Így kezdődött: egy titkos kommandós-akció robbantotta ki a második világháborút

1939 szeptember elsején a Wehrmacht megtámadta Lengyelországot

1939 forró nyarán pattanásig kiéleződött a nemzetközi helyzet Európában. A nyugat-európai nagyhatalmak hosszú éveken át folytatott megbékéltetési politikája totális kudarcba fulladt, és nyár végére egyre inkább úgy látszott, hogy senki és semmi sem akadályozhatja meg a náci Németország valamint a Lengyel Köztársaság között feszülő ellentétek háborúba torkollását, ami az egész kontinens lángba borulásával fenyegetett. Az európai közvélemény kétségek és remények között hánykolódva várta, hogy elmúljon végre e vészterhes nyár.

„A viszálynak egyáltalán nem Danzig a tárgya. Ki kell terjesztenünk életterünket kelet felé... következésképp szóba sem jöhet, hogy Lengyelországot megkíméljük, nincs más választásunk, mint hogy az első adandó alkalommal megtámadjuk... Háború lesz."

(Részlet Adolf Hitler 1939 május 23-án a Wehrmacht vezérkari főnökeinek elmondott titkos beszédéből)

Hitler mindenáron háborút akar a "lagymatag béke" helyett

Miután Adolf Hitler a négyhatalmi müncheni paktumot felrúgva 1939. március 14-én megszállta Csehszlovákiát, Neville Chamberlain brit miniszterelnök - belátva az addigi megbékéltetési politikájának totális kudarcát - bejelentette, hogy Nagy Britannia és Franciaország Lengyelország mellé áll a Harmadik Birodalommal kialakult politikai konfliktusában.

Hitler a prágai Hradzsinban, Csehszlovákia 1939 márciusi megszállása után Forrás: Bundesarchiv

Az elmúlt évek sikereitől magabiztossá vált Hitlert azonban egyáltalán nem ijesztette meg Chamberlain bejelentése,

sőt, még az addiginál is agresszívabb diplomáciai hadjáratba kezdett Varsóval szemben. A Führer ugyanis Csehszlovákia megszállása után végre elérkezettnek látta az időt ahhoz, hogy a lengyel kérdést is „rendezze".

Chamberlain brit miniszterelnök Hitlernél tett berchtesgadeni látogatása idején. Chamberlain azt hitte, képes lesz Hitler leszerelésére Forrás: Bundesarchiv

A versailles-i békeszerződés a többségében németek lakta balti-tengeri kikötővárost, Danzigot (ma: Gdansk) egyfajta területenkívüliséggel rendelkező szabadvárossá tette, Lengyelország számára pedig úgy biztosított tengeri kijáratot, hogy ezzel Kelet-Poroszországot elvágta az anyaországtól.

A "békecsinálók" (balról jobbra) a versailles-i béketárgyalásokon: David Lloyd George brit, Vittorio Emanuele Orlando olasz, Georges Clemenceau francia miniszterelnök, és Thomas Woodrow Wilson amerikai elnök Forrás: Wikimedia Commons

Hitler a birodalmi kormány nevében a német többségű Danzig átadását, valamint a Reich és Kelet-Poroszország közötti, lengyel területen áthaladó autópálya megépítésének tudomásulvételét követelte Varsótól.

Hitler Danzig (Gdansk) átadását követelte Varsótól Forrás: Origo

Hogy mindennek kellő nyomatékot adjon, április 28-án bejelentette az 1934-ben megkötött német-lengyel megnemtámadási szerződés, valamint az 1935-ös német-brit flottaegyezmény felmondását.

Ezzel egyidejűleg a goebbelsi propagandagépezet is támadásba lendült;

a sziléziai területen élő német kisebbség ellen elkövetett sorozatos atrocitásokkal és jogfosztással vádolva meg Varsót.

Goebbels erőteljes propagandaháborút indított Lengyelország ellen Forrás: AFP

Noha Chamberlain brit, és Daladier francia miniszterelnök is nyomást gyakorolt a lengyel kormányra Danzig valamint a korridor kérdésében, Hitler ekkor már sokkal inkább a háborút, mintsem a „lagymatag békét" kívánta.

