Száz éve született Mohammed Reza Pahlavi, az utolsó iráni sah

Shah of Persia in an official visit in Rome 1948. (Photo by Archivio Cicconi/Getty Images)

Száz éve, 1919. október 26-án született Mohammed Reza Pahlavi, a "Királyok Királya", az utolsó iráni sah. 

A dicső múltú, fekvése és a területén talált kőolaj miatt is stratégiai fontosságú Perzsiát a múlt század elején Oroszország és Nagy-Britannia érdekszférákra osztotta, az uralkodó Kádzsár dinasztia hatalma csak névleges volt.

1921-ben brit támogatással Reza kán, az iráni kozák ezred parancsnoka vette át a hatalmat,

aki 1925-ben magát tette meg uralkodónak. Reza, aki sahként a "fényes, dicsőséges" jelentésű Pahlavi szócskát is nevéhez illesztette, ugyan csak harmincévesen tanult meg olvasni, de határozott, a modern török államot megteremtő Kemál Atatürk ihlette elképzelései voltak Perzsia átalakításáról. Szimbolikus lépésként az addigi hivatalos Perzsia (Fársz) helyett Iránra ("árják földje") változtatta az ország nevét. Megpróbálta megreformálni a társadalmat, az államszervezetet és a gazdaságot, szekuláris hatalmat létrehozni, intézkedései azonban a lakosság elnyomásával, a szabadságjogok korlátozásával, olykor egyenesen terrorral párosultak.

A britek segítségévl került az Perzsia trónjára kozák gárda parancsnoka Reza Khan, aki példaképe Kemál Atatürk nyomdokain haladva megreformálta az országot. Forrás: https://mult-kor.hu/csak-30-evesen-tanult-meg-irni-olvasniaz-irant-modernizalo-reza-sah-20170727

A térségben meghatározó brit és szovjet befolyástól is függetleníteni akarta országát, a hitleri Németországhoz közeledett, emiatt a második világháború kirobbanása után sem Moszkva, sem London nem bízott már benne.

A két nagyhatalom 1941. augusztus 25-én közösen szállta meg Iránt, a sahot szeptember 16-án lemondatták fia,

a Svájcban nevelkedett, majd a teheráni katonai akadémiát is elvégző Mohammed Reza Pahlavi javára.
Az új sah korántsem volt olyan tehetséges, erős és kíméletlen, mint a száműzetésben nem sokkal később elhunyt apja.

Reza Pahlavi sah 1925. december 15-én foglalta el az iráni trónt Forrás: Wikimedia Commons

Ha jól mentek a dolgok, sütkérezett a sikerben, de a rossz híreket nem volt hajlandó meghallani és nem tűrte a bírálatot. A valódi hatalom kezdetben a nacionalista Mohamed Moszadek kormányfő kezében volt, aki 1951-ben államosította a brit tulajdonú olajcégeket. A sah 1953-ban az ország elhagyására kényszerült, pár nappal később azonban visszatérhetett, mert egy amerikai támogatással szervezett puccs megbuktatta Moszadeket.

Khomeini ajatollah a legfőbb siíta vallási vezető hazatérésével megkezdődik az iszlám forradalom

A sah a kőolaj-bevételekre alapozva 1963-ban meghirdette a fehér forradalmat, amellyel országát a térség, sőt a világ legnagyobb hatalmai közé akarta emelni. Hiába épültek azonban utak, vasutak, gátak és gyárak, az infrastruktúra hiányosságai miatt a gépek olykor el sem jutottak a beruházások helyszínére.

A földreform szétverte a falu társadalmát, a hibás gazdaságpolitika inflációt, spekulációt és zűrzavart eredményezett.

