Két jelöltre egyszerűsödött a kérdés, mert a német bucó már aligha tud beleszólni a versengésbe.
Pedig ez a mindössze arasznyi méretet elérő hal a Duna vízrendszerének bennszülött faja,
amely szűk elterjedési területe és viszonylagos ritkasága miatt fokozottan védett. De azért ő sem zárható ki, hiszen ha a természetvédők sokasága tudomást szerez a versenyről, még csoda történhet.
A német bucó Magyarország őshonos és endemikus halfaja. Csak a Dunában és a Vardarban, és ezek mellékfolyóinak vízrendszerében található.
Kizárólag folyóvizekben él,
nagyokban és kicsikben is.
A nagyobb folyókban a paduczóna felső régiójától a dévérzóna felső régiójáig fordul elő, kis folyókban a dombvidéki szakaszokon, kis patakokban azonban nincs. Az üledékes részeket kerüli. Fenéklakó hal, táplálékát is onnan szerzi, férgeket, rovarlárvákat, puhatestűeket fogyaszt, valamint kiszedi a víz által görgetett hordalékból a szerves törmeléket.
Pillanatnyilag azonban két nagyra növő horgászhal áll az élen. Mindkettő ragadozó, mindkettő széleskörű elterjedéssel bír, de úgy tűnik, hogy a kifinomult gasztronómiai értékrend a süllő javára billenti a mérleget.
Magyarországon őshonos faj, viszonylag széleskörben elterjedt, a nem túlságosan gyors folyószakaszokon és a jó oxigénelátottságú állóvizekben található. A nagyobb folyóink paduczónájának alján sokan vannak, a márnazónában még több és a dévérzónában van a legnagyobb állománya.
A víz oldott oxigén tartalmára érzékeny halfaj.
Kisebb folyókban csak a torkolatban fordul elő, kerüli az üldékes, mocsaras észeket. Tavaink közül csak a nagyobbakban fordul elő. Halakkal, főleg küszszel táplálkozik.
Jól alkalmazkodik a sókoncentráció változáshoz, így megél a félsós, tengeröblökhöz közeli torkolatokban is. Ám a birkapörkölt kedvelőinek jelentős része a halak közül is a karakteresebb ízű csukát részesíti előnyben.
Ha közülük sokan aktivizálódnak, még megváltoztathatják a sorrendet.
Jelenleg kilencezer körül van a voksok száma, de bízunk benne, hogy tízezer fölé fog emelkedni, hiszen még sokan nem jelezték véleményüket.
A csukafélék egyetlen európai, így magyarországi képviselője. Hazánk őshonos faja. Jól alkalmazkodik a környezethez, a hegyvidéki patakok kivételével szinte minden víztípusban megél. A dús növényzetű, de nyílt vízzel is rendelkező sekély tavakban, holtágakban, mocsarakban van a legnagyobb állomány.
A nagyobb folyókban a a paduczónától lefelé növekszik a a számuk, és kis folyókban is jelen van.
A lesből támadó falánk ragadozó főleg hallal táplálkozik.
Szavazni december 31-én déli 12 óráig lehet a Magyar Haltani Társaság honlapján: http://haltanitarsasag.hu/azevhala_hu.php
Forrás: Magyar Haltani Társaság