Magyar tüzérparancsnok szolgált Magellán hajóján a Föld körüli úton

Magyar tüzérparancsnok szállhatott partra Magellán hajójának legénységének tagjaként

Ötszáz éve, 1519. szeptember 20-án Ferdinánd Magellán öthajós flottával elindult Spanyolországból, hogy a világtörténelem során először, körbehajózza a Földet.  Magellán vezérhajója, a Concepción fedélzetén szolgáló tüzérparancsnok, Varga János lehetett az, aki a legénység tagjaként, első magyar származásúként léphetett az Újvilág földjére. Sőt, három év elteltével, a  mindössze 18 fővel hazatérő expedícióról is egy magyar tudósította a világot, Erdélyi Miksa személyében, aki a résztvevők személyes beszámolója alapján írta meg tudósítását,  De Moluccis Insuli címen.

„Hasonlítsd össze egy pillanatra ezt az utat az egykoriakkal, elsősorban azoknak az elszántaknak ama legelső útjaival, akik felfedezték számunkra ezeket a hatalmas tengereket, magát a Földet – és szégyelld magad előttük! Elutaztak apró kis halászbárkáikon az ismeretlenbe, ismeretlen úton, elkallódva a végtelenségben, állandóan kitéve veszedelemnek, kiszolgáltatva az idő szeszélyeinek, a nélkülözés minden szenvedésének."
(Stefan Zweig: Magellan, a Föld első körülhajózása című könyvéből)

Kegyetlen, harcias és bátor ember hírében állt

Ötszáz évvel ezelőtt Ferdinand Magellán történelmi jelentőségű utazásra indult, hogy körbehajózza a Földet. A portugál felfedező Spanyolország nevében vállalkozott az expedícióra. Félelmetes kapitány hírében állt, akit a legénysége finoman szólva sem kedvelt.

Magellán parancsnoksága alatt 1519. szeptember 20-án egy öthajós flotta futott ki a tengerre, amelynek a felfedezések történetében elsőként sikerült körbehajóznia a Földet. Magellán útközben, Mactan szigetén, a bennszülöttekkel vívott harcban életét vesztette. A nagy vállalkozás azonban örökre megváltoztatta a világot.

Az öt hajóból álló expedíció spanyol támogatással indult 1519. szeptember 20-án, nem minden zökkenő nélkül Forrás: Wikimedia Commons

A portugál felfedező útját a mai napig a legnagyobb és legjelentősebb tengeri utazásként tartjuk számon

– értékelte Magellán flottájának teljesítményét Laurence Bergreen történész, a World of Edge of the World: Magellan's Terrifying Circumnavigation of the Globe című könyv szerzője. – És ezt egyáltalán nem tekinthetjük túlzó kijelentésnek.

Akkoriban, a 16. század elején kezdték egyre többen úgy hinni, hogy a Föld gömb alakú Forrás: Universe Today

A történész mindehhez hozzáfűzte: Magellán kegyetlen, harcias és bátor ember hírében állt, aki a kereskedelmi célú utat egyfajta hajmeresztő „kalandutazássá" változtatta.

Utazása idején a kortársai többsége meg volt arról győződve, hogy lehetetlen körbehajózni a Földet,

és az ezzel kapcsolatos legendák között felbukkant például a mindenkit megbolondító gyilkos köd vagy épp a tengeri szörnyek rémmeséje.Akkoriban tehát egy ehhez hasonló expedíció a legtöbb ember szemében „öngyilkos küldetésnek" tűnt.

Utat kerestek a fűszerek hazájába

A felfedező Fernão de Magalhães néven látott napvilágot 1480 körül a portugál Sabrosa vagy Porto városában. Nemesi származása lehetővé tette, hogy beléphessen a királyi udvarba, így sokáig Leonora királynő apródjaként szolgált.

A kalandvágyó fiatalember tanulóévei során megtanult mindent a hajózás fortélyairól, miközben számos hajóúton vett részt.

Akkoriban ezen a téren Portugália és Spanyolország erősen rivalizált egymással; mindkét ország azt tűzte ki célul, hogy közvetlen kereskedelmi útvonalat találjon Indiába, „a fűszerek hazájába", ahol nem mellesleg még aranyra is bukkanhatnak.

A szegfűszeg, az egyik legértékesebb keleti fűszer, amit a spanyolok és portugálok kerestek Forrás: pexels.com

A kora újkori Európában ugyanis felbomlóban volt a hűbériség, lassan a pénz vált az első számú csereeszközzé és növekedett a jólét is.

Magellán 1505-től tevékenyen kivette részét a kelet-indiai és észak-afrikai kereskedelmi felfedező hadjáratokból.

Hazatérve Portugáliába előléptetést és évjáradékot kért az uralkodótól, de hamarosan kiderült, hogy szolgálata alatt összeütközésbe került a feletteseivel (illegális kereskedelemmel vádolták meg), ezért mindezeket megvonták tőle.

I. Mánuel, a középkori Portugália legsikeresebb királya Forrás: Wikimedia Commons

Hazautazott a szülővárosába, ám nem tétlenkedett: tovább bővítette hajózási és földrajzi ismereteit, majd egy csillagásszal közösen kidolgozta a Fűszer-szigetek nyugati megközelítésének legjobbnak vélt tervét.