Az elszegényedett vidékről a városokba áramlottak az emberek, de itt is nyomorogtak, miközben a rezsim haszonélvezői látványosan fitogtatták gazdagságukat. (Csak az uralkodói család hatvan hercegének 200 vállalata volt és 12 milliárd dollárja Svájcban.) Az elégedetlenség élére a kiváltságait féltő és az ország elnyugatosodásától félő mohamedán főpapság állt, az ellenállás jelképe a sah politikáját keményen bíráló Khomeini ajatollah lett, akit 1964-ben száműztek az országból.

Iráni fegyveresek Khomeini ajatollah portréjával a forradalom idején. Forrás: https://m.mult-kor.hu/a-kzel-kelet-szamuztt-jackie-kennedyje-farah-pahlavi-iran-utolso-csaszarneja-20190606?pIdx=2

A sah az elégedetlenségre egyre keményebb elnyomással válaszolt, a lakosságot a félelmetes titkosrendőrség, a SAVAK tartotta rettegésben, s dollár tízmilliárdokat költöttek a 400 ezer fős hadseregre.

A katonai megrendelésekkel elárasztott Washington a szovjet befolyás elleni bástyát látta a sahban, így szemet hunyt az emberi jogok megsértése fölött.

Az áhított trónörökös, Reza herceg 1960-ban született meg a sah harmadik, világszép feleségétől. A sah 1967-ben császárrá koronázta magát, 1971-ben óriási ünnepségekkel emlékeztek meg a monarchia 2500. évfordulójáról.

A császári pár Reza Pahlavi és felesége Farah Diba és fiuk, a trónörökös Reza. Forrás: https://m.mult-kor.hu/a-kzel-kelet-szamuztt-jackie-kennedyje-farah-pahlavi-iran-utolso-csaszarneja-20190606?pIdx=1

A hetvenes évek végén azonban az olajárak csökkenése egyre súlyosabb feszültségekhez vezetett, ám sem a sah, sem amerikai tanácsadói nem észlelték a bajok nagyságát.

Reza Pahlavi már nem tudta kézben tartani a dolgokat

A vég 1978 januárjában kezdődött, amikor Kum városában vérbe fojtották a Khomeinit gyalázó sajtócikkek elleni megmozdulásokat, majd az áldozatok temetései újabb tüntetésekhez és megtorlásokhoz vezettek. Egész Irán forrongott, diákmegmozdulások, sztrájkok, majd zavargások és felkelések robbantak ki. A sah katonai kormányt nevezett ki, de tábornokait is váltogatta, nem bízva bennük, így rövid idő alatt négy kormány mondott le. A helyzet kicsúszott Reza Pahlavi ellenőrzése alól, egy 1978 nyarán Ibadanban leadott, 500 áldozatot követelő sortűz után már Teheránban is milliók mentek az utcára, s rendkívüli állapotot kellett kihirdetni.

Októberre már szinte minden politikai irányzat Khomeini mögött sorakozott fel,

akinek felhívására újra és újra százezrek árasztották el az utcákat. A sahot végül dédelgetett hadserege is cserben hagyta, a külföldi szakértők és tanácsadók, a rendszer kegyeltjei pánikszerűen távoztak. Az utca hatalma 1979. január 16-án másodszor, immár véglegesen "a Királyok Királyát" is menekülésre késztette, s február 1-jén diadalmenetben hazatért Khomeini, győzött az iszlám forradalom.

Ayatollah Ruhollah Khomeini 1979. február 1-én visszatért száműzetéséből Iránba. A legfőbb siíta vallási vezető Párizsból való visszatérésével vette kezdetét az iráni iszlám forradalom. Forrás: https://www.bbc.com/news/world-middle-east-47043561

A trónjáról lemondani nem hajlandó, leukémiás Pahlavi országról országra utazott, rövid ideig Amerikában is kezelték. 1979 novemberében a teheráni amerikai követséget forradalmi gárdisták foglalták el, akik a túszok elengedéséért a sah kiadatását követelték. Ezt Washington elutasította, de a sahnak távoznia kellett, végül Egyiptomban halt meg 1980. július 27-én.

(Forrás: MTI Sajtóadatbank)