Nem feltétlenül kell élsportolónak lennünk ahhoz, hogy megtapasztaljuk: ízületeink az évek előrehaladtával sajnos kopnak. Hogy mi lehet ennek az oka? Ahány ember, annyi válasz: okozhatja veleszületett rendellenesség, túlsúly, magasabb életkor, sérülés, vagy akár foglalkozási ártalom is, amely túlterheli az ízületeinket.
Eljöhet akár az a pont is, amikor a kopás már fájdalommal jár, olyan mértékű.
Akár a csípőnkben, akár a térdünkben jelentkezik a probléma.
Szerencsére az ilyen jellegű problémáknak már nem kell szükségszerűen az életünk végéig elkísérniük minket: a térdprotézis műtétek például a nagyon sikeres beavatkozások közé tartoznak.
Azonban a statisztikák azt mutatják, hogy ötből egy beteg nem teljesen elégedett az eredménnyel
- hívja fel a figyelmet Dr. Domán István Ph.D., csípő és térdprotézis specialista, aki közel hét évnyi angliai konzulátusi munka után pár éve tért haza.
Mit jelent az, hogy valaki nem teljesen elégedett a műtéttel? "Ilyenkor elsősorban visszamaradó fájdalomról számolnak be, vagy például előfordulhat az is,
hogy valaki nem tudja az elvárásainak megfelelően terhelni a térdét, esetleg nem érzi teljesen sajátjának
- magyarázza a szakember. Az adatok szerint a hagyományos implantátumok alkalmazása esetén a protézis túlméretezése férfiaknál 40%-ban, nőknél 68%-ban fordulhat elő.
A statisztikákat böngészve más érdekességekre is lelhet az ember:
az adatok alapján úgy tűnik, hogy a nőket nagyobb arányban érinti az térdízületi kopás.
"Egyelőre nem tudni, hogy miért. A kutatások alapján hormonális háttere is lehet ennek, de anatómiai tényezőkkel is kell számolni, bár ez egyelőre még nem bizonyított" - mondja, hozzátéve, hogy a nőknél eleve alacsonyabb a fájdalomküszöb, emiatt pedig sokkal nagyobb fájdalommal élik meg az ízületi kopást.
Visszatérve a térdprotézis műtétekre: a nem teljesen elégedett visszajelzésekre igyekezett reagálni az ortopédiai szakma és az egészségipar is. Egy amerikai cég fejlesztésének köszönhetően ma már elérhető az a technológia, amely révén
a beültetendő térdprotézist tűpontosan a betegre szabják.
Az eddigi eljárások során ugyanis egy meghatározott méretsorból választhatta ki a sebész azt a protézist, amely méretben leginkább igazodott a beteghez. Ez sok esetben kompromisszumos megoldás - hiszen ahogy nincs két egyforma ember, úgy nincs két egyforma térd sem – a térdprotézis ritkán passzolt tökéletesen a beteg térdéhez.
Ezzel szemben a Domán doktor által alkalmazott módszer lényege, hogy a beavatkozás előtt egy CT vizsgálattal pontosan feltérképezik az érintett végtagot, majd a kapott adatokat elküldik az amerikai gyártónak, ahol CAD (Cumputer-aided Design) és LAM (Laser Additive Manifacturing) technológiáknak köszönhetően előállítanak
egy teljesen egyedi, egyénre szabott, méretben, formában és minden egyéb paraméterében pontosan a páciens csontozatához igazodó protézist.
"Ráadásul nem csak a protézis lesz személyre szabott, hanem a beültetéshez igénybe vett eszközök is. Minden csakis az adott illetővel kapcsolatos beavatkozáshoz használható, senki máshoz.
Egyszer használatosak és csupán néhány kiegészítő eszközre van szüksége az orvosnak. Mindent megkapunk egyetlen dobozban, amit nem mellesleg olyan szép és igényes csomagolásban veszünk át, mintha egy iPhone-ról lenne szó" - mondja mosolyogva.
A módszer egyik legfontosabb előnye a korábbi beavatkozásokkal szemben, hogy a teljesen személyre szabott komponenseknek hála nem kényszerítik bele a beteget, illetve a csontjait
egy teljesen más geometriába és kinematikába,
így az egyénre szabott térdprotézist viselők sokkal természetesebb érzetről számolnak be.
"Kisebb igénybevétel esetén az eddigi beültetések is többnyire jól működtek, azonban bonyolultabb mozgásoknál, például lépcsőzésnél, vagy oldalirányú mozgásnál furcsa, természetellenes érzése lehetett a betegeknek" - magyarázza a sebész.
A speciális gyártási technológia továbbá lehetővé teszi hogy a protézis vékonyabb legyen, így a személyre szabott térdprotézis beültetése közel 30%-al kevesebb csont eltávolítását teszi szükségessé szemben a hagyományos, nem egyedileg gyártott térdprotézisekkel.
Jelenleg ez a csúcstechnológia ezen a területen
- teszi hozzá.
"Több éve találkoztam ezzel az eljárással, nagyon örültem, hogy tavaly nyáron, hosszas szervezést követően végre Magyarországon is elkezdhettük a műtéteket a világon mindössze 8. országként" - mondja a sebész-főorvos, aki két helyen, Pécsen és Budapesten is végez ilyen műtéteket.
„Ugyan nincsenek még évtizedes tapasztalatok, de hogy feltehetően ez a jó irány, statisztikai adatok is igazolják.
A beültetett protéziseket követés céljából regiszterekben rögzítik ma már világszerte, így hazánkban is.
Az egyik legtöbbet hivatkozott a Brit Protézis Regiszter. Az ottani adatok szerint az új típusú térdprotézis alkalmazásával közel négyszer kisebb az esélye annak, hogy újra kellene operálni a beteget valamilyen probléma miatt."