Így törte meg az egyházat a kommunista diktatúra

Búcsú a pálosszentkúti kegyhelyen

Az 1956-os októberi felemelő forradalmi események után november és december a félelem, a bosszú és visszarendeződés napjait, heteit hozta. A nemzetközi közvélemény és egy egész ország figyelte lélegzetvisszafojtva Kádár János és tettestársai cselekedeteit. Az egyházpolitika az 1957-től 1959-ig tartó időszak alatt az elnyomás erejét, technikáját tekintve kontinuitást mutatott a Rákosi-rendszerrel. Ennek ellenére fel kell tenni a kérdést: változott-e a politika szemléletmódja, legalábbis volt-e szándék az 1956-os forradalom és szabadságharc által felvetett problémák átgondolására? Dr. Bertalan Péter, a VERITAS Történetkutató Intézet tudományos főmunkatársa és a Károli Gáspár Református Egyetem docensének írása az 1956-os forradalmat követő események szövevényes hálózatáról.

„Az MSZMP 1958-as egyházpolitikai határozata időt állónak bizonyult, és évtizedekre megszabta a párt és az állami szervek, így elsősorban az Egyházügyi Hivatal munkáját."
(korabeli történelmi forrás)

A kommunista elit taktikai lépéseket tett

Az MSZMP Intéző Bizottsága 1957. március 5-én tartott ülésén Horváth János, az Egyházügyi Hivatal (EH) elnöke úgy értékelte, hogy a püspöki kar ülésein a püspökök egy része agresszíven és erőteljesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a békepapok megvédését nem támogatja.

Szigorú és erélyes rendszabályokat kell tehát érvényesíteni a katolikus egyház ellen.

Ugyanakkor az engedmények politikájával is élni kell, de nem az egyházkormányzati kérdésekre vonatkozóan, hanem a vallásos tömegeket érintő területeken.

1951. május 15-én hozták létre a magyarországi egyházak irányításának legfőbb szervét, az Állami Egyházügyi Hivatalt Forrás: Origo

1957 januárjában négy olyan egyházmegyében (Veszprém, Szombathely, Vác, Székesfehérvár) neveztek ki miniszteri biztost, ahol az egyházi vezetés erőteljesen lépett fel a békepapokkal szemben.

Horváth János, a hivatal elnöke azt javasolta, hogy a békemozgalmat erősíteni kell a világiak bevonásával.

Így a mozgalom szélesebb alapokon fog nyugodni, s be tudna vonni olyan társadalmi csoportokat, amelyeknek eddig nem volt befolyása egyházi ügyekben. Eddig a mozgalom kizárólag csak papokra vonatkozott, Lengyelországban és Csehszlovákiában már vontak be világiakat.

Súlyos tévedés lebecsülni az egyház szerepét

Marosán György elérkezettnek látta az időt, hogy az egyházakkal, főként a katolikus klérussal szemben támadólag lépjen fel a pártállam. Nem elég csak politikailag fellépni, meg kell vonni az állam anyagi támogatását, ahogy ezt megtették néhány megyében.

Az Egyházügyi Hivatal döntött az egyházi állások betöltéséről, az elmozdításokról, az egyházak anyagi támogatásáról, az egyházi sajtó és könyvkiadás cenzúrázásáról, és mélyen beleavatkozott az egyházkormányzatba Forrás: Origo

Az egyház a kormány anyagi támogatása nélkül csak ideig-óráig tud létezni. Grősz akkor fog hajlani a kormány szavára, ha annak részéről határozott fellépést tapasztal. Kállai Gyula hangsúlyozta, hogy az „egyházi reakció" elleni harcot újra kezdeni még korai, mert a katolikus egyház erejét lebecsülni súlyos tévedés.

Kállay Gyula, a Magyar Népköztársaság minisztertanácsának 9. elnöke Forrás: Wikimedia Commons

A katolikus egyház szerepe a legdöntőbb, ez az egyház a legerősebb fészke a reakciónak, ez ellen kell tehát elsősorban fellépni. Az álláspontja az volt, hogy a többi egyházzal meg kell próbálni megegyezni a régi alapokon és ezeket felhasználni a katolikus egyház ellen.

Meg kell osztani az erőket; a letartóztatásokat követelő javaslattal csínján kell bánni.

Meggondolandó, hol kezdjék. Fock Jenő hozzászólásában a megszorító intézkedések és az engedmények összehangolását tartotta fontosnak.

Azonnal színre lép az Egyházügyi Hivatal

Az MSZMP Intéző Bizottsága a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala (EH) által készített helyzetfelmérést és a közvetlen intézkedésekre vonatkozó javaslatokat vitatta meg.

Az olyan, katolikus egyházzal szembeni vádakkal, mint 30 békepap eltávolítása Mindszenty kezdeményezésére, a Vatikánnal való együttműködés, még sokszor lehet találkozni.

A püspöki kar ellenállást tanúsító tagjai (Badalik Bertalan veszprémi, Shvoy Lajos székesfehérvári, Kovács Sándor szombathelyi püspök) funkcióból való felfüggesztését, Hejcére való internálásának szándékát a javaslat már tartalmazza.

