A kék tarisznyarák (Callinectes sapidus) eredetileg az Egyesült Államok keleti partján honos Massachusettstől Floridán át a Bahamákig és Mexikóig. A kutatók szerint nagy valószínűséggel a hajók ballaszttartályaiba kerülve került a Földközi-tengerbe, hogy megkezdje hódító útját.
Amikor a hajókat nem terhelik teljes mértékben, az egyensúly megtartása érdekében a ballaszttartályokat vízzel töltik fel, amelyeket csak a rendeltetési helyükön ürítenek ki, így azok tartalma láthatatlanul a világ egyik feléről a másikra utazik
– mondta Carmen Barberá, az Alicante Egyetem Tengeri Kutatóközpontjának kutatója, az invazív fajok szakértője. – A tény is ezt bizonyítja, hogy ezek a rákok megjelentek a spanyol partokon, Castellón és Barcelona kikötőiben.
Amikor a tengervíz hőmérséklete télen csökken, a rákok természetes élőhelyükön inaktívvá válnak.A mediterrán hőmérséklet nagyon is kedvező a számukra, még inkább az utóbbi években tapasztalt meleg telek után
– tette hozzá Barberá. – A Földközi-tenger partjainál rengeteg vizes élőhely található, és a nőstényeknek friss és sós vízre van szükségük ahhoz, hogy be tudják fejezni a reprodukciós ciklusukat és szaporodjanak. A deltatorkolat tökéletes környezetet biztosít ahhoz, hogy a kék tarisznyarákok populációja virágozzon.
Francesc Vidal, az Ebro Delta természetvédelmi terület igazgatója szerint a rákok ma már megjelentek a folyóvizekben, patakokban is az ország területén.
A nőstények akár nyolc millió petét is lerakhatnak, akár évi kilenc alkalommal.
A megtermékenyített peték körülbelül 30-50 napon belül fejlődnek ki. A nagy karmokkal és erős állkapoccsal rendelkező fiatal egyedek igen gyorsan nőnek és mindent elpusztítanak maguk körül, beleértve esetenként fajtársaikat is.
A rák egyetlen természetes ellenségét a polip jelenti, de csupán az óriáspolip arathat győzelmet a kék tarisznyarák halálos ollóival szemben. Az ízeltlábú ezért gombamód szaporodik és megállíthatatlanul terjed. A területen élő puhatestűeket szinte mind elpusztította. Spanyolország déli területein, Murcia sósvízű lagúnáiban a rák már kiirtotta az ott élő, őshonos állatok egy részét, és folytatja pusztító „hadjáratát".
Még mindig csak találgatunk, hogy mit ehet télen, amikor az édesvízben tartózkodik, de azt tudjuk, hogy a tengerekben főként garnélarákkal táplálkozik
– magyarázta a szakember.
A kék tarisznyarák mindent felfal, és emiatt drasztikusan csökken a területen eddig élő rákok és kagylók száma – mondta Joan Balagué, az Ebro Delta-i Sant Carles de la Ràpita halászegyesület vezetője. – Elérkeztünk arra a pontra, amikor gyakran csak a kék tarisznyarák kerül a hálóinkba. Ez azonban sokszor megnehezíti a dolgunkat, ugyanis az ízeltlábúak elszakítják a hálóinkat, ezért mostanában inkább ketreceket használunk.
Barberá és Balagué egyetértenek abban, hogy a rákok kiirtása nem jöhet szóba, és hogy a faj ellenőrzésének egyetlen módja az intenzív halászat.
Részletes analízisnek vetettük alá a Földközi-tengeren élő invazív fajokat és megpróbálunk hathatós megoldást találni a most felmerült problémára
– magyarázta Barberá. – A kék tarisznyarák mellett különböző fajok érkeztek a Vörös-tengerből a Szuezi-csatornán keresztül, ám egyes állatok az éghajlatváltozás miatt telepedtek át Spanyolországba a Gibraltár-szoroson át. Ennek azonban nem csak az az oka, hogy a víz hőmérséklete melegszik, hanem az is, hogy megváltoztak az áramlatok.
A kék tarisznyarák a Földközi-tenger déli részén is megtalálta az új otthonát, különösen Tunézia partjainál. Az állatok először 2014-ben jelentek meg, és végzetes pusztítást végeztek a helyi fajok között, miközben tönkretették a halászhálókat.
A halászok akkor a kormányhoz fordultak segítségért, és az országban hamarosan bevezettek egy új rendszert, amely során biztosították a rákok befogásához szükséges ketreceket és támogatást adtak a fogások meghatározott értékéért cserébe.
Közben pedig elkezdték a kék tarisznyarák iránti kereslet felkutatását. Egyes fajaik ugyanis, például a Chesapeake kék tarisznyarák a világ több részén prémiumkategóriás eledel, Maryland környékén unikális ételspecialitásnak számít. A mezőgazdaság minisztérium tavaly 1 450 tonna ízeltlábút gyűjtött be, mintegy 3 millió euró, azaz körülbelül 960 millió forint értékben. A fogás nagy részét lefagyasztották és Ázsiába szállítják.
Az Ebro Delta-ban Balagué szerint naponta körülbelül egy tonna rákot fognak a halászok. Tavaly összesen 53 tonnát halásztak ki a vízből, aminek az értéke 136 ezer euró, tehát mintegy 43,5 millió forint. Idén januárban már 12 tonnányi kék tarisznyarák került a csapdáikba, ami egy hónap alatt nagyobb fogást jelent, mint a 2017-es teljes éves begyűjtés.
Bár naponta közel egy tonna rákot fogunk ki, az ára stabil és tavaly óta jelentősen emelkedett
– mondta. – A rák egyre népszerűbbé válik, különösen a paella és más rizsételek szerelmesei körében. Ezek pedig Valencia és környékének jellegzetes specialitásait képviselik.
A szakemberek ezért a mai napig nem tudják biztosan eldönteni, hogy a kék tarisznyarák valójában átkot vagy áldást jelent a régiónak. Ezért leginkább abból indulnak ki, hogy ha az állat ilyen mértékben elterjedt az ország vizeiben, akkor igyekeznek ezt a lehetőséget megfelelően kihasználni. Leginkább erőforrásként tekintenek rá és egy olyan, lehetséges piacként, amely nyereségessé válhat a halászat számára.