Az eddig véltnél tovább éltek a Földön az ember közvetlen ősei

Homo erectus.

Hosszabb ideig élt a Földön az ember egyik őse, mint azt eddig vélték: tudósoknak sikerült meghatározniuk a Homo erectus legfiatalabb ismert maradványainak korát.

A Homo erectust az emberi faj egyik őseként tartják számon.
A megkövesedett koponyatöredékeket és más csontokat az indonéziai Jáva szigetén találták meg az 1930-as években. Kormeghatározásuk tudományos kihívás volt, számos tanulmány jutott többféle különböző eredményre.

Homo erectus. Forrás: כ.אלון

Az új kormeghatározás szerint a faj több mint 100 ezer évvel ezelőttig fennmaradt Jáva szigetén, amikor már minden más területen kihalt: Afrikában 500 ezer éve, Kínában 400 ezer éve, a tudósok szerint valószínűleg azért, mert alulmaradt más Homo-fajokkal szemben.

A Nature tudományos lap aktuális számában megjelent tanulmányban

a tudósok azt kalkulálták, hogy a maradványok 108-117 ezer évesek lehetnek.

A szakértők öt különböző kormeghatározási módszert alkalmaztak a területről származó üledéken és fosszilizálódott állati csontokon, összesen 52 korbecslés eredményeit vetették össze. A projekt 13 évet vett igénybe.
"Nem tudom, hogyan lehetne ennél alaposabban datálni a lelőhelyet" - mondta Russell Ciochon, az Iowai Egyetem paleoantropológusa, a tanulmány egyik szerzője.
A Homo erectus mintegy kétmillió évvel ezelőtt jelent meg Afrikában, onnan vándorolt Ázsiába, majd valószínűleg Európába. Jáva szigetére több mint 1,5 millió éve jutott el, majd az új adatok szerint legalább 35 ezer évvel azelőtt halt ki, hogy a modern ember, a Homo sapiens megérkezett volna.

Koponyák az emberi evolúció lépcsőfokairól (balról jobbra: Australopithecus afarensis, Homo habilis, Homo ergaster, Homo erectus és Homo neanderthalensis) Forrás: Roger Seymour

A Homo erectust valószínűleg halálra ítélte a jávai klímaváltozás, melynek hatására a nyílt erdőségek esőerdővé változtak - mondta Ciochon. Ennek ellenére a bizonyítékok alapján

a Homo erectus hosszabb ideig élt a Földön, mint bármely más Homo-faj.

Susan Anton, a New York-i Egyetem antropológusa, aki maga nem vett részt a kutatásban, hősiesnek nevezte a szakértők munkáját.
(Forrás: MTI)