Gyerekek tízezreinek életét teheti jobbá egy magyar kutatás

ADHD-val érintett kisfiú (illusztráció)

Izegnek-mozognak, nehezükre esik figyelni, túl sokat beszélnek, egyfolytában közbevágnak; egy külső szemlélő bizonyára valódi rosszcsontnak látja ezeket a gyerekeket. Mivel zavarják társaikat és a tanárt is, nem ritka, hogy a szülők összefognak, a "rossz nebuló" eltávolításáért az osztályból. Pedig elképzelhető, hogy a gyerek nem szándékosan rendetlenkedik, hanem figyelemhiányos hiperaktivitással küzd, egyszóval ADHD-val. Ez az egyik leggyakoribb hazai gyermekpszichiátriai kórkép, illetve a tanulási nehézségek egyik leggyakoribb oka. A nemzetközi statisztikák szerint a gyerekek és fiatal felnőttek 15 százaléka szenved a rendellenességtől, Magyarországon körülbelül 70 ezer gyereket érinthet a probléma, gyakorlatilag minden általános és középiskolai osztályban lehet legalább egy ADHD-val érintett diák. A „L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért" egyik idei díjazottja, dr. Bunford Nóra klinikai szakpszichológus azon dolgozik, hogy megoldást találjon a figyelemhiányos hiperaktivitás negatív következményeinek megelőzésére.

A viselkedési zavar hátteréről, annak ismérveiről és saját kutatásáról, munkájának célkitűzéseiről kérdeztük a Természettudományi Kutatóközpont tudományos munkatársát.

A tudomány jelen állása szerint mi állhat a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar hátterében? Környezeti vagy genetikai okokra vezethető vissza?

Az ADHD, teljes nevén figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egy idegi-fejlődési rendellenesség. Már a neve is elárulja, hogy vannak biológiai rizikófaktorai, vagyis genetikai, idegrendszeri, neuropszichológiai okozói, illetve fenntartó mechanizmusai. Ugyanakkor manapság az úgynevezett bio-pszicho-szociális modell kereteiben gondolunk erre a zavarra. Ez azt jelenti, hogy a már említett biológiai érzékenységhez bizonyos pszichológiai tényezők is társulnak – ilyenek az egyén pszichés vagy társas adottságai, zavarai -, valamint ott van a szociális faktor, azaz például milyen családi neveltetést kap az illető, viselkedése az adott társadalmi rétegben vagy történelmi időben mennyire számít kirívónak, deviánsnak.

Összegzésképpen azt mondhatjuk, egy többtényezős mechanizmus eredményezi az állapotot.

dr. Bunford Nóra klinikai szakpszichológus Forrás: L'Oréal

Hogyan kapcsolódott be az ADHD-t vizsgáló kutatásokba?

Mesterszakos képzésemet klinikai pszichológiából végeztem, ami jellemzően a pszichológiai zavarok, rendellenességek tanulmányozásával foglalkozik. A tudományterületen belül különösen érdekelt a serdülőkor, hiszen egy kamaszkorba lépő fiatal világa rendkívül gazdag és érdekes. Ezen túl foglalkoztattak az externalizációs zavarok, amik viselkedésproblémákkal járnak együtt. A mesterképzés elvégzése után nem volt kérdés, hogy ezzel a korcsoporttal és rendellenességgel szeretnék foglalkozni, így kapcsolódtam be aztán az ADHD-t vizsgáló kutatásokba.

Ön az ADHD viszonylag kevésbé vizsgált aspektusára fókuszál. Ez mit takar?

Az érzelmek szabályozásában megélt nehézségek (szaknyelven érzelmi diszreguláció – szerk.) már szerepeltek a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar korai, 19. századi orvosi leírásaiban: az érintett személyek heves érzelműek, forrófejűek, frusztrációtolerálási készségük gyenge, érzelmileg felzaklathatóak. Létezett a pszichológiának azonban egy olyan időszaka, amikor a kutatók elkezdtek inkább a jól mérhető, kísérletileg manipulálható dolgokra fókuszálni, akkoriban az érzelemszabályozás pedig nem ebbe a kategóriába tartozott; látjuk, ott van, szubjektíven érzi az egyén, de a vizsgálatához szükséges megfelelő mérőeszközök hiányoztak.

Ez végül oda vezetett, hogy a 60-as években az ADHD ezen aspektusát a diagnosztikai kézikönyvből teljesen kihagyták.

Később persze visszakerült, de csak úgy, mint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar esetleges velejárója. Kutatómunkám során én erre az érzelmi diszregulációra koncentrálok.

ADHD-val érintett kisfiú (illusztráció) Forrás: BSIP/DELOCHE / BSIP/Deloche

Hogyan nyilvánul meg az érzelemszabályozás zavara egy ADHD-val érintett egyénben?