Elméleteit az akkoriban rendelkezésre álló térképekre és a tengerészek elbeszéléseire alapozta.

Meg volt róla győződve, hogy a keleti út helyett nyugatra vitorlázva találhatna egy teljesen új útvonalat, amely Indonéziába és Indiába vezet.

Felfedezőutakat tettek a fűszer és az arany reményében Forrás: Pinterest

Többször kért kihallgatást a portugál uralkodótól, ám Mánuel király nem csak hogy elutasította, de tanácsadóival együtt fantazmagóriának nevezte Magellán tervét, amire nem érdemes pénzt áldozni.

Közben bebizonyosodott, hogy

a korábbi hiedelmekkel ellentétben a Föld gömbölyű, tehát körülhajózható.

A felfedező ezért inkább engedélyt kért arra, hogy egy másik országban keresse ezentúl a boldogulását, amit meg is kapott a királytól.

Szenvedélyes érveléssel győzött meg mindenkit

Magellán így elfelejtve Portugália iránti lojalitását, a szintén tengeri nagyhatalomnak számító Spanyolországba utazott. Ekkor változtatta meg a nevét is Fernando de Magellanes-ra, azaz a ma ismert Magellánra.

V. Károly spanyol király (a későbbi német-római császár) állampolgárságot adományozott Magellánnak, aki Sevillában telepedett le, ahol elkezdte részleteiben is kidolgozni a nyugati irányú földkerülő hajóút tervét.

Károly spanyol király, Magellán világkörüli útjának nagy támogatója Forrás: Picasa

Szenvedélyes érveléssel meggyőzte támogatóit, hogy az Atlanti-óceánból a Déli-tengerre tengerszorosnak kell nyílnia valahol, méghozzá „Santa Cruz országától", vagyis Dél-Amerikától délre.

Az expedíció engedélyezése előtt azonban vérre menő viták folytak az út hasznából való részesedésről. Végül a Királyi Tanácsot meggyőzték az érvek, ami Christobal de Haro, flamand származású bankár és fűszerkereskedő is osztott, és aki megszervezte az expedíció pénzügyi hátterét a spanyol kincstárral karöltve.

VI. Adorján pápa, Magellán egyik támogatója még püspök korában Forrás: Wikimedia Commons

Magellán végül 1518. március 22-én kapta meg a királyi áldást, amely a spanyol korona nevében felhatalmazta őt és társait, hogy az amerikai kontinenst megkerülve utat keressenek a híres "Fűszer-szigetek" felé.

Öt hajó fedélzetén közel háromszázan vágtak az ismeretlennek

A portugál hajóskapitány a kinevezésével mesébe illő gazdagságot és státuszt szerzett. A király egy évtizedes monopóliumot biztosított számára minden általa felfedezett útvonalra, és nemesi címet adományozott Magellánnak.

Magellán végül öt hajóból álló flottával, 265 emberrel indult el az expedícióra Forrás: Picasa

Az öt hajóból álló flotta legénységének toborzásával és megszervezésével azonban meggyűlt a baja, mert a kasztíliaiak nehezteltek rá portugál származása miatt, miközben maguk a portugálok árulónak tartották

– magyarázta Lincoln Paine történész. – Egy legalább kétéves expedíció megtervezése során minden elképzelhető helyzetre fel kellett készülnie, többek között bőséges élelemre, ivóvízre, borra, fegyverekre, műszerekre, szerszámokra és cseretárgyakra is.

Egyáltalán nem kedvelték Magellán személyiségét Forrás: Wikimedia Commons

A spanyol király öt hajót szereltetett fel Magellán kizárólagos expedíciója számára: a Trinidad, San Antonio, Concepción, Victoria és Santiago fedélzetén összesen 265 fő szolgált. Magellánon kívül minden kapitány spanyol származású volt.

Pillanatok alatt leverte a lázadásokat

A világkörüli út 1519. szeptember 20-án hajnalban indult el a Guadalquiri torkolatából, és a hajók a Kanári-szigetek felé vitorláztak, hogy később onnan forduljanak tovább délnyugati irányba.

Magellán feltétlen engedelmességet követelt meg az embereitől, a legénységhez gyakran durván és agresszívan szólt.

Amikor a San Antonio kapitánya megtagadta néhány napig az együttműködést, az első alkalommal lefogatta és letartóztatta; a helyére pedig egy portugált nevezett ki kapitánynak.

Nem tűrte a lázadást vagy az ellenségeskedést Forrás: Picasa

November végén érték el a brazil partokat, januárban pedig a mai Montevideó területét, ahol tizenöt napig keresték a feltételezett, ám nem létező átjárót.

Ezután a part mentén haladtak tovább dél felé. A legénység látva a sikertelenséget, egyre jobban elkezdett morogni. Amikor áprilisban a San Julian öbölben berendezték téli szállásukat, a nyugtalanság a tetőfokára hágott.