1939 nyarán a felélénkült diplomáciai tárgyalások ellenére Hitler a háborúra készült Forrás: WW2 in Color

Miközben még javában folytak a német-lengyel válság megoldását célzó diplomáciai egyeztetések, a kulisszák mögött a Wehrmacht stratégái már gőzerővel a „Fall Weiss", a Lengyelország elleni hadművelet tervén dolgoztak.

Így lett a Führer katonai szövetségese Sztálin

Augusztus 23-án valódi bombaként robbant a német-szovjet megnemtámadási egyezmény, a Molotov-Ribbentrop paktum aláírásának híre.

Sem a londoni, sem pedig a párizsi kormány, de az európai közvélemény sem számított erre a mindenki által elképzelhetetlennek tartott szövetségre a két, egymással ellenséges diktatúra között.

Az európai közvéleményt szabályosan sokkolt Molotov-Ribbentrop paktum híre Forrás: Ria/Novosti/Archive

„Csakis a két országban uralkodó totális despotizmus lehetett képes rá, hogy magára vállalja ennek a természetellenes tettnek az ódiumát" - így kommentálta Winston Churchill, Chamberlain és az általa képviselt megbékéltetési politika konzervatív párton belüli legfőbb ellenfele a német-szovjet paktum baljóslatú hírét.

Churchill pontosan látta az álságos megbékéltetési politika súlyos veszélyeit, és élesen ellenezte Chamberlain politikáját Forrás: Wikimedia Commons

Sztálin – akit módfelett aggasztott a náci Németország rohamos megerősödése –

ravasz módon egyszerre két vasat tartott a tűzbe:

1939 áprilisától tárgyalásokba bocsátkozott egy angol - francia - szovjet németellenes nagyhatalmi szövetség létrehozásának lehetőségeiről, de ezzel párhuzamosan titokban tapogatózni kezdett a német-szovjet kiegyezés irányába is.

A ravasz Sztálin egyszerre két vasat tartott a tűzbe Forrás: Ria/Novosti/Archive

Hitler számára elsőrangú kérdés volt a hármas szövetség létrejöttének megakadályozása, mert azzal nem csak a Lengyelország ellen tervezett háború megindítása vált volna lehetetlenné, de egy ilyen szövetség hosszabb távon a náci rendszer létét is kikezdhette volna.

A brit-francia-szovjet szövetség létrejötte Hitler rendszerét is kikezdhette volna Forrás: Bundesarchiv

Sztálin és a nyugati nagyhatalmak vezetői között azonban túl nagy volt a bizalmatlanság,

ráadásul sem Lengyelország, sem pedig a balti államok nem akartak arról hallani, hogy adott esetben szovjet csapatok vonuljanak át országaik területén, mert Sztálintól - egyébként jó okkal - legalább annyira rettegtek, mint Adolf Hitlertől.

A szovjet diktátortól legalább annyira tartottak a lengyelek és a balti államok, mint Hitlertől Forrás: Wikimedia Commons

A Führer számára a Lengyelország ellen tervezett, és a már igen előrehaladott előkészületek alatt álló hadművelet miatt jött kapóra a Kreml felajánlkozása; a német-szovjet megnemtámadási szerződéssel ugyanis elkerülhette a kétfrontos háború veszélyét.

Sztálin és Joachim von Ribbentrop birodalmi külügyminiszter kézfogással pecsételik meg a Moszkvában aláírt német-szovjet megnemtámadási szerződést Forrás: Bundesarchiv/O.Ang.

Sőt, az augusztus 23-án Moszkvában aláírt egyezmény titkos záradéka - a Lengyelország felosztásáról szóló kiegészítő megállapodás - Sztálint cinikus módon a Harmadik Birodalom katonai szövetségesévé tette a lengyelek lerohanásában.

Meg kell vizsgálnom, hogy elkerülhetjük-e a brit beavatkozást

A Molotov-Ribbentrop paktum birtokában Hitler sietve ki is adta a titkos támadási parancsot: a Führer direktívája szerint a lengyel határ mentén összevont 51 német hadosztálynak 1939. augusztus 26-án hajnali négy órakor kellett volna támadásba lendülnie.

