Az élőlény gyakorlatilag egy nyálkapacnira emlékeztet, minden látható strukturáltság nélkül. Nincs szája, nincs gyomra, nincsenek szemei, mégis észleli a táplálékot és elfogyasztja azt. A massza állábakat növesztve, amőbaszerűen mozog, és ha félbe vágják, két percen belül helyreállítja magát, és 24 óra alatt képes megduplázni a méretét.
Becenevét A massza (The Blob) című, 1958-ban bemutatott film után kapta. A Steve McQueen főszereplésével készült b-kategóriás horrorban egy földönkívüli életforma minden útjába kerülő dolgot elfogyaszt egy kis pennsylvaniai városkában.
A massza tudományos neve Physarum polycephalum, és az élőlények egy bizonytalan besorolású csoportjába, a nyálkagombák közé tartozik. Ezek se nem baktériumok, se nem gombák, se nem növények, de minden csoportra jellemző tulajdonságokból megtalálható náluk néhány.
A nyálkagombák megfelelő életkörülmények között alapvetően egysejtű állapotban léteznek. Ha azonban rosszra fordulnak a dolgok, a sejtek képesek nagy telepekké, úgynevezett plazmódiumokká összeolvadni. Ezek akár több négyzetméteres területet is lefedhetnek.
Természetesen a valóságban nem jelent veszélyt a látogatókra, a természetben főként baktériumokkal táplálkoznak. A kiállított massza egyelőre néhány centiméter átmérőjű, egy terráriumban fatörzsre helyezve láthatja a közönség szombattól.
"A blob a természet rejtélyeinek egyike" - mondta Bruno David, a Párizsi Természettudományi Múzeum igazgatója. "Meglepő számunkra, mert nincs agya, mégis képes a tanulásra. Ráadásul, ha egyesül két massza, az egyikük tudása átkerül a másikba is" - tette hozzá.
"Biztosan tudjuk, hogy nem növény, de nem igazán tudjuk, hogy állat-e, vagy gomba. Nagyon meglepő módon mozog ahhoz képest, hogy olyan, mint egy gomba. Állati jellegű a viselkedése" - fejtette ki a szakértő.
Óránként egy centiméteres sebességgel mozog, a kutatók szerint szívesen fogyaszt zabkását vagy zabpelyhet, a sós dolgokat azonban nem kedveli. Színe az elfogyasztott táplálék szerint is változik: ha például céklát kap, vöröses árnyalatot ölt.
A szakértők szerint "alvó" állapotba is lehet helyezni, majd szükség esetén "felébreszteni", és szinte lehetetlen megölni.
A tudósok remélik, minél többet megtudnak majd ezekről az organizmusokról, amelyek akár több négyzetkilométerre is megnőhetnek. Bíznak abban, hogy az új ismeretek segíthetnek az újrahasznosításban, az erdők talajának vagy egyéb szennyezett talajok megtisztításában, sőt, akár új típusú antibiotikumok felfedezésében is.