A kutatás alapját az oxitocin kiemelkedő szerepe adta, amely a hipothalamus úgynevezett nagysejtes neuronjaiban termelődő, és az agyalapi mirigy hátulsó lebenyében raktározódó hormon. Inger hatására innen szabadul fel, és kerül az agyalapi mirigy érhálózatába.
A hormon innen már eljuthat azokhoz a szervekhez, melyeknek a működését befolyásolja.
A kutatók először 1906-ban azonosították és figyelték meg.
Az oxitocin elengedhetetlen a terhesség során, mert stimulálja a méh összehúzódását és a szoptatást. A szülés első, előkészítő szakaszában fokozódik a méhben található oxitocin receptorok száma, majd a vajúdás során fokozatosan emelkedik a szintje, végül a kitolási szakaszban a legnagyobb a hormon koncentrációja.
Más tanulmányok sokkal mélyebb és messzemenő szerepet tulajdonítottak az oxitocinnak, amely befolyásolja az emberek közötti társadalmi interakciót és kötelékeket.
Nem véletlenül hívják a kutatók boldogság- vagy szeretethormonnak az olyan hatásai miatt, mint a társas kapcsolatok kialakítása, a párválasztás vagy az anyaság érzésének kialakítása.
Az oxitocin hozzájárul a boldogságérzet kialakulásához nyugtató hatásával és a stressz csökkentésével.
A hasonló tulajdonságokkal rendelkezők kötődésének elősegítőjeként a hormon elősegíti a megkülönböztetést a csoporton belüli és a csoporton kívüli tagok között
– magyarázza a tanulmány, amelyet a Psychology Today tudományos lapban publikáltak. – Előmozdítja a csoporton belül a hozzánk hasonló tagok iránti kötődést és elmossa az előítéleteket a csoporton kívüli személyekkel szemben.
A folyamatban lévő hormon-kutatások már többször rámutattak a biológiai és pszichológiai rendszerek összetettségére. Az oxitocin, mint különleges hormon mindkét nemben megtalálható, serkenti a „reproduktív folyamat" minden aspektusát, kezdve a bizalom kialakulásától a szexuális izgalomig.
Stimulálja a társadalmi kötődés neurológiai alapjának számító öröm- és jutalomközpontokat,
különösen a hozzánk legközelebb álló emberekkel. Emellett az oxitocin növeli a bizalom érzetét, amely nélkülözhetetlen minden emberi kapcsolathoz.
Az állatvilágban több egyed él magányosan, ám az emberek társas lények. Nem véletlenül. A társadalmi befogadás és az emberi kapcsolatok szükségesek a túléléshez. Ez akkor válik nyilvánvalóvá, amikor valaki társadalmilag elszigeteltté válik, ami szinte minden esetben a depresszióval jár és gyakran a betegséggel ér véget. És itt lép be az oxitocin kiemelt fontossága.
A szeretet és a ragaszkodás neurobiológiai mechanizmusai izgalmas körforgást jelentenek
– mutattak rá a kutatók. – Párt választunk, beleszeretünk valakibe, gyermekünk születik, akit szeretettel és odaadással felnevelünk, majd az utódunk folytatja ugyanezt a folyamatot.
Hozzátették: a vonzalom és a társadalmi kötések fiziológiai és érzelmi megnyilvánulások, de ennél sokkal többet jelentenek.
Az oxitocin ugyanis elengedhetetlen az embrionális agy fejlődéséhez. Pontosabban, a hormonszerepet játszik az agyalapi mirigy erek kialakulásában, amely
szabályoznak számos fiziológiai folyamatot, például a stresszt, a növekedést és a szaporodást.
Így lehet az, hogy az ölelésben (és az által) felszabaduló oxitocin számos fejlődési folyamatban gyakorol jótékony hatást az emberekre, főként a gyerekekre. Ez a hormon tehát sokkal nagyobb hatással lehet ránk, mint ahogy azt valaha is gondoltuk.