A Cambridge és Heidelberg a világ egyik legrégebbi egyeteme, előbbit 1209-ben, utóbbit 1386-ban alapították. Mindkét oktatási intézmény igen tekintélyes számú ókori gyűjteménnyel rendelkezik. Ezek az archívumok azonban – amelyek számos Vatikáni kéziratot is tartalmaznak –
eddig sajnos nem voltak hozzáférhetőek a legtöbb ember számára és még a kutatóknak is szigorú biztonsági előírásokat követve volt csak lehetősége a tanulmányozásukra.
A két egyetem most azonban úgy döntött, hogy ingyenessé és hozzáférhetővé teszi az egész archívumot, amely így nem csak a tudósok és diákok számára, hanem a világ minden táján élő érdeklődőknek a rendelkezésére áll majd.
Számos felfedezés vár még ránk, hiszen egyelőre nincsenek részletes ismereteink sem a könyvek gyártásáról, sem azok eredetéről, miközben kutatjuk a szerzők, művészek és a könyvtulajdonosok személyét és egykori tevékenységét, akik ezeket az értékes dokumentumokat őrizték tanulmányozták és használták évszázadokkal ezelőtt
– mondta Dr. Veit Probst, a Heidelberg Egyetemi Könyvtár igazgatója.
A Heidelberg Egyetem eddig már 38 000 kötetet digitalizált, és a Heidelbergi Digitális Könyvtárat a kezdetek óta már 169 országból látogatták kutatók és érdeklődők, ami a feladat folytatásának fontosságát jelzi.
A Cambridge Digitális Könyvtár közben olyan, nagyszerű digitális dokumentumokkal is büszkélkedhet, mint többek között Charles Darwin, Isaac Newton, Stephen Hawking és Alfred Lord Tennyson munkái.
A most végzett digitalizáció azonban most az ezeknél jóval régebbi tanulmányokra és szövegekre fókuszál. A könyvtárosok szerint a projekt egy „régi találkozás tökéletes példája" és rámutat arra, hogy a modern technológia hogyan segíthet jobban megérteni és megfejteni az ókori történelmet.
A Cambridge és a Heidelberg gyűjtemények tanúi voltak a görög kultúra máig örök érvényű születésének, és őrzik az örökséget
– mutatott rá Dr. Suzanne Paul, a Cambridge Egyetemi Könyvtár ritka könyvek és a korai kéziratok vezetője.
Hozzátette, hogy Homérosz és Platón műveit a középkorban többször lemásolták és mindig újjáéledtek, miközben a korai bibliai és liturgikus kéziratok a keresztény kultúra megértéséhez kiemelten fontosak. A kutatók hangsúlyozták, hogy
ezek a többnyelvű, multikulturális és sokrétű munkák átlépik a történelmi határokat, a tudományágakat és az évszázadokat, tanúskodnak a görög szövegekkel és kultúrával való mély tudományi kapcsolatról,
ezért mindkét egyetem elkötelezett abban, hogy megvédje és hozzáférhetővé tegye őket.