Bármikor kitörhet
– mondta Ivan Kulakov vulkanológus. A tudósok már két éve megállapították, hogy a Kljucsevszkaja vulkáni csoporthoz tartozó Bolsaja Udina vulkán szeizmikus aktivitása növekszik.
Az elmúlt évben május és július között 559 földrengést regisztráltak a vulkán alatt. A tudósok ezt követően hivatalosan módosították a vulkán besorolását inaktívról aktívra. Idén februárban egy, a Richter-skála szerinti 4,3-as erősségű rengést észleltek – írják a szakértők a vulkanológiai és geotermikai nemzetközi szaklapban (Journal of Volcanology and Geothermal Research).
Azok a vulkánok, amelyekben régóta nem történt mozgás, különösen veszélyesek.
Az első kitörés nagyon erős lehet
– mondta Kulakov. Hozzátette: az aktív vulkánoknál az energia nem tud a belsejükben felhalmozódni. Az inaktívaknál ez másként van, ott katasztrofális lehet egy kitörés.
Ha hamufelhőket bocsát ki, azok több ezer kilométer távolságba is eljuthatnak.
Bekerülve a sztratoszférába, a részecskék nagyon könnyen eljuthatnak a világ egy másik részére, és megváltoztathatják a klímát.
A légi közlekedésre is hatással vannak a hamufelhők, már kis koncentrációban is veszélyt jelentenek, a hamu ugyanis eltömítheti a gépek turbináját.
2010-ben az Eyjafjallajökull izlandi gleccservulkán kitörésekor hatalmas mennyiségű hamut juttatott a levegőbe, egy időre megbénítva Észak- és Közép-Európa légiközlekedését. Az északkelet-ázsiai Bolsaja Udina nem az egyetlen vulkán, amelyben mozgás kezdődött. Körülötte mintegy 20 kilométeres távolságban több mint 10 további vulkán van, melyek közül három „nagyon aktív” – mondta a vulkanológus.
Az 1200 kilométer hosszú és mintegy 450 kilométer széles Kamcsatka-félszigeten 160 vulkán található. A régió a világörökség részét képezi.
(MTI/dpa)