Nem csak a középkorban alkalmazták a hírhedt első éjszaka jogát

Nincs bizonyíték arra, hogy a gyakorlatban is létezett volna ez a szokás

Az ius primae noctis, vagyis az első éjszaka jogának gyakorlása a feudális földesúr joga arra, hogy a birtokán élő jobbágyok szüzeitől maga vegye el a szüzességüket vagy az esküvő estéjén az újdonsült feleséget ő vigye először a nászágyba. A vérlázító szokás eredete állítólag egészen a négyezer éves Gilgames-eposzig nyúlik vissza és a középkorban élte virágkorát. Nem véletlen, hogy ábrázolása irodalmi művekben és filmekben is megjelent, például Voltaire-nél, Mark Twainnél vagy épp A rettenthetetlen történetében.

Korántsem csak a középkorban alkalmazták

Az ius primae noctis, illetve droit du seigneur a földesúr joga néven is ismert első éjszaka joga máig az egyik legvitatottabb és legfelháborítóbbnak tartott szokás, amit a nők ellen valaha elkövettek. A témát tanulmányozó történészek

erősen vitatják, hogy valóban létezett: eddig nem találtak egyetlen, erre vonatkozó, jól dokumentált eseményt, de a név szerinti hivatalos források sem említenek ennek kapcsán női áldozatot.

Számos utalás lehet azonban bizonyíték arra, hogy a gyomorforgató szokásnak egykor valós törvénye lehetett, amelyet korántsem csak a középkorban alkalmaztak.

Nincs bizonyíték arra, hogy a gyakorlatban is létezett volna ez a szokás Forrás: Wikimedia Commons

Az első és legfontosabb létezése mellett szóló érv, hogy a nőket ebben a korban jelentéktelennek tekintették, különösen a jobbágyokat. A második felvetés, hogy a földesúr talán ezzel próbált még nagyobb hatalmat gyakorolni a munkásain. A harmadik érv, hogy ezzel leginkább a „nemesi vérvonalat" tudták továbbvinni a paraszti helyett, mert a földesúr hitt a felsőbbrendűségében. Végül, de nem utolsó sorban pedig ez egyfajta ajándék volt a nemeseknek és büntetés a szegényeknek.

A földesúr és jobbágyai a 12. századi Angliában Forrás: Wikimedia Commons

Nem véletlenül terjedtek el a jobbágyok körében a titkos esküvők, miközben egyre inkább forrt a harag bennük az ius primae noctis és más, számukra megalázó törvények (például adóztatás, korlátozott vadászati előírások) miatt.

Ezek pedig gyakran felkelésekhez, lázadásokhoz és elégedetlenséghez vezettek.

Ez a jog a másik oldalról megközelítve viszont a nemesek és a jobbágyok közti hatalmas társadalmi különbség, valamint a középkori egyház óriási befoláysa miatt inkább elképzelhetetlen lett volna.

Története egészen a Gilgames-eposzig nyúlik vissza

Az első éjszaka joga már az egyik legrégebbi irodalmi műben, a Gilgames-eposzban is megjelent. Az ókori Kelet egyik legismertebb, legnagyobb hatású mitológiai története részletese kitér arra, hogy Krisztus előtt 2 700 körül az Uruk városában uralkodó babiloni király,

Gilgames jogot formált arra, hogy házasságuk napján minden egyes ifjú menyasszonnyal együtt töltse az éjszakát.

Az eposzban Gilgames önző, kegyetlen kényúrként viselkedik, és visszaél a hatalmával.

A jog a Gilgames eposzában is megjelent Forrás: en.wikipedia.org

A megalázott nők és férfiak segítségért fohászkodtak az isteneknek, akik ezért a városba küldték Enkidut, mint felszabadítót. Az eposzban a főhős felelősségre vonta Gilgamest és fizikai erejével meggátolta az egyik esküvő utáni megbecstelenítést.

Kefalónia szigetén is élt egykor az első éjszaka joga Forrás: Origo

Egy másik korai, Krisztus előtt az 5. században keletkezett beszámolóban Pontoszi Hérakleidész görög filozófus arról ír, hogy Kefalónia szigetének királya hogyan vezette be az első éjszaka gyakorlatát. Ez a jog nyilvánvalóan nem hozott számára túl nagy népszerűséget, ezért az alattvaló fellázadtak. Hérakleidész szerint

a nép egyik fondorlatos férfi tagja menyasszonynak öltözött, majd gátlástalanul meggyilkolta a királyt, amikor az éppen megpróbálta gyakorolni a jogait.

