatás potenciális utat jelent a jövőbeni sportteljesítmény javításhoz, ahol a probiotikus kiegészítők megváltoztathatják a mikrobiómát, és jobb futóvá teszik az embereket
– írja George Church, a Harvard Egyetem kutatója a Nature Medicine tudományos lapban megjelent tanulmányban. – De még túl korai kijelenteni, hogy pontosan ez történik a szervezetünkben, érdemes először kiélvezni ezt a tudományos magyarázatot.
Hozzátette: amíg emberi kísérletekkel nem bizonyítják a feltételezés valóságát, az elmélet csak egy érdekes felvetés, amit az egerekkel végzett tesztek bizonyítottak.
A kutatók azonban egyelőre bizonytalanok és többen szkeptikusak is a témával szemben. David Relman, a Stanford Egyetem kutatója például arra ösztönzi társait, hogy keressenek megbízható kapcsolatot a mikrobióma és a testmozgás között. Patrick Schloss, a Michigani Egyetem szakembere osztja véleményét, aki szerint „sokkal több kutatásra van szükség ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy a baktériumok fokozzák a teljesítményt".
Tegyük fel, hogy ennek a kutatásnak az eredményei helyesek és ez egy merőben új utat nyit ahhoz, hogy jobb futóvá válhassunk
– mondja Relman. – Ám ez mindössze egy aprócska részlet, aminek igen csekélyke a hatásfoka. Ráadásul ha ezeket az organizmusokat még jobb működésre szeretnénk szorgalmazni, akkor is nehezen tudnánk mérni a teljesítményre gyakorolt hatást. De talán tévedek.