Rácz András kiemelte, az országos környezeti kármentesítési programban 1996-ban 30 ezer szennyezett helyszínt azonosítottak. Az ártalmatlanítás költségét ezer milliárd forintra becsülték, és harminc éves időtartammal számoltak.
Az államtitkár hozzátette, az állami felelősségvállalási körben eddig 582 helyszínt tisztítottak meg. A kormány a feladatra évente 10 és 20 milliárd forint közötti összeget költ, a forrás 2010 óta kétszeresére bővült.
A 2,7 hektáros most megtisztítandó terület
ivóvízbázisok közelében, kiemelten érzékeny területen található.
A DINPI strázsa-hegyi bemutatóközpontja melletti négy tavat harckocsiúsztatónak használták, ott az iszapban fémeket is kimutattak - ismertette Füri András, a nemzeti park igazgatója.
A munkálatokban az üzemanyag-tárolónál a szennyezett földet kitermelik, a tavakban lévő szennyezett iszapot pedig szikkasztás után ártalmatlanítják. A beavatkozás előtt a halakat, kétéltűeket, hüllőket ideiglenes élőhelyre telepítik át.
A tavak kármentesítésével és az élőlények visszatelepítésével őszre végeznek.
A volt üzemanyag-tárolónál a betonlétesítmények bontását is elvégzik, itt 2021 augusztusára állhat helyre a természetes állapot.
A területet már a Monarchia idején is katonai gyakorlatokra használták. Az első világháború után Esztergom határvárossá vált, ezzel megnőtt katonai szerepe.
A második világháború után 1956-ig a Strázsa-hegy a magyar honvédség gyakorlótere volt,
1956-tól a szovjet déli hadseregcsoport harckocsizó és vegyvédelmi alakulatai használták.
Az 1997-ben alapított Duna-Ipoly Nemzeti Park Magyarország leggazdagabb élővilágú nemzeti parkjainak egyike, a fővárostól északra 60 ezer hektárnyi területen, a Pilis és a Börzsöny hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között helyezkedik el.
(Forrás: MTI)