Sok még a kérdés: utópia vagy valóságos lehet a klímasemlegesség?

A fenntartható lakhatás és alacsony kibocsátású infrastruktúra is a zöldebb Európa elképzelés része

A klímaváltozás ma már nem kérdés, hanem tény és egyre inkább az is biztossá válik, hogy az emberi tevékenység következménye. Tudjuk, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelem elkerülhetetlen, amiben érdemes a jövőben jó gyakorlatokkal szerepet vállalni. Európa is ezt teszi most a klímasemlegesség terén, aminek immár határidőt is szabtak: ez a 2050-es esztendő. Brüsszelben épp most zajlik az Európai Régiók és Városok hete, ahol friss információkkal szolgáltak a részletekről. A legújabb tervek szerint mintegy 35 milliárd euró kerülne abba az új pénzügyi alapba, amit a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiók számára hoznának létre a következő hétéves keretköltségvetésben. Ez azokra a régiókra és szektorokra fókuszál, amelyeket leginkább érintenek a klímasemlegesség elérésével járó kihívások. De mit is jelent a klímasemlegesség? Összeszedtük a legfontosabb információkat.

Akár hét méterrel is emelkedhet a tenger szintje

Az elmúlt két évtizedben összesen 18 hőmérsékleti rekord tanúi lehetettünk és drámai módon növekedett a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása. Ha csak néhány példát említünk:

öt év alatt négy szélsőséges hőhullámot regisztráltak, az Északi-sarkvidéken az átlagosnál 5 Celsius fokkal magasabbak a hőmérsékletek, a sarkvidéki tengeri jég egyre gyorsabb ütemben tűnik el, miközben sérül a biológiai sokféleség és súlyos aszályok és árvizek pusztítanak Európa nagy részén.

Az éghajlattal kapcsolatos szélsőséges jelenségek, mint az erdőtüzek, a hirtelen áradások, a tájfunok vagy a hurrikánok tömeges pusztítást végeznek, gyakran halálos áldozatokat követelve, valamint gazdasági károkat okozva.

Az egyre gyakoribb hőhullámok miatt az erdőtüzek száma is emelkedett Forrás: Getty Images

A bolygó évtizedenként 0,2 Celsius fokkal melegszik és ez a növekedés 2060-ra elérheti a 2 Celsius fokot

– figyelmeztetett az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) pontosan egy éve közzétett jelentése. – Ha ezt nem tudjuk elkerülni, az éghajlatváltozás hatása világszerte érezhetővé válik és nem a szó pozitív értelmében.

A korallzátonyok és a grönlandi jégtakaró szinte teljes egészében eltűnhet, ami a tengerszint akár hét méteres emelkedésével is járhat, radikálisan érintve a part menti területeket.

Megoldási alternatívát biztosítana egy hosszú távú stratégia

Mindez súlyos következményekkel jár mind az európai, mind a globális gazdaságra, az infrastruktúrára, az élelmiszer-előállításra, a közegészségügyre, a biodiverzitásra és a politikai stabilitásra.

Az előrejelzések szerint az európai folyami árvizek által okozott éves károk 2100-ra mintegy 5 milliárd euróról 112 milliárd euróra növekedhetnek, és

a jelenlegi mediterrán éghajlati övezet 16 százaléka egyszerűen megsemmisül.

Ezen túlmenően az élelmiszerhez való hozzáférés is nehézkessé válhat.

Elkerülhetetlenek az árvizek is Forrás: Mark Robinson 2018, Flickr

Csak a globális hőmérsékleti növekedés korlátozásával lehet elkerülni a legrosszabb forgatókönyvet, és csak így csökkenthetők a szélsőséges időjárási események gyakorisága

– hangzott el egy keddi háttérbeszélgetésen Brüsszelben, ahol a héten tartják az Európai Régiók és Városok hetét, az európai uniós regionális politika legfontosabb éves eseményét, amely európai szintű hálózatépítési platformot kínál a regionális és helyi fejlesztéssel foglalkozók számára. – Ezért van szükség azonnali és határozott fellépésre több területen az éghajlatváltozással kapcsolatban, egyrészt a megelőzés, másrészt a felmerülő problémák hathatós kezelése érdekében.

A héten tartják Brüsszelben az Európai Régiók és Városok hetét Forrás: www.geofff.be/Geoffrey Fritsch / [e-mail]

Erre biztosít egyfajta megoldási alternatívát az a hosszú távú stratégia, amely felvázolja a klímasemleges és egyben versenyképes és jövedelmező európai gazdaság 2050-ig történő megteremtéséhez vezető utat. „Tiszta bolygót mindenkinek" jelszóval készül erre a nagyszabású „zöld programra" most Európa.

Előfeltétele a klímasemlegesség évszázad felére való elérése

A klímasemlegesség ebben az esetben annyit tesz, hogy az Európai Unió tagállamai az évszázad közepére csak annyi szén-dioxidot bocsáthatnának ki, amennyit különböző intézkedésekkel el tudnának nyelni.

A párizsi klímaegyezmény céljainak – tehát a maximum 1,5 Celsius fokos hőmérséklet-emelkedésnek ipari forradalom előtti szinthez képest – teljesítésének ugyanis az előfeltétele a klímasemlegesség évszázad felére való elérése.

