A maláriaszúnyogok évente 300-500 millió maláriás fertőzést okoznak, és 1-3 millió halálos áldozatot szednek. A fertőződés ellen elsősorban gyógyszerekkel lehet védekezni, de nem ez az egyetlen megoldás. Két fajuk, az Anopheles gambiae és az Anopheles coluzzii ráadásul rezisztenciát mutat a rovarölő szerekkel szemben. Nyugat-Afrikában leginkább ezek a rovarok felelősek a malária járványokért.
A Liverpool Trópusi Orvostudományi Iskola (LSTM) kutatói szerint az ellenálló képesség ténye akár „évtizedekre" is visszavetheti a betegség elleni küzdelmet.
Felfedeztünk egy teljesen új rovarirtó rezisztencia mechanizmust ezeknél a fajoknál, amely hozzájárulhat a malária elleni védekezést segítő szerek vártnál alacsonyabb hatékonyságához
– magyarázta Dr. Victoria Ingham, a Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője. – Alapvető fontosságú, hogy megértsük és gyengítsük a szúnyogpopulációk rezisztenciáját, mert ez a jelenség egy újfajta megoldást kíván tőlünk arra vonatkozóan, hogy a szúnyogok ne tudják terjeszteni a fertőzés kórokozóit.
Hozzátette: új és kreatív módszerekre van szükség, hogy elpusztítsuk ezeket a parazitákat.
Ebben pedig speciális szúnyoghálók (és ágyhálók) segíthetnek, amiket a kutatók rovarölő szerrel vonnának be, amely elektrosztatikusan ragad rá a moszkitókra.
A rovar ugyanis az esetek döntő többségében közvetlenül érintkezik azzal, ami miatt kitűnő, potenciális megoldást jelenthet.
A cél egy olyan szer kifejlesztése volt, ami közvetlenül lép kölcsönhatásba a szúnyog szervezetével, így semlegesítve a rovarirtó szerekkel szemben kialakult, eddig hatékonynak bizonyult ellenálló képességet. A legújabb kutatási eredmények alapján ezeket
a szúnyoghálókat úgynevezett szinergikus piperonil-butoxiddal (PBO) és piretroidokkal vonnák be.
Előbbi egy, a rovarirtó szerek hatását fokozó szer a mezőgazdaságban, állatorvoslásban és a háztartásban; míg utóbbi molekulái a rovarokra való szelektív toxicitás és hatékonyság miatt vehetik fel eredményesen a harcot a malária fertőzés terjedése ellen.