Körülbelül 1200 évvel ezelőtt valószínűleg egy földrengés következtében süllyedt a vízbe az egyiptomi Alexandria melletti Héraklion, amely nevét a legendás hősről, Herkulesről kapta, akiről úgy az egykori egyiptomiak úgy vélték, hogy egyszer meglátogatta a várost.
Az egykor nyüzsgő metropolisz a nyolcadik század körül épülhetett a Nílus mentén, a Földközi-tenger mellett.
A mítosz szerint magát Kleopátrát is az egyik templomában koronázták meg. A várost több mint ezer évvel ezelőtt elárasztotta a víz, és most körülbelül 45 méternyi víz alatt fekszik.
Régészek meglepően jó állapotban bukkantak rá a víz alatti leletekre 2000-ben, amelyek sokat mesélnek az eltűnt kor történelméről, kultúrájáról.
Az Egyiptomi Antikvitási Minisztérium (Egypt's Ministry of Antiquities) arról számolt be, hogy a legutóbbi két hónapos feltárás során a kutatóbúvárok rábukkantak egy nagy templom maradványaira, beleértve az épen maradt kőoszlopokat, valamint egy kis görög templom romjaira, amely körülbelül egy méterrel a tengerfenék alatt hevert.
A város első nyomaira a mai egyiptomi partoktól 6,5 kilométerre bukkantak az európai vízalatti archeológiai intézet (IEASM) kutatói 2000-ben, és az Egyiptomi Régiségek Főtanácsával együttműködve feltérképezték és feltárták a város megmaradt részeit.
Az egyiptomi és az európai régészek kutatócsoportját most is Franck Goddio vezette. A tudósok egy olyan eszközt használtak, amely pontosan megmutatja a tengerfenéken pihenő és az alattuk eltemetett tárgyak képeit.
Korábban a kutatók már 75 hajót találtak a területen, és most rábukkantak a kirakós egy újabb darabjára, amely a 61-es számú, tekintélyes méretű hajó hiányzó részét jelentette. Ezt a minisztérium szerint elsősorban ünnepségeken használhatták az ősi Héraklion lakói.
A hajón kincseket is felfedeztek a búvárok: bronz- és aranyérméket, valamint ékszereket.
Előbbiek nagy valószínűség szerint II. Ptolemaiosz király idejéből származnak, aki időszámításunk előtt 282-246 között uralkodott.
A több éve tartó, aprólékos munkát igénylő feltárás részletei alapján a régészekből és antropológusokból álló kutatócsapat megállapította, hogy az ősi város egy fontos nemzetközi kereskedelmi központ lehetett, amely egyúttal vallási központként is betöltötte a térség kiemelt szerepét.
Az elmúlt 19 évben mumifikálódott állatok, szarkofágok, mészkő szobrok és több vallási tárgy is felszínre került az elsüllyedt városból.
A szakértőket lenyűgözte a leletek fantasztikus állapota.
Héraklion elsüllyedését egyszerre vagy egymás után bekövetkező természeti katasztrófák, illetve a tengerszint emelkedése okozhatták.
A város eltűnéséről szóló történeti leírások emellett beszámolnak földmozgásokról és nagy árhullámokról is.
A kutatás folytatódik, Franck Goddio szerint még 200 évig kellene folytatni azokat, hogy teljesen feltárják és megértsék a rejtélyes várost.