A globális felmelegedés miatti vízszint emelkedés miatt a lakosság klímamenekültté válhat. Forrás: Origo

A klímasemlegességnek az a lényege, hogy a világon elsőként klímasemleges gazdaságként képzeli el 2050-ig az Európai Uniót

– tudta meg az Origó egy keddi háttérbeszélgetésen az Európai Bizottság képviselőitől.

A fenntartható lakhatás és alacsony kibocsátású infrastruktúra is a zöldebb Európa elképzelés része Forrás: Flickr

A Régiók és Városok Európai Hete számos témát reflektorfénybe állít, köztük a „zöldebb Európát (Greener Europe) és azt is, milyen példaértékű módszerek honosodtak meg Európa-szerte a gazdasági fejlesztés és a társadalmi befogadás, a határokon átívelő együttműködés, a köz- és magánszféra közötti partnerség, a regionális innováció, valamint a közösségvezérelt helyi fejlesztés terén.

Fosszilis energiahordozóktól mentes alapokat teremtenek

A klímasemlegesség azonban nem egy utópikus elképzelés. Ez egy részletes elemzéssel és különféle forgatókönyvekkel alátámasztott stratégiai terv arról, hogyan lesz képes az Európai Unió a 2015-ös párizsi klímamegállapodásban foglaltak végrehajtására úgy, hogy teljesen új, fosszilis energiahordozóktól mentes alapokra helyezze a gazdaságát.

A fosszilis energiahordozók elégetése okozza a legnagyobb problémát Forrás: AFP/Dimitar Dilkoff

Ha a klímateljesítményt és gazdasági fejlődést hasonlítsuk össze, akkor azt láthatjuk, hogy miközben 1990 és 2017 között 22 százalékkal csökkent a szén-dioxid kibocsátása Magyarországon, a GDP ez idő alatt 58 százalékkal nőtt

– tudta meg az Origó újságírója a helyszínről, mert a klímasemlegességet célzó stratégia leválasztja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a gazdasági növekedéstől.

A globális klímaváltozás ma már bizonyított tény Forrás: completcolorado.com

A klímasemleges gazdaság megvalósítása hét stratégiai területen igényel együttes fellépést: ezek az energiahatékonyság; megújuló energiaforrások használata; tiszta, biztonságos és összekapcsolt mobilitás; versenyképes ipar és körforgásos gazdaság; infrastruktúra és összeköttetések; biogazdaság és természetes szénelnyelők; szén-dioxid-leválasztás és -tárolás a fennmaradó kibocsátások kezelése érdekében.

Az Európai Bizottság jövőképe hét fő stratégiai elemet vázol fel:

• maximalizálja az energiahatékonyságot (ideértve a nulla kibocsátású épületeket)
• maximalizálja a megújuló energiaforrások és a villamos energia felhasználását az európai energiaellátás teljes szén-dioxid-mentesítéséhez
• tiszta, biztonságos közlekedés
• versenyképes ipar és gazdaság (az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésével)
• a megfelelő intelligens hálózati infrastruktúra fejlesztése és összekapcsolása
• a biogazdaságok előnyeinek kihasználása
• a fennmaradó CO2-kibocsátás kezelése (leválasztás és tárolás)

A tervezet arra irányul, hogy növelje az uniós gazdaság és ipar versenyképességét a globális piacokon, magas színvonalú munkahelyeket és fenntartható növekedést biztosítson Európában,

és ezzel egyidejűleg más környezetvédelmi problémák, így például a nem megfelelő levegőminőség és a biodiverzitás-csökkenés megoldásához is hozzájáruljon.

Az erdőtelepítés az egyik legfontosabb magyar cél

Egy friss Eurobarométer felmérés szerint az európaiak 93 százaléka úgy véli, hogy az éghajlatváltozás az emberi tevékenység következménye.

A geotermikus energiában rejlik a megoldás egyik kulcsa Forrás: MTI/H. Szabó Sándor

Magyarország többek között az áramtermelés közel száz százalékban szén-dioxid-mentessé tételére, az épületek energetikai hatékonyságának növelésére, a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítására, a szén kivezetésére és a közlekedési kibocsátás jelentős csökkentésére törekszik annak érdekében, hogy elérje 2050-re a klímasemlegességet.

Az úgynevezett szén-dioxid-intenzív iparágakban (például a cementgyártásban, acéliparban és a gumiiparban) a technológiaváltás, az agrárgazdaság területén a metánkibocsátás csökkentése, valamint erdők telepítése szerepelnek többek közt a magyar tervek között.

Hazai erdőrészlet. Az erdőtelepítés is megoldási alternatívát nyújthat Forrás: WWF Magyarország/Gálhidy László

Az első lépéseket jelentheti, hogy a 2000-es évek után Magyarország 24 százalékkal csökkentette a szén-dioxid kibocsátását, és

az egy főre jutó kibocsátás mára csak 5,4 tonna, ami jóval kevesebb a nyolctonnás európai átlagnál és jóval kedvezőbb az ennél is nagyobb kínai vagy amerikai adatoknál.

A klímasemlegességet segítheti majd egy új pénzügyi alap is a jövőben, amely a klíma- és energiakorszak-váltás anyagi és humán terheivel küszködő európai régiókra fókuszál.