Elsőáldozásra érkező gyerekek a katolikus templom mellett Forrás: Fortepan

Az Intéző Bizottság egyelőre még óvatos volt, amikor nem fogadta el, és így kimaradt a „közvetlen intézkedések csomagjából". Hasonlóan kemény fellépést jelentett volna a miniszteri biztosok kinevezése minden egyházmegye élére. Ugyancsak számszerűen, 15-21 főben határozta meg az EH azoknak a papoknak - segédlelkészeknek, plébánosoknak és egyéb beosztásúaknak - a számát, akiket a forradalom alatti és utáni tevékenységükért közbiztonsági őrizetbe kell venni.

Rákosi az egyház szétzilálását akarta elérni Forrás: Fortepan

A határozati javaslatban megfogalmazottak szerint a sajtóban és a rádióban kívánták leleplezni a Vatikánt és az egyes püspököknek a papi békemozgalom ellen irányuló akcióját. Az előterjesztés hangsúlyozta ugyanis, hogy ezek

ellenkeznek az állam és a katolikus egyház között érvényben levő megegyezéssel, politikai nyomást igyekeznek gyakorolni a kormányra, s ezáltal támogatják az ellenforradalmat.

A megtett és a megtenni szándékozott első lépések irányában nincs semmi különbség. Az óvatosságnak az oka az új-régi pártállami rendszer bel- és külpolitikai helyzetének instabilitása.

Számoltak a vallásos tömegekkel

Az egyházpolitikával kapcsolatos kérdésekben a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala készítette el a mérleget, igyekezett feltárni az egyházakban kibontakozó ellenállásnak és reformtörekvéseknek az okait.

Rákosi elérte amit akart, megszerezte a kizárólagos hatalmat Forrás: Origo

Az elmúlt évek egyházpolitikájának főbb tapasztalatait úgy summázza az EH „Vázlat az egyházpolitikával kapcsolatban készítendő előterjesztés" című dokumentumban, hogy alapjában véve helyes egyházpolitika folyt.

Az egykorú történeti forrás szerint a legfőbb hibák oka az volt, hogy az egyházpolitika nem elég előrelátó és átfogó.

Az 1948-ban, illetve 1950-ben megkötött egyezmények hiányosak, nem eléggé fejezik ki a szocialista állam érdekeit. Mindennek következménye a tervszerűtlenség.

Búcsú a pálosszentkúti kegyhelyen Forrás: Fortepan

A helyzet stratégiai és taktikai szempontú elemzése a múlt vállalását, a Rákosi-rendszer egyházpolitikája az új rend számára is megfelelő irányvonal továbbvitelét jelentette. A „hibák feltárása" ugyanakkor a „rugalmasabb" egyházpolitika lehetőségét vetette fel, amely most már a vallásos tömegekkel is számolt. Elkészült az egyes egyházakra vonatkozó helyzetelemzés is.

A dokumentumok főbb megállapításai a következők:

- a katolikus egyházban a forradalmat megelőző időben már mutatkoztak az ellenállás jelei;
- erősek voltak a papi békemozgalom felszámolására irányuló törekvések.

Eközben a szerzetesrendek visszaállítását szorgalmazó javaslatok éppúgy gondot okoztak, mint a működésüktől eltiltott rendek tagjainak aktivizálódása a társadalmi élet különböző területein: vállalatoknál, üzemeknél, értelmiségi gyülekezeteken, egyetemi, ifjúsági összejöveteleken a rendszerellenes nézetek terjesztésével.

Mindszenty árnya is megjelent

Egy 1958-ban készült egyházpolitikai jelentés néhány mondata, rávilágít Mindszenty József 1956-os szerepére. Ezek szerint Mindszenty nem vált személyesen a politikai események tényezőjévé, mert erre lehetősége nem volt.

Mindszenty bíboros Pálinkás-Pallavicini őrnagy kíséretben, az 1956-os forradalom idején történt kiszabadítása idején Forrás: Origo

A dokumentum szól azonban arról is, hogy a forradalom leverése után az egyházban nemcsak folytatódott, hanem fokozódott az ellenállás, Magyarország utolsó hercegprímása rövid ideig tartó szerepének utóhatása itt fontos tényező.

Ahhoz azonban, hogy az amerikai követségre menekült bíboros döntési helyzetbe kerüljön, azaz a november 5-én, 6-án és 18-án született „rendeletei" hatályba lépjenek, csak a püspöki kar akaratával válhattak valóra.

A források szerint a restauráció kezdetén Kádárnak nem volt világos „saját" egyházpolitikája.

A „meghátrálás" kényszere, az adott helyzet tudomásul vétele ad hoc jellegűvé tette az egyházpolitikát.

Mindszenty a zsarnoksággal szembeni ellenállás szimbóluma lett Forrás: WIKIMEDIA COMMONS/ROB MIEREMET

Ugyanakkor a katolikus egyház vezetésének sincs határozott, alternatívát jelentő direktívája. Ezért is születik meg az MSZMP Központi Bizottságának 1958. júniusi határozata, amelyben az „új" egyházpolitika körvonalazódik.

