A kutatók legújabb tanulmányukban egyesítették az 1970-es évek közepétől rögzített, amerikai kém műholdas képeket a modern műholdas adatokkal, és létrehozták az első részletes, négy évtizedet felölelő háromdimenziós folyamati ábrát a Himalája 2000 kilométeres hegylánca mentén.
Az elemzésből kiderült, hogy a terület évente nem kevesebb, mint 8 milliárd tonna jeget veszít az olvadás miatt, ami által az alacsonyabban fekvő gleccserek magassága minden évben 5-5 méterrel csökken. A tanulmány azt mutatja, hogy
az emberi tevékenység által okozott globális felmelegedés és éghajlatváltozás tehető felelőssé a gyorsuló ütemű olvadásért.
A korábbi felmérések emellett magyarázatként a helyi időjárást és a légszennyezés hatását nevezték meg.
Ez az eddig kapott legvilágosabb kép arról, hogy a Himalája gleccserei milyen olvadnak olyan gyorsan 1975 óta, és hogy mi ennek az okozója
– mondta Joshua Maurer, a Kolumbia Egyetem Lamont-Doherty Föld Megfigyelőközpontjának munkatársa, aki az új kutatást vezette. – Ez valóban azt jelenti, hogy leginkább érintett gleccserek olvadási sebessége az elmúlt időszakban megduplázódott.
A múltban történt olvadási idő megértése most segíthet az új, pontosabb előrejelzések megalkotásában, ám a kilátások szörnyűek és pusztítóak.
A kutatók eredményeiket a Science Advances tudományos folyóiratban publikálták, amely mérföldkőnek számít az előrejelzéseket illetően. A kutatók hangsúlyozták, hogy a Hindu Kush-Himalája tartományban a jég legalább egyharmada már a század végére eltűnt, és ezen a tényen nem változtatott semmit, hogy a káros kibocsátás csökkentésére irányuló drasztikus intézkedéseket azonnal meghozták az illetékesek.
Enélkül már a jég kétharmadától el kellett volna búcsúznia a helybélieknek. Akárhogy is, hogy az
Indiában, Pakisztánban és Kínában élők hamarosan a saját bőrükön fogják érezni a jelenség komoly következményeit,
akik erőforrásként tekintenek az innen eredő vízkészletre.
Ez az éghajlati válság egy olyan szegmense, amiről talán még keveset hallottunk
– mutatott rá Philippus Wester, a Nemzetközi Integrált Hegyi Fejlesztési Központ munkatársa, aki szerint az új tanulmány igen meggyőző adatokat mutat. – Az egyre bizonytalanabb és szabálytalanabb vízellátás drasztikus hatással lesz majd a dél-ázsiai Himalája-hegység alatt élő mintegy egymilliárd ember életére.
A térség hőmérsékleti adatai is átlagosan 1 Celsius fokos emelkedést mutatnak 2000 és 2016 között. A kutatók számításai azt mutatják, hogy ez a növekedés összhangban van az elveszett jég mennyiségével.
Még a világ legmagasabb hegyeinek gleccserei is reagálnak a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből adódó globális levegő hőmérséklet-emelkedésre
– hangsúlyozta Joseph Shea, a kanadai Észak-Brit Columbia Egyetem kutatója, aki nem vett részt a tanulmány írásában. – A területen élő embereknek fel kell készülnie a legrosszabbra a jólétet és lehetőségeket illetően. Fel kell készülnünk egy nem túl virágos forgatókönyvre, ami több millió ember életét változtathatja meg.
Hozzátette:
a hőmérséklet emelkedésének megállításához le kell hűtenünk a bolygót;
nem csak lelassítani az üvegházhatású gázok kibocsátását, hanem vissza is kell állítanunk a régi, „tiszta állapotokat". Ez lehet a következő húsz év legnagyobb kihívása.