Az eredeti terv szerint a Wehrmacht és az SS-egységek augusztus 26-án lendültek volna támadásba Lengyelország ellen Forrás: Bundesarchiv

Ám közvetlenül a támadásra kijelölt nap előtt, augusztus 25-én egy olyan váratlan esemény történt,

ami hidegzuhanyként érte Hitlert:

a londoni és a varsói kormány képviselői ugyanis aláírták a Lengyel - Brit Közös Védelmi Egyezményt, amely Nagy Britannia katonai segítségnyújtását irányozta elő elő minden, Lengyelországot érő agresszió esetében, továbbá garantálta az ország területi épségét.

Chamberlain kormánya augusztus 25-én védelmi megállapodást kötött Varsóval Forrás: Wikimedia Commons

A brit-lengyel szerződés a Franciaországgal egy nappal korábban megkötött hasonló védelmi megállapodással együtt,

átmenetileg elbizonytalanította Hitlert.

„Meg kell vizsgálnom, hogy elkerülhetjük-e a brit beavatkozást" – ezt mondta Göringnek a Führer, az új és váratlan helyzetről.

A brit-francia garancia hírére Hitler az aggodalmait Göringnek közölte Forrás: Bundesarchiv

A londoni és a varsói kormány azt is jelezte Berlinnek, hogy mindemellett készen áll a további tárgyalásokra és a kompromisszumra Danzig, valamint a korridor ügyében.

Hitler az új helyzetre figyelemmel szeptember elsejére halasztotta el a támadás időpontját,

de rövid tanakodás után úgy döntött, hogy sem Londonnak, sem pedig a kompromisszum késszé vált Varsónak nem enged, és mindenféleképpen megtámadja Lengyelországot.

Heinkel He-111-es német bombázó bevetésen, Lengyelország felett. A halasztás ellenére is Hitler úgy döntött, szeptember elsején mindenféleképpen megtámadja Lengyelországot Forrás: Www.Rarehistoricalphotos.Com

A Führer számára már csak a megfelelő ürügy, a casus belli hiányzott, hogy elindítsa a támadásra felsorakozott hadseregét.

Heydrich megtalálja az ürügyet a háború kirobbantásához

Hitler utasítására Joseph Goebbels mindent elkövetett, hogy Varsót tüntesse fel háborús uszítónak a hazai és a nemzetközi közvélemény előtt.

Joseph Goebbels propagandaminiszter mindent bevetett, Lengyelország lejáratására Forrás:Wikimedia Commons/Bundesarchiv

A lengyel kormány kompromisszumképtelenségének hangoztatása augusztus 25. után azonban már nem bizonyulhatott hatásosnak, ezért más, durvább ürügy kellett a már elhatározott német agresszió megindokolásához.

Reinhard Heydrich, aki 1939 nyarán az SD főnöke volt, szervezte a Lengyelország elleni diverzáns-akciókat Forrás: WW2

A német biztonsági szolgálat, az SD (Sicherdienst), a Gestapo, valamint a kémelhárítás, az Abwehr ügynökei egy szigorúan titkos központi utasítás alapján augusztus elejétől több álcázott határ menti provokációt is végrehajtottak abból a célból,

hogy a goebbelsi propaganda ezzel "bizonyíthassa" Lengyelország ellenséges magatartását.

A Führer a titkos német szabotázsakciókat használta fel formális érvként a lengyel hadjárat megindítására Forrás: Bundesarchiv

Hitler, amikor szeptember elsején kora délelőtt hivatalosan is bejelentette a Lengyelország ellen aznap hajnalban elindított hadjáratot, ezt a 21 diverzánsakciót, mint „lengyel fegyveres provokációkat" nevezte meg a német agresszió legfőbb okának.

Heydrichet tartották az egyik legveszélyesebb és legkönyörtelenebb nácinak Forrás: Bundesarchiv

E titkos szabotázsakciókat az egyik legfanatikusabb és legkomiszabbnak tartott náci, Reinhard Heydrich SS-Obergruppenführer (altábornagy), az SD vezetője ötlötte ki és irányította.

Himmler, az SS főnöke beosztottjával, Reinhard Heydrichhel Forrás: WW2

Az elöljárója iránti tiszteletből Himmler-műveletnek elnevezett diverzáns-akciók közül az utolsó, a lengyel határ közelében fekvő, de német területen álló gleiwitzi adóállomás ellen náci ügynökök bevetésével végrehajtott álcázott támadás lett végül a Lengyelország elleni „casus belli".

