A homokkőbe vésett állati alakokat geometriai díszítések veszik körbe, ami a régészek számára azt jelezi, hogy készítőjük az Azilian ipar képviselője lehetett. Ez Európában a késői paleolitikum (régi kőkorszak) és korai mezolitikum (középső kőkorszak) korszakának jellemző hagyománya, ahol a kis kőszerszámok (többek között nyéllyuk nélküli balták és csákányok) készítéséhez
előszeretettel használtak csontokat vagy agancsot is.
A homokkőlemez, amire az alkotók egykor a véseteket készítették, az idő vasfoga által megtört, így az alkotás körülbelül felét jelentő ló alak feje eltűnt: így az állat fejetlenné vált.
A ló négy lábát és patáit meglehetősen realisztikusan ábrázolták
– mondta a Nemzeti Régészeti Kutatóintézet, az Inrap egyik képviselője a LiveScience tudományos portálnak.
A fejetlen ló mellett kettő másik állat is látható: egy kisebb méretű szarvas és egy másik ló. Emellett a művész megjelenítette a homokkőben a vadon élő szarvasmarhák egy elpusztult fajtáját is. A kőlap másik oldalán finom vonalak találhatók, amelyek egy ló hátsó részét ábrázolják.
A régészek a Bordeauxtól északra fekvő ásatások során, az angoulêmei vasútállomás közelében bukkantak a 25 centiméter magas és 18 centiméter széles, masszív kőlapra.
A korábbi kutatási eredmények tükrében ezt a területet használhatták egykor az Azilian vadászok. A helyszínen a szakemberek korábban olyan, kőből készült eszközöket is találtak, amelyek segítettek a kőkorban élő embereknek a húst előkészíteni és elfogyasztani.
A korábbi ásatások tűzrakó helyeket, valamint kavicsos főzőrészeket tártak fel, amelyeket nagy valószínűséggel állati csontok főzéséhez használhattak
– tették hozzá a régészek. – Emellett nyílhegyekre és pattintott kőszerszámokra bukkantunk.
A szakemberek legfrissebb leleteiket egy június 15-én kezdődő helyi kiállításon tárják az érdeklődők elé.