A régészek több tucatnyi, körülbelül kétezer éves sírra bukkantak Szakkara közelében, amelyek finoman szólva is minimalisták és talán kissé az esetlenség látszatát is keltik. A szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ezek talán leginkább a munkás- vagy a középosztály tagjainak az örök nyugvóhelyei lehettek, amelyek a gazdagok sírjait másolták.
Az idei szezonban feltárt sírok és az azokban talált múmiák többsége igen szerény
– mondta Kamil Kuraszkiewicz, a Varsói Egyetem egyiptológusa. – Csak a legalapvetőbb balzsamozásnak vetették alá őket, a testeket kötszerekbe csomagolták és némelyiket közvetlenül helyezték az ásott gödörbe.
A lengyel régészek évtizedek óta dolgoznak az ókori Egyiptom egykori fővárosában. Céljuk, hogy feltárják Szakkara falu hét kilométeres nekropoliszát, a „halottak városát", Memphisz legősibb temetőjét.
Magántemetkezésekre és uralkodók nyughelyéül egyaránt használták mintegy háromezer éven át,
ezért tele van lenyűgöző sírokkal, amelyet kitűnő állapotban megőrzött a sivatag forrósága.
Kuraszkiewicz és csapata a több mint 4600 éves, úgynevezett Djoser-piramis területét vizsgálta, konkrétan az azt körülvevő, mintegy negyven méter széles árkot. Itt bukkantak azokra az igen rossz állapotban fennmaradt sírokra és benne a múmiákra, amelyeket a piramis körül temettek el.
Az örök nyugalomra helyezett emberek koporsói igen korhadtak voltak és nem is sírokba helyezték őket, hanem közvetlenül a homokba.
Némelyiket már kifosztották, így üresen tátongtak.
Ám egypár koporsón a kutatók elég dekorációra bukkantak ahhoz, hogy eláruljanak néhány részletet a furcsa temetkezési helyről és az egykori szokásokról.
Az egyik múmia nyakának vonalában például nyakláncot festettek a koporsó fedelére és a hieroglifákra emlékeztető, ám furcsa karakterek lefelé követték egymást.
Az elhunyt nevének a jelzése helyett ezek azonban teljesen értelmetlen szavakat adtak ki.
Nyilvánvaló, hogy az, aki festette ezeket a jelzések nem tudott olvasni, és talán megpróbált lemásolni valamit, amit már korábban láthatott
– magyarázta Kuraszkiewicz, aki szerint az alkotók „gyönyörűen ügyetlenek" voltak, hiszen Anubist is kékkel és nem feketével ábrázolták. – Az biztos, hogy a felfestett alakok nem képeznek koherens szöveget.
Noha a most felfedezett sírok egyszerűbbek és szerényebbek, mint a nekropolisz más régióiban található gazdag társaik, a kutatók szerint a bennük talált maradványok azt mutatják, hogy
a közemberek is a gazdagokhoz hasonló temetkezési gyakorlatokat folytattak és megpróbálták leutánozni azt.
Inkább kevesebb, mint több sikerrel.