Az eredmények bemutatására törekvő állam a katolikus egyház esetében még 1959-ben sem tudott egyértelmű sikereket felmutatni, még akkor sem, ha a püspöki kar, élén Grősz József érsekkel, meghajolni látszott a nyomás súlya alatt.

A divide et impera, valamint a húzd meg, ereszd meg politikája

Az l958-as párthatározatot a hivatal apparátusa készítette elő. A nyilvánvalóan propagandisztikus célok megvalósítása a diktatúra gazdag eszköztárának, lehetőségeinek ravasz, cinikus felhasználásával történt. A dokumentumok megfogalmazták a célrendszert és a követendő taktikát.

A vallásos tömegek befolyásolása ugyanis kiemelten fontossá vált a politika számára.

Eszerint kerülni kell a durva, a vallási érzelmeket sértő módszereket. Érdemes arra törekedni, hogy a hívők maguk kérjék a felsőbb egyházi hatóságokat a rendszernek meg nem felelő papok eltávolítására.

Mindszenty kíméletlenül felemelte a szavát a nyilashatalom ellen is Forrás: Terror Háza Múzeum

Az EH, a Belügyminisztérium konkrét segítséget nyújt, és adatokat szolgáltat a megyei pártbizottságok és tanácsok részére. A magyar püspöki kar ekkor két malomkő között őrlődött. A Szentszék még nem tartotta szalonképesnek a Kádár-rendszert, amely hűségnyilatkozatokat csikart ki a katolikus egyházi vezetésből a fenyegetés, a megosztás, az internálás módszerével.

Két malomkő közt őrlődve

Az egyházi vezetéssel folytatott tárgyalások légkörét is a megfélemlítés, a tárgyaló fél lekezelése határozta meg. Grősz József ez ellen is tiltakozott. Kádár is belátta, hogy rossz dolog, ha az érseknek az az érzése, hogy félvállról beszélnek vele.

A katolikus főpapok már tudták, hogy a kormány a nagyobb úr.

A fontos posztot betöltő főpapokat emberi méltóságukban nem lehetett megalázni. A tárgyalások rossz légköréről szóló észrevétel Grősz Józseftől és az arra adott kádári válasz a látszólag egyszerű „akció-reakció" pszichikai képlettel magyarázható.

Kádár neve szimbolizálta az 1956 után kiépülő "puha" diktatúrát Forrás: Fortepan

Az erősebb nagylelkűen engedett a gyengébbnek. Ez a végletes leegyszerűsítés azonban nem pontosan magyarázza meg a helyzetet. A megfélemlítés reflexe az állam részéről abból a fikcióból fakad, hogy a hatalom nem érezte olyan mértékben megroppantottnak az egyházat, hogy úgy tűnjön, azzal, mint „kezes báránnyal" számolhat. Pontosabban ez különböző volt az egyes politikai szinteken.

A felső klérus egy részét megtörte ugyan Rákosi, de a két bázisszint, az alsópapság tartása és a hívek támogatása még nem enyészett el.

A kontraszelektált felső klérus más tagjainak felkészülési, tárgyalási stratégiájában viszont alig találni annak nyomát az egykorú források szerint, hogy felemelnék szavukat az 1950-es megállapodások ellen.

Kádár konszolidálásra törekedett

Mint annyi más területen, az egyházpolitikában is volt a rendszer keretein belül kikövetelhető, kialkudható alternatíva az elnyomás ellenére. Kádár a restaurálás közepette konszolidálásra is törekedett.

Az 1950-es évek, a Rákosi-diktatúra fojtogató légköre után a kádári konszolidáció a szabadság illúzíóját keltette Forrás: Fortepan

Érzékeny volt arra, hogy őt Rákosi „egyenes ági leszármazottjának" tekintsék. Ezt azonban a katolikus egyházi vezetők közül senki sem ismerte fel, így nem tudtak alkupozíciót teremteni.

A katolikus egyház alkupozícióit az is rontotta, hogy nem mert az említett bázisszintekre támaszkodni.

Az egyházi hierarchia elitje oly távol került saját közösségeitől, hogy azokat nem merte és nem tudta maga mögött felsorakoztatni. Így valóban egyedül maradt azzal a posztrákosista apparátussal szemben, amely még az 1950-es status quon is szigorítani tudott.

A papság egy része kiegyezett a Kádár-rendszerrel Forrás: Fortepan

Ebben jelentős szerepet játszott a magyar egyház főpapjainak korábbi sorsa, ami érthető módon megrettentette az egyházi elitet. Ennek viszont az lett a következménye, hogy a hatalom a gyengeséget látva hurcoltatott el és meg 300 papot 1961-ig, és a klérusnak immár morális tőkéje sem maradt fellépni érdekükben.

Ezt követően Kádár János már valóban „kezes bárányként" kapta meg az egyházat konszolidációs politikájához.

A klérus elfogadta a kompromisszumot, mert az üldözés ezután fegyelmezéssé szelídült. És bár korlátok között, de a katolikus egyházzal kialakult a „látszat partnerségi" viszony.