Ma éppen azon a napon vette kezdetét a budapesti Tutanhamon kincsei kiállítás tárgyainak kicsomagolása, amelyen Howard Carter, a brit rajzolóból lett amatőr régész 98 évvel ezelőtt felfedezte az egyiptológia történetének legjelentősebb és legjobban ismert kincsleletét rejtő 62-es sírkamrát, a Luxor közelében fekvő Királyok Völgyében, az újbirodalmi fáraók temetkezési helyén.
Noha a Kr.e. 1342 körül született és 9 éves korában trónra lépett Tutanhamon (uralkodói nevén: Nebehperuré) nem tartozik a történelmileg jelentős fáraók közé,
Carter felfedezésének köszönhetően mégis a legjobban ismert óegyiptomi uralkodóvá vált.
Ezt az utóbb szerzett világhírt kétségkívül annak köszönheti, hogy sírkamrája, a KV62 számít az egyetlen, intakt állapotban fennmaradt óegyiptomi királysírnak.
Az, hogy az ókori és későbbi sírfosztogatók előtt láthatatlan maradt Tutanhamon halotti kamrája,
lényegében vezírének, Horemheb tábornoknak köszönhető,
aki mint a XVIII. dinasztia utolsó fáraója, trónra lépésekor eltörölte az előtte uralkodott négy fáraó emlékét.
Tutanhamon sírkamrája fölé a későbbi fáraóknak dolgozó mesteremberek és építőmunkások házait húzták fel, egy idő után pedig építési törmeléklerakóként használták a sírkamra környékét.
Tutanhamon emléke és a királysír is így merült a feledés homályába, hogy 3 300 évvel később, a felfedezések romantikus korának egyik utolsó nagy alakja, Howard Carter ismét rábukkanjon.
Tutanhamon sírkamrája jóval kisebb, mint a Királyok Völgyében található többi fáraósíré. Valószínűleg, hogy eredetileg nem is a 18 vagy 19 éves korában elhunyt fiatal fáraónak, hanem az udvarhoz közel álló más főrangú személynek építhették. Az építmény mindössze egyetlen folyosóból, egy előtérből, az ebből nyíló díszes sírkamrából, valamint két mellékkamrából áll.
A XVIII. dinasztia hagyományainak megfelelően a sír tengelye az előtérnél elfordul, aminek megfelelően a szépen díszített sírkamra nem egyenes irányú folytatása a sírnak, hanem arra merőleges tengelyű.
A pénteken megnyíló budapesti régészeti rekonstrukciós kiállításon Tutanhamon sírkamrájának pontos mását építik fel,
és a látogatók pont úgy láthatják a világhírű királysírt, mint ahogy csaknem egy évszázada Howard Carter is megpillantotta azt.
A fáraó mumifikált tetemét a sírkamra közepén álló gránitfedelű homokkőszarkofágban,
azon belül pedig három egymásban elhelyezett koporsóba fektették,
amelyek közül az első kettő aranylemezekkel díszített fából, az utolsó pedig színaranyból készült.
Tutanhamon testének bebalzsamozás során sokkal több balzsamozó szert használtak fel, mint amennyi indokolt lett volna.
A balzsamozóolajok a nedvesség hatására később ragacsos kenőccsé alakultak át, mintegy ráforrasztva a múmiapólyát és a világhíres színarany halotti maszkot a fáraó testére.
Howard Carter csak egy felhevített kés segítségével tudta eltávolítani a maszkot a múmia bepólyált fejéről, és ahhoz, hogy a pólyába elhelyezett mintegy 150 halotti amulettet kiszabadítsák,
feldarabolták a fáraó testét.
Egyesek erre a nem éppen kegyeletes aktusra vezetik vissza a fáraó átkának híres legendáját is. A fiatalon elhunyt fáraó teste egyébként mind a mai napig a KV62-es sírkamrában fekszik.
A Tutanhamon kincsei régészeti rekonstrukciós kiállításon a sírkamra összes híres lelete megtekinthető lesz, így többek között a fáraó aranyozott trónusa, támláján Tutanhamon és felesége, Anheszenamon egészalakos ábrázolásával, a kétkerekes díszes harci kocsi, a fáraó aranysaruja, és természetesen a legismertebb, Tutanhamon halotti maszkja is, amit éppen ma csomagoltak ki, és helyztek el a kiállítási helyén.
Tutanhamon sírhagyatéka az egyetemes kultúra és művészettörténet egyik legbecsesebb emléke,
ami bepillantást enged az istenkirályként tisztelt újbirodalmi fáraók életébe, és az ókori Egyiptom mindennapjaiba.
A Tutanhamon kincse kiállítás 2019 november 8-tól 2020 március 31-ig lesz látogatható a budapesti Komplexben, a VI. kerület Király u. 26. szám alatt.