A tudósok a Nature Communications eheti számában publikálták kutatásuk eredményeit. Két burmai borostyánkőben tíz rovart találtak a paleontológusok a megkövesedett tollakon, amelyeket a paraziták láthatóan megrongáltak, úgy tűnik, mintha megették volna.
A borostyán kitűnően megőrizte az egykor benne ragadt élőlényeket,
"annyira jól, hogy szinte olyan, mintha ma élnének" - közölte Chungkun Shih paleontológus, a tanulmány társszerzője, a pekingi Capital Normal Egyetem és a washingtoni Nemzeti Természettudományi Múzeum kutatója.
Az őslénytankutatók korábban már találtak rá bizonyítékot, hogy
a dinoszauruszokat vérszívó kullancsok, bolhák és más élősködők gyötörték,
ám a mostani felfedezés 55 millió évvel korábbra tolja ki a tetvek legkorábbi megjelenését.
Shih és kollégái a tetűre hasonlító parazitáknak a Mesophthirus engeli nevet adták. Mint mondták, meglepte őket, hogy a megkövesedett maradványokban talált paraziták sokkal kisebbek voltak, mint mai rokonaik.
"A megkövesedett bolhákkal kapcsolatos tanulmányaink alapján arra gondoltunk, hogy ha tetveket keresünk, azoknak nagyobbnak kell lenniük a ma ismert tetveknél, de kiderült, hogy éppenséggel nagyon aprók.
Ez megmagyarázza, hogy a kompressziós kőzetekben miért nem találtunk
egyetlen tetűt sem" - fejtette ki a tudós, hozzátéve, hogy apró mivoltuk miatt tartott olyan sokáig, amíg felfedezték őket.
A tudósok szerint a parazitának a krétakor közepéről származó fosszíliában való megjelenésére van magyarázat. Éppen ebben az időszakban kezdődött el ugyanis a madarak és a tollas dinoszauruszok gyors diverzifikációja.
Az ősi élősködők és gazdaállataik kapcsolatának tanulmányozásával arról is többet lehet megtudni, hogyan fejlődtek ki a mai kártevők. "Az emberiség történelméből ismerjük, hogy a bolha okozta a fekete halált, a pestist, és egészen napjainkig gyötörnek bennünket a vérszívó vagy csípős élősködők" - mutatott rá Shih.
(Forrás: MTI)