Az érzelmi diszreguláció egy transzdiagnosztikus jelenség, azaz több pszichiátriai és idegi-fejlődési rendellenességhez társul. Másként jelentkezik egy depresszióval és megint másként egy ADHD-val érintett egyénnél. Utóbbi csoportnál ez úgy néz ki, hogy ugyanaz a környezeti hatás, esemény sokkal könnyebben és intenzívebben vált ki pozitív vagy negatív érzelmi reakciót, mint az átlagos emberekben, emellett a felfokozott lelki állapot lecsengése is jóval hosszabb időt vesz igénybe a megszokottnál. Fontos még hozzátenni, hogy az egyén nem tudja felmérni, milyen mértékű érzelmi megnyilvánulást mutathat egy adott szituációban.

Például az teljesen elfogadott, hogy ha egy focimeccsen a kedvenc csapatom gólt lő, akkor én örömömben kiugorhatok a székből, kiabálhatok, rázhatom az öklömet. Ha egy kamasz a jó jegyre reagál így az osztályteremben, már problémás, oda nem illő viselkedés; a környezete nem fogja megérteni, gyerekesnek tartja és emiatt a helyzetet sem tudja kezelni.

Hogyan kell elképzelni az önök kutatómunkáját, milyen módszerrel dolgoznak?

Fő feladatunk egy hosszmetszeti kutatás kivitelezése. Ennek lényege, hogy több éven keresztül követjük nyomon ugyanazokat a tinédzsereket.

Kétfajta kérdésre keressük a választ. Az egyik, hogy az általunk vizsgált jellemzők milyen formában vannak jelen ADHD-val érintett, valamint tipikus, tüneteket nem mutató fiataloknál, és a különbségek idővel hogyan változnak? Nagyon sok dolgot mérünk, az érzelemszabályozás is ide tartozik, de azokat az ADHD-val együtt járó negatív következményeket szintén tanulmányozzuk, amiket az érzelmi diszreguláció felerősít, ilyen többek között az alkohol- és drogfogyasztás, a dohányzás, a kockázatos magatartásformák, az iskolai problémák megléte, vagy a társas kapcsolatok kialakításának és fenntartásának nehézsége.

A másik lényegi kérdés – diagnózistól függetlenül –, hogy melyek a felnőttkor sikerességét, a mindennapi boldogulás esélyét előre jelző belső tulajdonságok?

Tud-e majd családot alapítani az illető, képes-e stabil, mentálisan egészséges hátteret fenntartani magának és szeretteinek? Ezt hívjuk személyre szabott magatartásorvoslásnak, hogy az egyes ADHD-tüneteket mutató emberek sem egyformák, akad például olyan, aki jobban kordában tudja tartani az érzelmeit. A csoportszintű elemzéseken túl tehát figyelembe kell venni az egyéni eltéréseket is.

Illusztráció Forrás: BSIP/LEMOINE / BSIP/Lemoine

Milyen gyakorlatba is átemelhető eredmények várhatók?

A kutatás végén adatokat fogunk kapni arról, hogy hosszú távon az egyes tulajdonságok milyen kimeneteleket jósolnak meg. Példának okáért milyen sajátosságok jelzik, hogy a vizsgált ADHD-val érintett személy ki van téve az alkoholfüggőség veszélyének?

Ha ezeket az ismertetőjegyeket felderítjük, tudni fogjuk, mire érdemes odafigyelni, és megfelelő kérdéssor elkészítésével hatékony, a megelőzést elősegítő iskolai szűréseket tudunk bevezetni.

A L'Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíjról

A L'Oréal – UNESCO A nőkért és a tudományért magyar ösztöndíj egyedülálló a hazai közéletben: csak nőknek szól, magyar kutatónőket támogat és az ország bármely pontjáról lehet pályázni rá.

Az elmúlt 17 évben 47 magyar kutatónő részesült az ösztöndíjban, a vállalat eddig több mint 60 millió forintot osztott szét a magyar tudós nők között. Az alapítók törekvése a díj megalapításakor az volt, hogy a tudománnyal foglalkozó hölgyeket minél többen megismerjék – támogatva ezzel karrierjüket. A külföldön már több mint 20 éves hagyománnyal rendelkező program hazai változatára minden évben olyan tudós nők nyújthatják be pályázatukat, akik tudományos munkájukkal az élet- vagy az anyagtudományok valamely részterületének feltárásán fáradoznak, és magyar felsőoktatási kutatási intézményekben, illetve kutatóintézetekben dolgoznak.

A díj kapcsán alakultak már kutatócsoportok, néhány díjazottnak lettek díjazott tanítványai és egy valódi női kutatói közösség alakult ki az országban. A program védnöke a Magyar Tudományos Akadémia.