A spanyol kapitányok lázadást szítottak, ám a hidegvérű és gyors reagálású Magellán pillanatok alatt leverte a zendülést:

egyik kapitányát példát statuálva kivégeztette, egy másik lázadót felnégyeltetett, egy lázító papot és társát pedig magára hagyta a kietlen partvidéken.

Felfedezték a Magellán-szorost

A téli időjárás arra kényszerítette a flottát, hogy négy-öt hónapot vesztegeljenek az öbölben. Csak ezután tudtak újra nekivágni a tengernek, ám az élen haladó Santiago balszerencsésen egy sziklának csapódott, és elsüllyedt.

A Magellán-szoros V alakban látható a műhold-felvételen Forrás: Wikimedia Commons

Októberre már Patagónia partjai mentén hajóztak, a Déli-tengerre vezető átjárót keresve. Teljesen ismeretlen vidékek mellett haladtak el, és útjukat alattomos viharok nehezítették.

Végül felfedeztek egy csatornát, amit később Magellán-szorosnak neveztek el,

és ami átjárót biztosított a Csendes-óceánra. Közben a San Antonio, a legtöbb élelmiszerkészletet szállító hajó tisztjei ismét fellázadtak, és miután nem találkoztak Magellán hajójával, titokban visszatértek Spanyolországba. A megmaradt három hajó folytatta útját, és Tűzföld érintésével 1520. november 20-án kifutottak a sosem járt új tengerre, a Csendes-óceánra.

Skorbut és éhezés pusztított a hajókon

A tengerészek gondjai egyre csak sokasodtak: az élelmiszerek elromlottak, a legénységet pedig skorbut és az éhezés tizedelte.

Magellán erős kézzel verte le a zendüléseket Forrás-képillusztráció: Wikimedia Commons

Sok viszontagság után végül 1521. március 6-án érték el az első szigetcsoportot. Kolumbuszhoz hasonlóan azonban Magellán is tévedett, mert a remélt Molukki-szigetek helyett

az addig ismeretlen Fülöp-szigeteknél kötött ki.

A portugál felfedező bebizonyította, hogy Amerika és Ázsia között óriási vízterület húzódik, ami jóval szélesebb az Atlanti-óceánnál, és főleg, sokkal szélesebb annál, mint ahogy a korabeli térképeken az Amerika és Japán közötti távolságot ábrázolták.

Magellán föld körüli útjának megtett útvonala Forrás: Wikimedia Commons

Magellán a szigeteken igyekezett szerződéseket kötni a bennszülöttekkel, és mellőzni az erőszakot. Ez a terve azonban nem működött minden törzsnél. A Fülöp-szigetekhez tartozó Mactan-szigetén, 1521. április 27-én a bennszülöttekkel kialakult összetűzés során Lapu-Lapu törzsfőnök megölte a flottaparancsnokot.

A legénység létszáma eddigre kevesebb, mint a felére csökkent,

a Concepciónt felgyújtották, a túlélők pedig vakon tapogatózva igyekeztek megtalálni a hazafelé vezető utat.

Magellán halála: a bennszülöttek fegyvereinek lett az áldozata Forrás: Wikimedia Commons

A viharoknak, az újabb betegségeknek és az élelemhiánynak köszönhetően 1522. szeptember 6-án már csak 18-an szálhattak partra ismét Spanyolországba.

Magyar vonatkozású szálak a Magellán-expedíción

A földrajztörténeti kutatások szerint a Concepción fedélzetén utazott egy magyar származású tengerész is, Magyar János, - akit mások Varga János néven is emlegetnek- és aki tüzérparancsnokként szolgált a vezérhajón.

A Pécsi Egyetem Földrajzi és Földrajztudományi Intézetének legújabb kutatásai arra utalnak, hogy ő lehetett az első magyar, aki az Újvilág partjára lépett valahol a mai Rio de Janeiro közelében.

Magyar tüzérparancsnok szállhatott partra Magellán hajója legénységének tagjaként Forrás-képillusztráció: Wikimedia Commons

A Földet azonban nem hajózta körbe, mert nagy valószínűség szerint a Maluku-szigeteken fogságba esett. Mellette azonban számon tartunk még egy másik magyart is, aki bár nem vett részt az expedíción, mégis fontos szerepet töltött be a világraszóló utazás emlékezetének fennmaradásában.

A Victoria Ortelius világtérképén (1590) Forrás: Wikimedia Commons

Erdélyi Miksa, írói nevén Maximilianus Transylvanus szép karriert futott be, és V. Károly spanyol király titkárai közé emelkedett.

A pécsi püspök, Oláh Miklós személyes ismeretségi köréhez tartozott és diplomáciai teendőket látott el Spanyolországban éppen akkor, amikor Magellán utolsó hajója, a Victoria 18 fővel hazatért.

Maximilianus Transylvanus művének címlapja Forrás: Wikimedia Commons

Erdélyi Miksa az expedíciót finanszírozó egyik családba házasodott be, és elsőként tudósított arról, hogy milyen események történtek a földkörüli utazás alatt.

Tudósítását a hazatért résztvevők személyes beszámolója alapján írta meg, amelyet aztán De Moluccis Insulis címen nyomtattak ki és nagy ismertségre tett szert.