A cápauszonyok a világ egyik legdrágább tengeri kincsei, amelyek többnyire az ínyenceknek szánt, méregdrága levesekbe kerülnek. A szó szerint aranyáron mért cápauszony ára elérheti a 140-150 ezer forintot, és az éttermekben is körülbelül 50 ezer forintos áron kínálják. A csemege évek óta különösen népszerű egyes ázsiai országokban, többek között Kínában, Hong Kongban, Tajvanon, Makaóban, Thaiföldön, Vietnámban és Indonéziában.
A cápauszonyok levágását az Európai Unió valamennyi tagállamában betiltották, ám a leves azonban még mindig több mint egy tucatnyi étlapon szerepel.
Valószínű, hogy azok az emberek, akik megrendelik ezt a levest nem tudják, hogy egy veszélyeztetett faj húsát fogyasztják
– mondta Graham Buckingham, a Bite-Back kampányigazgatója. – A dolog azonban teljesen törvényes, hiszen bárki, aki Európába utazik, 20 kilogramm cápauszonyt hozhat be a határokon.
A Kereskedelmi Világszervezet által szabályozott nemzetközi kereskedelmi megállapodások ugyanis lehetővé teszik a legtöbb országban a kereskedelmet.
Az európai vizeken már 2003 óta tiltják a cápák halászatát, és 2013 óta még inkább szigorították az EU-s szabályozásokat. Ez azonban nem elég.
Ez egy termék országon belüli kereskedelmének tilalma azt jelenti, hogy az nem alkalmazható az Egyesült Királyságban vagy az Európai Unió országaiban
– magyarázta Ali Hood, a Shark Trust természetvédelmi igazgatója. – Ezért bizonyos cápauszonyok jogszerűen forgalmazhatók és értékesíthetők a fogyasztók számára.
Hozzátette: az igazi kihívást annak a bizalomnak a kiépítése jelenti, hogy elhiggyék, hogy
az uszonyok legális halászatból és nem a védett fajoktól származnak.
A nyomon követhetőség épp ezért elengedhetetlen, és nem véletlen, hogy sokan inkább teljes tilalmat vezetnének be a cápák megmentése érdekében.
A Nemzetközi Természetvédelmi Világszervezet szerint a világ cápafajainak több mint egynegyedét fenyegeti a kihalás. Az egyedszámok drasztikus csökkenéséért a cápauszony vadászok is felelősek, akik egyszerűen levágják az uszonyokat, majd a
még életben maradt állatokat otthagyják a fedélzeten vagy visszadobják a vízbe, ahol fulladás, vérzés vagy más ragadozók prédájaként pusztulnak el.
Bár a gyakorlat a világ több régiójában elterjedt, a Csendes-óceáni szigetek egyes részein (például Pápua Új-Guineán, a Salamon-szigeteken és Tuvalun) sikerrel beszüntették.
A Marine Stewardship Council új adatai most már azt mutatják, a védett cápapopulációk száma mérséklet emelkedésnek indult.
Közben Indonézia, a világ egyik legnagyobb cápauszony forgalmazója (amely a globális cápauszony-kereskedelem 40 százalékát teszi ki) is kissé visszalépett a szigorítások miatt. Tavaly szeptemberben Hongkong legnagyobb éttermei az állatvédők kampányai miatt bejelentették, hogy az ínyenc étel 2020 januárjától lekerül az étlapokról.
A luxusnak számító étel iránti növekvő kereslet azonban egyre inkább veszélyezteti a cápák fennmaradását.
Az állatok csak igen lassan képesek szaporodni és emiatt több faj rendkívül sebezhető, ami egyes populációk teljes eltűnéséhez vezethet
– hangsúlyozta Susan Millward, az Amerikai Állatjólléti Intézet (Animal Welfare Institute) tengerészeti állatprogramjának igazgatója. – Az ökoszisztéma csúcsán álló ragadozók kihalása azonban veszélyes egyensúlytalanságot okozna világszerte a tengeri közösségekben.
A szervezet folytatja a harcot a cápauszonyok levágásnak betiltásáért és jelentős eredménynek tartja, hogy tizenkettő országban már most életbe lépett ez a tilalom.
Az aranylázra hasonlító hóbort évente 73-100 millió cápa halálát okozza.
És bár az aktivisták minden, a rendelkezésükre álló eszközt megragadnak, hogy tiltakozzanak a gyilkosságok ellen, a cápaállomány évről-évre csökken a már említett lassú növekedés és lassan szaporodás miatt, miközben egyre több egyedet puszítanak el évente.