A cetfélék, köztük a bálnák és a delfinek köztudottan igen intelligens lények. A buborékháló kialakítása rendszeresen megfigyelhető Alaszka partjainál: az állatok ilyenkor mélyen lemerülve úsznak körbe-körbe és egyfajta buborékokat bocsátanak ki közben.
Végül az emelkedő levegőtest gyakorlatilag csapdába ejti a halakat a „háló" közepén.
A bálnáknak egyszerűen csak felfelé kell úsznia nyitott szájjal és a táplálék már ott is van. Az új kutatások most mindezt a bálnák szemszögéből mutatták meg.
Szenzorokat és drónokat használtunk a megfelelő perspektívához, ami megmutatja nekünk a buborékhálókat, de azt is, ahogy ezek a buborékok a felszínre jönnek
– magyarázta Lars Bejder, a Manoai Hawaii Egyetem tengeriemlős-programjának vezetője – A felvételeken láthatjuk azt is, hogy az állatok hogyan jönnek fel a buborékhálóban a felszínre.
A kutatók tapadókorongok segítségével rögzítették a szenzorokat, a kamerákat és a gyorsulásmérőket az állatokon.
Mindezt egyedülálló drónfelvételekkel egészítették ki, így rengeteg új információt gyűjtöttek a bálnák viselkedéséről.
A vándorló hosszúszárnyú bálnák a nyarat Alaszka partja mentén töltik, mielőtt télen indulnak Hawaii irányába, ahol felnevelik a bálnák új generációját.
Ez az időszak azonban kevés időt hagy nekik a táplálkozásra, pedig a megfelelő zsírkészletek felhalmozása létfontosságú a hosszú vándorlás előtt.
És itt jön képbe a tanult viselkedésnek számító, buborékháló technika, ami a lehető legkevesebb idő- és energia befektetéssel maximalizálja a kalóriabevitelüket.
A szakemberek ugyanazt a viselkedést figyelték meg a trópusi bálnáknál (Balaenoptera edeni) és a palackorrú delfineknél (Genus tursiops) is Florida partjainál. A legújabb technológiai eszközökkel a kutatók most szerették volna többek közt felmérni azt, hogy
az állatok mennyi táplálékot vesznek magukhoz a nagy vándorlás előtt vagy hogyan reagálnak az élelemcsökkenésre.
Mert bár a kereskedelmi célú bálnavadászat 1985-ös betiltása megmentette az említett fajokat a majdnem biztos kipusztulástól, az elmúlt öt évben a hosszúszárnyú bálnák észlelése jelentősen csökkent.
A most készített felvételek meglehetősen úttörőek: segítségükkel meg tudjuk figyelni, hogy ezek az állatok hogyan manipulálják a zsákmányukat, és készülnek fel annak elfogásra
– mondta Bejder. – Ez lehetővé teszi számunkra, hogy olyan, új betekintést kapjunk az állatok életébe, amire eddig nem volt lehetőségünk.