Bátorságáért és tettéért az ujjongó tömeg a „felszabadítót" tette meg az új uralkodóvá. Hérodotosz görög történetíró szintén beszámolt róla, hogy egy líbiai törzsnél a király tárgyként rendelkezhetett a házasságuk éjszakáján elé vitt lányok felett.

Jogot formált minden szűz lány szüzességére

A kora középkorban Itália, Franciaország és Anglia egyes részein is továbbélt a hagyomány. A földesurak körében általánosan elterjedt az a nézet, hogy az ius primae noctis egy igen ősi privilégium, aminek ráadásul szimbolikus jelentősége is van.

Egy 16. századi forrás, Hector Boece skót történész említést tesz többek között III. Evenus skót királyról, aki jogot formált minden, a birtokán élő szűz lány szüzességére.

Talán a jobbágylányok szüzességét elvevő földesúr története egyszerű rémmese Forrás: IMBD

A legenda szerint ezt a rendelkezést később Skóciai Szent Margit közbenjárásával sikerült kiváltani a menyasszonyadóra (merchet).

A birtok uráé minden szűzlány szüzessége, aki a birtokán lakik"

– jelentette ki az állítólagos skót király, akiről a történészek azóta kiderítették, hogy ilyen nevű férfi soha nem uralkodott az országban.

Az első éjszaka joga máig az egyik legfelháborítóbbnak tartott szokás Forrás: Wikimedia Commons

Az első éjszaka joga a legtöbb monda, legenda és feljegyzés szerint a kora középkorig nyúlik vissza (megtalálhatjuk a 13-14. századi irodalomban, valamint a 15-16. századi szokásjogot rögzítő forrásokban) és gyökerei valamennyi történetben a „nem szabad emberek" jogainak megnyirbálásaként szerepelnek.

Marco Polo, a világhírű kalandor is találkozott ezzel a joggal Forrás: Wikimedia Commons

Ráadásul hasonló hagyományokról számoltak be az európai felfedezők is (például Marco Polo), akik indiai és dél-amerikai útjaik után azt látták, hogy az eladó sorba kerülő lányok szüzességét egy-egy csoport vezetője vagy a papok vették el.

Talán csak a feudális különbségek erőteljes és szimbolikus megjelenítése

A modern kori történészek szerint azonban nem szabad elfeledkezni a betegségek kérdéséről sem, ha az első éjszaka jogáról beszélünk. Szerintük ugyanis miközben ezek a megbecstelenített lányok állítólag mind szüzek voltak az esküvőjük napján, az még nem jelentette egyértelműen azt, hogy tökéletesen egészségesek. Ugyanez a másik oldalról is igaz: ha a törvény valóban létezett, akkor a jogot gyakorló urak számtalan nővel háltak együtt, ami elősegítette volna mindenféle betegség terjedését. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy

ha az ius primae noctis valóban létezett, akkor a középkori higiéniai és egészségügyi körülmények miatt egyenértékűnek mondható egy "halálos törvénnyel".

Tény, hogy a középkorban a földesúr engedélyéhez volt kötve a házasság Forrás: Pinterest

A tudományos körökben végül szinte kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az első éjszaka joga talán csupán a feudális rangkülönbségek túlságosan is erőteljes és szimbolikus megjelenítése, illetve azoknak az adóknak és törvényeknek a későbbi túlmisztifikálása, amelyeket a házasságra lépőknek (leginkább a férfinak) kellett fizetniük a nászéjszakáért cserébe.

Az is bizonyos, hogy a középkorban a házasságot a földesúr engedélyéhez kötötték, ám ennek inkább az volt a reális oka, hogy az nem akarta emiatt elveszíteni a jobbágyait.

Az ius primae noctis emellett bizonyos esetekben adóként működött, például amikor egy jobbágy lánya olyan férfihoz ment feleségül, aki nem az ura birtokán szolgált. Az adókötelezettség viszont megkönnyítette a szolgálók ilyen jellegű mozgásának nyomon követését.

Az ius primae noctis Mel Gibson filmjében, A rettenthetetlenben vált széleskörben ismertté Forrás: IMBD

Az első éjszaka jogának legendáját manapság leginkább az irodalmi művek és filmek terjesztették el. Erre kitűnő példa Mel Gibson Oscar-díjas A rettenthetetlen című filmje, ahol I. Eduárd angol király úgy emlegeti ezt a régi kiváltságot, hogy „a nemes urak kedvet kapjanak a skót asszonyok bájaira".