A japán kutató elmondta: bízott abban, hogy felfedezéseik előbb-utóbb kiérdemlik a Nobel-díjat, de nem számított arra, hogy ez ennyire "hamar" bekövetkezik. A lítiumionos akkumulátorok 1991-ben kerültek piacra.
Mint a stockholmi bejelentést követően Japánban tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, a kémiai Nobel-díj kutatási területek széles spektrumát fedi le, ezért úgy gondolta, hogy sok idő eltelik, mire a Nobel-bizottság olyan eszközökre fordítja figyelmét, mint a lítiumionos akkumulátorok.
Azt is elmondta, hogy először feleségével tudatta a hírt. "Csak röviden beszéltünk, annyit mondtam: megkaptam. Ő pedig annyira meglepődött, hogy térdei kis híján felmondták a szolgálatot" - fogalmazott.
A lítíumion-akkumulátorok előnyeivel kapcsolatban a japán tudós megemlítette a klímaváltozás ügyét, amely szerinte jelentős kihívás az emberiség számára, a lítiumion-akkumulátorok azonban alkalmasak az elektromos energia tárolására.
Josino Akira mellett John Goodenough amerikai és Stanley Whittingham brit tudós kapja a kémiai Nobel-díjat. Az indoklás szerint "a lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, lefektették a vezeték nélküli, fosszilis energiától mentes társadalom alapjait és nagy hasznára vannak az emberiségnek".