Michael Zasloff a Georgetown University Medical Center (Georgetown Egyetem Orvosi Központ) orvos kutatója 2011. júliusában publikálta a delfinekről szóló tanulmányát a Journal of Investigative Dermatology magazinban,
amelyben számos olyan dokumentált esetről írt,
melyek szerint súlyosan sérült delfinek valószínűleg cápák okozta, néhány nagyobb kosárlabda méretű sérülései heteken belül nyom, nyilvánvaló fájdalom és fertőzés nélkül begyógyultak.
Zasloff fedezte fel többek között azt az antibiotikumot is, amit a békák használnak bőrükben, továbbá egy lehetséges rákellenes szert, amit a tüskés cápkában (Squalidae) azonosított.
A delfinek - szemben más emlősökkel- nem véreznek el még egy mélyen tátongó seb esetén sem.
Nem csak hogy nem véreznek el, hanem a gyógyulási folyamat alatt nem mutatják a fertőzés jeleit sem. A kutatók felfedezték, hogy bőrük és zsírjuk antibakteriális tulajdonságú vegyületeket tartalmaz, ami lehet, hogy segít meggátolni a nyílt seb elfertőződését.
De nem mutatnak tipikus fájdalomreakciókat sem, amíg a sérülésből felgyógyulnak.
Rendszerint egy nyílt seb megváltoztatja egy állat viselkedését és étkezési szokásait néhány hétre, de a delfineknél nem történik ilyen, hanem továbbra is normálisan viselkednek, és étkeznek egy súlyos sérülés után.
Heteken belül teljesen kicserélik hiányzó szövetüket,
még akár két focilabda nagyságú hiányt is, méghozzá nyomtalanul, számottevő hegesedés illetve nyom nélkül.
Lehetséges, hogy e regeneráló képességük titka az őssejtjeikben van, ahogyan néhány kétéltűnek is, aamelyek képesek hiányzó végtagjaikat újranöveszteni. Elképzelhető, hogy speciális őssejtek, vagy proteinek segítségével építik újra szinte hiánytalanul a szöveteiket.
Ez az emberéhez hasonló rendkívüli szerkezeti hasonlóság lehet a kulcs ahhoz, hogy az orvosok újszerű gyógymódot találjanak humán területen is.
A delfinek másik gyógyító eszközét azok a proteinek alkotják, amit a gyógyulási folyamat alatt termelnek,
fájdalomcsillapító, vagy antibakteriális vegyületként. Ez a megoldás is működhet az embernél és van rá esély, hogy ez nem addiktív, mint a piacon jelenleg lévő sok fájdalomcsillapító gyógyszer.
Az őssejtek olyan sejtek, melyek képesek regenerálni a testet, önmegújítóak, képesek megduplázódni, vagy klónozni magukat. A humán orvostudomány is kutatja, az úgynevezett regeneratív medicina pedig arra használja ezeket,
hogy megállítsák, vagy visszafordítsák a krónikus betegségeket.
(A regeneratív medicina azt kutatja, hogyan lehet helyreállítani vagy kicserélni a trauma, betegség, vagy veleszületett betegség miatt károsodott szöveteket, vagy szerveket.)
Háromféle őssejt létezik, az emrionális, a köldökzsinór valamint a felnőtt őssejt.Az embrionális pluripotent őssejt mindenfajta sejttípust létre tud hozni, ami az emberi testet felépíti. A másik kettő multipotent, azaz több, mint egy sejttípusba képes fejlődni, de ezek jóval limitáltabbak, mint az embrionális.
A köldökzsinór őssejteket a köldökzsinórból lehet begyűjteni születés után. A köldökzsinór őssejtek sokkal hatékonyabbak replikázásban, mint a felnőtt őssejtek. Például
ha egyetlen köldökzsinór őssejtet beleteszünk egy petricsészébe megfelelő tápanyagokkal, akkor 30 nap alatt 1 milliárd lesz belőle,
míg 1 darab felnőtt őssejtből csak 200 képződik, az Orthopedis magazinban megjelent 2011-es tanulmány szerint.
A köldökzsinór őssejteket autoimmun betegségek kezelésére használják, úgy mint a rheumatoid arthritis, sclerosis multiplex, valamint olyan krónikus fertőzéseknél is mint HIV, a herpesz, vagy aLyme-kór.
A felnőtt őssejteket a csontvelőből, a vérből, vagy a zsírból nyerik ki. Ez a módszer a leginkább mentes az etikai vitáktól.
Egy 2009-es tanulmány szerint az újszülött csecsemőnek 40-szer több felnőtt őssejtje van a csontvelejében, mint egy 50 éves felnőttnek. Mindenesetre, amit a delfinek egészen egyedülálló regenerációs képességénél tapsztaltak, új irányba viheti az őssejtkutatás humán alkalmazását is.