A nyírségi református templom délnyugati sarka közelében áll Magyarország legnagyobb és legrégibb harangtornya, amelyet a nagy múltú Bethlen család
Bethlen Krisztina fejedelem-kisasszony emlékére emeltette.
Bethlen Krisztinát, Ifjabb Bethlen István nagyváradi várkapitány és főispán, valamint felesége, Széchy Mária gyermekét Ecseden érte a váratlan halál, amikor 1631-ben éppen ott tartózkodott a szüleivel.
A mély gyászba borult főnemesi pár fényes temetést rendezett elhunyt leányuk számára.
A gyászszertartás Ecseden kezdődött, ahol a tasnádi lelkész, Kecskeméti Mihály mondott gyászbeszédet, majd a koporsót Bátorba szállították, és a város főterén felravatalozták.
Debreczeni Dormány István, a bátori lelkész temetési beszéde után latin és magyar gyászverseket szavaltak.
A temetésre csak másnap került sor, amelyen többek között Marosvásárhelyi János mondott versbe szedett búcsúztató beszédet. A templomban Körösszegi István debreceni első lelkész és tiszántúli püspök magyar, Tornai Gáspár debreczeni főiskolai rektor pedig latin nyelvű beszédet tartott, majd a meghalt lány hamvait a református templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra.
A 32 méter magas, 100 négyzetéter (10x10 méter) alapterületű, zsindellyel fedett harangtornyot erdélyi ácsok készítették tölgyfából.
A gótikus jellegű harangtorony oszlopos tornác mellvéddeszkái és pikkelydíszes íve a legkorábbi fennmaradt építészeti fafaragások.
A toronyban két különböző méretű harang lakik, az egyik a Bethlen nagyharang,
a másik pedig a Walser Ferenc által 1924-ben öntött kisharang. A 300 kilogrammos Bethlen nagyharangot Weird György harangöntő mester öntötte 1640-ben Eperjesen.
A nyírségi Bethlen harang Magyarország 10 legerősebb harangjának egyike.
A négy evangelista domborművű portréjával ékesített harangon olvasható felirat szerint Bethlen Gábor fejedelem testvére és annak fia, Péter öntette.
Magyarország legrégibb és legnagyobb harangtornya Magyarország egyik leghíresebb gótikus temploma, a Nyírbátori református templom mellett áll.
A templomot az 1479. október 13-án törökök ellen vívott sikeres kenyérmezői csata emlékére Báthori István erdélyi vajda emeltette,
akik Kinizsi Pállal együtt vezette a magyar sereget. A csata helyszínén Báthori egy kápolnát, majd pedig később ezt a templomot emeltette.
A 44 méter hosszú, 12 méter széles, Szent Györgynek szentelt római katolikus templomot János olasz szerzetes-építész építette 1484 és 1511 között. Belmagassága 20 méter, a tetőgerinc pedig 31 méter magasban húzódik.
A sekrestyéjében őrzik az 1493-ban elhunyt Bethlen István márványszarkofágjának fedelét,
rajta a harci díszben ábrázolt vajdával.
Az évszázadok folyamán több átalakításon esett át a református egyházhoz került templom, de a félezer éves katolikus oltár még mindig az eredeti helyén áll.
A korabeli berendezésből két faragott hátaspadsor maradt meg,
a nagyobbat a Magyar Nemzeti Múzeumban, a kisebbet a nyírbátori Báthory István Múzeumban őrzik.
A templom akkor lett reformátussá, amikor a reformációellenes Báthori György földesúr 1547-ben feleségül kérte a kálvinista Somlyói Báthori Anna Zsófiát, aki azt a választ adta a lánykérésre, hogy
csak akkor mond igent, ha György áttér a római katolikus hitről a református vallásra.
Báthori György ezért az egész háznépével együtt áttért, és a családi Szent György plébániatemplomot református templommá alakította.
A hitbuzgó református asszony fiát, Istvánt ebben a hitben nevelte. Fia, Ecsedi Báthori István országbíró, aki a híres vizsolyi Biblia anyagi támogatója volt, buzgó reformátusként naponta áhítatot tartott a cselédeinek.
Az 1605-ben elhunyt „zsoltáros” jelzővel illetett vallásos országbíró szarkofágját is a templom sekrestyéjében őrzik. Bár a kapu szemöldökén az áll, hogy „A nagy Isten anyjának a tiszta Szűz Máriának és Szent György vértanúnak tiszteletére a nagyságos András úr, Báthori András fia építtette alapjától kezdve kegyeletből saját költségén ezt a templomot”, az építést mégiscsak András fejezte be.
A templom és a harangtorony előtt áll Tinódi Lantos Sebestyén bronzszobra, Kiss István alkotása, melyet
a nyírbátori szerződés 430. évfordulóján lepleztek le, 1979-ben.
Az 1549. szeptember 8-án Nyírbátorban megkötött szerződés szerint a mohácsi csata után 3 részre szakadt Magyarország nyugati része egyesült volna Erdéllyel.
A szerződést Habsburg Ferdinánd és János Zsigmond követei kötötték meg Báthori András közvetítésével, amely szerint János Zsigmond Magyarország választott, de meg nem koronázott királya és Erdély fejedelmének halála után Erdély Ferdinánd vagy leszármazottai birtokába kerül.
Az egyezkedést már 1548-ban megkezdték,
ekkor küldte Nádasdy Tamás nádor pártfogoltját, Tinódi Lantos Sebestyént a tanácskozásra.
Végül a szerződésből nem lett semmi, mert kitudódott, és Szulejmán szultán megakadályozta a paktum teljesedését.
Nyírbátor fénykora a Báthoriak ideje alatt volt, amely egészen Báthory Gábor erdélyi fejedelem haláláig a család birtoka volt. 1613. október 27-én hajdúk meggyilkolták a fejedelmet, ezzel kihalt a nagy múltú Báthory família. 1622-ben Bethlen Gábor fejedelem szerezte meg Nyírbátort.