Már kihaltnak nyilvánították, de mégis élhet még néhány tasmán tigris

Erszényes farkasok

Az erszényesfarkas, más néven tasmán tigris a történelmi feljegyzések szerint a világ egyes részein mintegy kétezer évvel ezelőtt halt ki, míg máshol 1936-ban látták az utolsó példányt. Az utóbbi időben azonban rejtélyes módon nyolcszor észlelték újra a jelenlétét Tasmania egyes részein. Vagy egy hozzá nagyon is hasonlatos emlős bukkant fel? A kérdésre egyelőre mindenki keresi a választ.

Szinte az utolsó példányig kiirtották őket

A tasmán tigris egykor Új-Guineában, Ausztráliában és Tasmaniaban élt. A kutyára emlékeztető erszényes ragadozó nevét egyrészt a farkasokhoz hasonló testalkatuk és életmódjuk, másrészt pedig a tigrisekre emlékeztető csíkozásuk miatt kapták.

A fürge, mozgékony állat színe a szürkétől a sárgásbarnáig változott és állkapcsait akár 120 fokos szögben is ki tudta nyitni.

Földünk egykori legnagyobb testméretű ragadozói hossza akár a 200 centimétert is elérte, marmagasságuk pedig 60 centiméter volt.

Akár 120 centiméteresre is ki tudta nyitni a száját Forrás: Wikimedia Commons

Régészeti leletek tanúsága szerint Új-Guineában mintegy kétezer évvel ezelőtt haltak ki, és az állatok csak Tasmania szigetén leltek békére.

Az ide bevándorló európai emberek hatalmas birkanyájai azonban túl nagy vonzerőt képviseltek.

A telepesek 1838-tól hivatásos vadászokat fogadtak a kilövésükre, így 1910-re igencsak megritkult az állomány.

Mostanában egyre többen észleltek "csíkos macskákat" Forrás: Wikimedia Commons

Az észak-amerikai és nyugat-európai állatkertek hiába fizettek rengeteg pénzt egy-egy példányért, az erszényesfarkasok fogságba nem szaporodtak.

Az utolsó ismert egyedet 1930-ban lőtték ki,

az utolsó fogságban tartott példányuk pedig (egy Benjamin névre hallgató hím) 1936. szeptember 7-én pusztult el a hobarti állatkertben. A sors fintora, hogy pont ugyanebben az évben nyilvánították védetté a fajt.

Már 1986-ban kihaltnak nyilvánították

Több lelkes kutató azonban nem akarta elfogadni, hogy minden tasmán tigris eltűnt a Föld színéről. Számos expedíciót szerveztek Tasmania erdőiben és hegyvidékein, ezek azonban nem jártak sikerrel.

Időnként felreppent a hír, hogy felfedeztek egy-egy példányt vagy a lábnyomaikra bukkantak, ám

egyértelmű bizonyítékok hiányában a fajt 1986-ban hivatalosan is kihaltnak nyilvánították.

Erszényes farkasok - már évtizedekkel ezelőtt kihaltnak nyilvánították őket Forrás: Wikimedia Commons

Az ausztrál kormány egy most kiadott dokumentumban azonban biztosan állítja, hogy többször is észleltek az erszényesfarkashoz hasonló állatokat az országban.

Az elmúlt három évben nyolc jelentést kaptunk, hogy tasmán tigrist láttak

– állítja a dokumentum. – Például egy ausztrál pár, akik februárban jártak Tasmaniaban és szerintük egy ilyen állat szaladt át előttük az úton: néhányszor megfordult és megnézte az autót, így körülbelül 15 másodpercig látótávolságba került.

Felmerült a faj klónozásának lehetősége

Valamennyi szemtanú száz százalékig biztos abban, hogy egy-egy erszényesfarkast láttak. Még ugyanebben a hónapban egy másik jelentés is beszámolt egy „csíkos macskaszerű lényről", amit a távolban észleltek.

Emellett Tasmania északnyugati részén szintén láttak egy „óriási, csíkos macskát".

És a többi eset mellett legutóbb júliusban vélték felfedezni a tasmán tigris lábnyomait. A szakértők azonban továbbra is óvatosak, különös tekintettel arra, hogy nincsenek kiváló minőségű fényképek vagy videók az állatokról, amelyek által jól beazonosíthatók lennének azok.

Erszényes farkas a hobarti állatkertben Forrás: Wikimedia Commons

Számomra ezek a vélt vagy valós észlelések egyáltalán nem hitelesek, mert ezek az igazán fantasztikus képek semmit sem bizonyítanak

– mondta Catherine Kemper, a Dél-Ausztrál Múzeum kutatója. – Az eddig nyilvánosságra került valamennyi fénykép és videó nagyon is messze áll a valóságtól.

Az azonban biztos, hogy már többször felmerült a faj klónozásának lehetősége, ám a kutatóknak eddig csak DNS-molekulákat sikerült kivonniuk az alkoholban megőrzött példányokból, de ez egyelőre még nem elég.