Sajnos nincs mit szépíteni a szomorú tényen, az elmúlt években drasztikusan csökkent a fecskék száma hazánkban. Az állomány helyzete annyira aggasztó, hogy ha nem történik számottevő változás, akár már 2020-ra eltűnhetnek az országból.
A következmények túlzás nélkül drámaiak lennének, a mezőgazdasági kártevők mellett azok a szúnyogfajok is elszaporodhatnak, amelyek akár halálos betegséget is terjeszthetnek.
A hanyatlás mögött álló okok összetettek, a klímaváltozás, a nagyüzemi mezőgazdaság okozta élőhely-átalakítás, pusztítás mellett a lakosság is egyre intoleránsabb a fecskékkel szemben, pusztán azért, mert a csicsergő madarak zavarják az embereket, vagy mert az állatok ürüléke alaptalan félelmet kelt egyesekben.
A figyelmeztetéseink és a törvények ellenére évről évre egyre nagyobb mennyiségben verik le a fészkeket, szinte mindig a költési időszak közepén. Ekkor elpusztul a tojás, a fióka és gyakran a kotló madár is"
– nyilatkozta korábban Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársa.
Utóbbi problémára keresett megoldást egy fiatal építészmérnök, Tóth Bence Péter, aki diplomamunkájának részeként – az MME szakértőinek, Orbán Zoltánnak és dr. Halmos Gergőnek a segítségével - egyfajta látogatóközpontba oltott fecskemenedéket tervezett az ezernyi gondtól sújtott madarak számára. A létesítmény a Szegedi Vadaspark egyik egykori bányatava, a Sancer-tó mellett kapna helyet. A helyszínválasztásban a tervező szegedi kötődése mellett az is szerepet játszott, hogy a víz környéke ideális életteret kínál a fecskéknek: rengeteg a táplálékot jelentő szúnyog, és bőségesen rendelkezésre áll sár és agyag a fészkek megépítéséhez.
A leendő épület az organikus stílust követné, azaz anyagával és lágy vonalaival száz százalékban igazodna a természet formáihoz, nem lógna ki belőle; az alaprajz szerint leginkább egy óriási szilvamagra emlékeztetne.
A kétszintes építményben többek között állandó, illetve időszakos kiállítások is helyet kapnának, valamint egy műhely üzemelne benne, ahol oktatók felügyelete mellett az érdeklődők fészkelő helyet építhetnek a fecskék számára. A barkácsolás közben a látogatók rengeteg hasznos információt gyűjthetnek be e védett állatok szokásairól, természetéről.
A lényegi részt persze azok a lesek jelentik, amik a tóparti létesítmény két oldalán futnának és az óriási ereszekre engednének rátekintést.
Az elképesztő, legalább ötméteres eresztúllógás bőséges helyet biztosítana a füsti és molnárfecskéknek arra, hogy fészkeket építsenek maguknak.
Az épülettel szemben egy mesterséges sziget is helyet kapna, itt a partifecskék tudnának tanyát verni. Ugyanakkor a ház nem csak a fecskéknek nyújtana menedéket: télen, amikor a költöző madarak nem tartózkodnak az országban, más, helyben maradó fajok is biztonságos otthonra lelhetnek az építmény ereszei alatt.
A fészkeket ablak választaná el a látogatótértől, ám itt rögtön felmerül egy lényeges kérdés: nem fognak-e véletlenül az üvegnek repülni a madarak? Tóth Bence Péter szerint erre a problémára is van megoldás:
a falnyílásba ferdén berakott üveget olyan speciális UV-bevonattal látnák el, amit a madarak szeme is érzékel, emellett a környező vízfelület is tükröződne rajta.
Az ambiciózus projekt egyelőre csak papíron létezik, megvalósításához mindenképpen támogatókra lenne szükség. Tóth Bence Péter elmondta, ha sikerülne forrásokat szerezni és megépülhetne a látogatóközpont, akkor Magyarország más tájain is létre lehetne hozni hasonló állatvédő létesítményeket.
A fecskeház anyagában, kialakításában, elviségében könnyedén adaptálható lenne bárhova az országban"
–mondta az építészmérnök.