A gleiwitzi incidens vált a második világháború bevezető taktusává

A gleiwitzi adóállomás elleni fedett akció irányítására Alfred Naujocks SS-Obersturmführer (főhadnagy) kapott titkos megbízást.

A diverzáns-művelet előkészítése során Naujocks kihozatott néhány foglyot a dachaui koncentrációs táborból,

valamint őrizetbe vetette a német állampolgárságú Szudéta-vidéki lengyel ellenállót, Franciszek Honiokot.

A szabotázs-akciókat Heydrich szervezte meg Himmler jóváhagyásával Forrás: WW2 in Color

Alfred Naujocks, és a művelet részleteibe beavatott öt német titkosügynök a foglyaikkal együtt augusztus 31-én a kora esti órákban érkeztek meg Gleiwitz (ma: Gliwice, Lengyelország) határába. A koncentrációs táborból kihozott foglyoknak azt ígérték,

hogy az akcióban való részvételért cserébe, szabadon fogják engedni őket.

Alfred Naujocks, a gleiwitzi akció vezetője, az SS egyenruhájában Forrás: Pinterest

Amikor beesteledett, Naujocks és társai átöltöztek,

olyan ruházatba bújtak, hogy lengyel ellenállóknak tűnjenek, a foglyaikat pedig lengyel katonai egyenruhába öltöztették be.

Augusztus 31-én éjszaka a csoport észrevétlenül megközelítette a település határában álló gleiwitzi adóállomás főépületét.

A gleiwtzi adóállomás épülete Forrás: Wikimedia Commons

Az álcázott ügynökök rajtaütöttek az állomás mit sem sejtő őrein, lefegyverezték, majd az épület pincéjébe zárták őket.

Ezután betörtek a stúdióba, és miközben fegyverrel sakkban tartották a civil személyzet szolgálatos tagjait, egyikük – a folyamatban lévő adást félbeszakítva – lengyelül egy rövid közleményt olvasott be.

A gleiwitzi diverzáns-akció volt a második világháború nyitánya Forrás: East German Cinema

„Figyelem! Figyelem! Itt Gliwice beszél. Az adó lengyel kézben van. ... Elérkezett a szabadság órája... Sokáig éljen Lengyelország!" – állt többek között a beolvasott közleményben.

Az ügynökök egyike lengyelül beolvasta az előre megírt provokatív közleményt, miközben társaik fegyverrel sakkban tartották a civil személyzetet Forrás: East German Cinema

Miután végeztek, a személyzetre rázárták az ajtót, és sietve elhagyták az épületet.

Naujocks és emberei, alighogy kiléptek a főépület kapuján, előrántották fegyvereiket és lekaszálták a mit sem sejtő, egyenruhába öltöztetett foglyaikat.

Alfred Naujocks csak a nürnbergi perben tárta fel - egyedüli túlélő tanúként - a gleiwitzi incidens hátterét Forrás: Wikimedia Commons

Franciszek Honiokkal már korábban végeztek; a lengyel ellenállót méreginjekcióval ölték meg, a holttestét pedig magukkal vitték, hogy a „lengyel provokáció" egyik fő bizonyítékaként a helyszínen hagyják.

Forrás: Bundesarchiv

Így tettek a meggyilkolt foglyokkal is: a holttesteket az adóállomás épülete körül úgy helyezték el, mintha harcban estek volna el.

A méreggel kivégzett Honiok holttestébe többször belelőttek, hogy azt a látszatot keltsék, mintha ő is fegyveres csetepatéban esett volna el.

Naujocks még azt megelőzően felszívódott az embereivel, hogy kiérkezett volna a karhatalom Forrás: WW2

Naujocks és emberei még azt megelőzően felszívódtak az éjszaka sötétjében, mielőtt még kiérkezett volna a helyi karhatalom.

A gleiwitzi provokáció volt a formális ürügy a lengyelországi háború kirobbantására.

1939 szeptember elsején a Wehrmacht megtámadta Lengyelországot Forrás: Bundesarchiv

Pár órával az incidens után, 1939. szeptember elsején, hajnali négy órakor megindult Hitler hadigépezete, és ezzel elkezdődött a csaknem hat évig tartó, több mint hetvenmillió áldozatot követelő második világégés, az egyetemes történelem legpusztítóbb háborúja.