Skorbut nyomaira bukkantak az évszázadok óta halott király szájában

A keresztes hadjárat során fogságba esett Szent Lajos

A keresztes hadjáratok egyik utolsó királya, a később szentté avatott IX. Lajos skorbutban szenvedhetett a halála előtt egy új, igazságügyi elemzés szerint, ami ellentmond a korábbi feltételezéseknek, amelyek szerint pestisben vagy vérhasban hunyhatott el a keresztény lovagkirály megtestesítője.

Több keresztes hadjáratot is folytatott

IX. Lajos mélységesen hívő keresztény volt. Amikor 1244-ben súlyosan megbetegedett megfogadta, hogy ha meggyógyul, keresztes hadjáratra indul. Miközben a serege bejárta Ciprust és Egyiptomot, az emírek támadásai mellett

meg kellett küzdeniük a skorbut és a vérhas pusztításával.

A király fogságba esett, ám hatalmas sarc fejében szabadulhatott. Hazatérve évekig inkább az államügyekkel és reformokkal foglalkozott, majd idősödő uralkodóként 1970-ben elindult a második keresztes hadjáratára Tunéziába.

IX. Lajos portréja: a szent király hithű keresztényként élte életét Forrás: Wikimedia Commons

A hőség és a járványok ismét órási károkat okoztak a hadseregnek és maga a király is megbetegedett.

A korábbi történelmi feljegyzések szerint vérhast kapott, amibe bele is halt, ám az új leletek egészen mást mutatnak. A Notre Dame-székesegyházban eltemetett régi állkapocs igazságügyi bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a csontok valóban IX. Lajosé (később Szent Lajos) voltak, és a halál oka egyértelműen skorbut lehetett. A kutatók eredményeiket a Journal of Stomatology, Oral és Maxillofacial Surgery tudományos lapban publikálták.

Egyáltalán nem jutott C-vitaminhoz

A skorbut jellemzően vérszegénységgel, foghullással és bőr alatti bevérzésekkel jár és súlyos C-vitamin hiánnyal járó betegség. Szent Lajos valószínűleg főként halat fogyasztott a hadjáratai során, és meglehet, hogy egyáltalán nem kóstolta meg azokat a tunéziai ételeket, amelyekben egészen biztosan elkerülhette volna ezt a hiánybetegséget.

A keresztes hadjárat során fogságba esett Szent Lajos Forrás: Wikimedia Commons

A C-vitamin az immunrendszer fehérvérsejtjeinek megfelelő működéséhez, valamint a szervezet kollagén-szintéziséhez szüksége, ám hiánya esetén az immunrendszer és a kötőszövet- felépítésének zavarai lépnek fel.

A skorbut tünetei között találhatjuk többek között a fogak elvesztését, a krónikus fáradtságot és gyengeséget, általános étvágytalanságot, izomfájdalmakat és érzékeny ízületeket, csonthártya alatti bevérzéseket.

A felcserek vágták fel a betegek ínyét

A kutatók Jean de Joinville, középkori krónikust idézték, aki rögzítette a keresztes hadjáratok történeteit. Feljegyzései szerint a skorbut igen gyakorta előfordult Lajos hadseregében.

A seregünk guminekrózisban, a halott íny szindrómától szenvedett és a felcsereknek gyakran fel kellett vágniuk az ínyt annak érdekében, hogy a katonák meg tudják rágni és lenyelni a húst

– írta Joinville. – Gyakran úgy sírtak ilyenkor, mint az asszonyok.

A hetedik keresztes hadjárat során bevonuló IX. Lajos és serege egy korabeli ábrázolás Forrás: Wikimedia Commons

Annak bizonyítására, hogy az állkapocs valóban IX. Lajostól származik, a kutatók először alapos vizsgálatnak vetették alá a csontokat.

Kimutatták, hogy az egykor minden bizonnyal egy 56 éves férfihoz tartozhatott

(IX. Lajos 56 éves volt, amikor meghalt). Ezután összehasonlították azt halott király arcával a székesegyházban álló szobrok alapján, és megállapították, hogy szorosan illeszkednek egymáshoz. A csapat végül szénizotópos kormeghatározást végzett.

A meggyengült immunrendszer is közrejátszhatott

A vizsgálatokból kiderült, hogy az állkapocsban található szén egy olyan embertől származik, aki 1030 és 1220 között halt meg. Ez túl korai lenne Szent Lajos halálához (1270), ám a kutatók egy egészen újszerű elmélettel álltak elő:

a radioaktív szént vizsgálva rájöttek, hogy a király egyszerűen annyi halat evett, hogy a csontjai idősebbnek tűntek.

Emellett bizonyítékot találtak arra is, hogy az állkapocsban fellelhető sérülések és nyomok egyértelműen a skorbutra utalnak.

1270. augusztus 25-e, Szent Lajos halála Tunéziában Forrás: Wikimedia Commons

Hangsúlyozták azonban azt is, hogy ez még nem jelenti egyértelműen azt, hogy a férfi emiatt hunyt el, hiszen a betegség többek között meggyengítheti az immunrendszert, ami kedvezhetett más fertőzéseknek. A végső bizonyítékok megszerzéséhez a kutatók most azt tervezik, hogy mélyreható vizsgálatok alá vetik alá az uralkodó beleit (amelyeket bor és fűszerek segítségével őriztek meg), hogy ki tudják találni, hogy vajon milyen paraziták élősködhettek azokban.