Az árpa, a manióka, a kukorica, az olajpálma, a repce, a cirok, a szójabab, a rizs, a cukornád és a búza együttesen adja a világ globális élelmiszer-ellátásának mintegy 83 százalékát. A globális felmelegedés azonban alapjaiban változtatja meg hol és hogyan termeljük meg az élelmünket.
Az éghajlatváltozás hatására csökkenhet bizonyos mezőgazdasági termények mennyisége, minősége és táplálkozás-élettani értéke a rosszabb éghajlati viszonyok miatt.
A Zürichi Egyetem kutatói szerint ez a hatás már most érezhető, és egyes régiók és országok a többinél is rosszabb helyzetbe kerültek.
Vannak győztesek és vesztesek, és akad néhány olyan ország, amely bizony vesztésre áll a klímaváltozással szemben
– mondta Deepak Ray, a Minnesota Egyetem Környezetvédelmi Intézetének kutatója a tanulmány vezető szerzője.
A kutatócsapat nagy felbontású, globális terménystatisztikai adatbázisokat készített, hogy
így kövesse nyomon a növénytermesztési adatok időbeli változását.
Felhasználták az időjárási adatokat is a megfigyelt éghajlatváltozás potenciális hatásának számították ki, hogy melyik földrajzi területeket fenyegeti leginkább az alacsonyabb termelékenység és az élelmiszer-bizonytalanság.
A PLOS One tudományos folyóiratban most publikált tanulmány több, érdekes adattal szolgált. Az eredmények alapján a kutatók kijelentették, hogy a bekövetkező éghajlatváltozás jelentős hatással van a világ tíz legfontosabb mezőgazdasági terményének a hozamára. Az ezek által biztosított, összes kalória körülbelül 35 millió kalóriával csökken évente.
A globális élelmiszer-termelés hanyatlásának legnagyobb vesztese Európa, Dél-Afrika és Ausztrália, de Ázsiában, Észak-Amerikában és Közép-Amerikában is vegyes hatásokat tapasztalhatnak a helybéliek.
Az élelmiszer-bizonytalansággal küzdő országok fele, valamint néhány nyugat-európai ország is csökkenti a növénytermesztést. Ezzel ellentétben az éghajlatváltozás a közelmúltban növelte egyes növények hozamát az Egyesült Államok felső középnyugati egyes területein.
Ez egy nagyon bonyolult rendszer, ami gondos statisztikai és adatmodellezési vizsgálatokat kíván, amelyek döntő fontosságúak a kisebb és nagyobb változások megértéséhez
– magyarázta Snigdhansu Chatterjee, a Minnesota Egyetem Statisztikai Iskolájának kutatója, a publikáció társszerzője.
A Globális Tájkép Kezdeményezés Intézete korábban egy olyan, globális szintű kutatást készített, amelyet a nemzetközi szervezetek, például a Világbank használhat fel a globális élelmiszerbiztonsági és környezetvédelmi kihívások értékeléséhez. A jelenlegi megállapítások azonban hatással vannak a nagyobb élelmiszer-ipari vállalatokra, a nyersanyag-kereskedőkre és valamennyi, érintett országra és azok polgáraira.
A kutatásaink azt mutatják, hogy a változás már nemcsak a jövőben várható, hanem most történik a mindennapjainkban
– hangsúlyozta Ray. – Az éghajlatváltozás kíméletlen hatásai nem csak az időjárásban mutatkoznak meg, hanem a szupermarketek polcain is az egyes termékek elérhetőségének és árának megváltozásában is.
Hozzátette:
az olyan extrém időjárási jelenségek, mint az aszályok vagy épp az árvizek már jelenleg is számos mezőgazdasági termény hozamának csökkenéséért felelősek.
A jövőben további terméskiesést tapasztalhatunk a változások következtében.