Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel Borosjenőn

A borosjenői várkastély

Különleges 12. századi kőleleteket tártak fel az erdélyi Borosjenőn. A leletegyüttest egy szakmai szimpóziumon mutatták be a Batthyány Lajos Alapítvány fővárosi székházában szerdán - közölte a Teleki László Alapítvány az MTI-vel.

A borosjenői szirén, amely Budapesten látható

Az Aradhoz közeli Borosjenőn (Ineu) található várkastélyban előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg az egykor a településhez közel állt monostor, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült leletanyag

az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese

a régióban - olvasható a közleményben.

A borosjenői várkastély Forrás: CNIPAT Arad

A dénesmonostorai kolostorból eddig egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak az épület 1870-es években zajlott felújításakor. A szirén Budapestre került,

ma is látható a Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállításán.

A borosjenői sellő a Nemzeti Múzeumba került Forrás: Special Arad

A közlemény szerint az, hogy most meglelték a szirén "társait", komoly eredmény,

mivel a hajdani Maros-völgyi kolostorláncból alig maradt ránk tárgyi emlék, ahogyan az Árpád-kor dél-magyarországi, alföldi építészetéről is alig rendelkezünk kézzelfogható emlékkel.

Gazdag kolostori élet virágzott egykor a Maros-völgyében

A Maros völgyében az 11-12. században alakult ki egy sűrű, elsősorban bencés monostorokból álló hálózat. A monostorok közül több az erdélyi hegyek felől az alföld felé irányuló sószállításba is bekapcsolódott, ezek fontos kereskedelmi helynek számítottak,

így komoly gazdagságra tettek szert.

Közéjük tartozhatott a Borosjenő határában valaha állt Dénesmonostora is.

III. Béla és felesége síremléke a budavári Mátyás-templomban. A borosjenői monostort III. Béla király uralkodása idején építhették Forrás: Wikimedia Commons

A monostort feltehetően nem a bencések, hanem a Magyarországon kevésbé ismert ágostonrendi kanonokok alapíthatták.

A mostani lelet bizonyítja azt a feltevést, amely szerint Dénesmonostora is szedhetett sóvámot.

A borosjenői monostort bencés szerzetesek lakták (a kép illusztráció) Forrás: Elter Tamás

A faragott kőanyag ugyanis arra utal, hogy a monostor rendkívül igényes és drága épület lehetett,

amelynek művészeti megoldásait a korban csak a legelőkelőbb egyházi-gazdasági központokban - például Egerben, Székesfehérváron - alkalmazták.

Ágostonrendi kanonokok alapíthatták a 12. században

A Szentháromságnak ajánlott Dénesmonostorát a források először 1199-ben említik; a monostor a 16. századra néptelenedett el.

A román kori kolostor romjait a 19. század végén Rómer Flóris és Márki Sándor történészek még látták

a szomszédos Bokszeg irányában, és rajzi vázlatokat is készítettek róla. Kolozsvári régészek idén újra megkezdték feltárását, egyelőre a monostor pontos helyének meghatározását végzik, az ásatások várhatóan jövőre kezdődnek el.

Rómer Flóris, a modern magyar archeológia megalapítója még látta a romokat Forrás: Wikimedia Commons

A monostor építőanyaga a környező területek épületeibe kerülhetett, köztük a borosjenői várba, amelyet a kisváros önkormányzata nemrég kezdett felújítani.

Már a 2016-os falkutatások alkalmával kiderült, hogy a vár 1530-40-es évekbeli bővítésekor korai, román stílusú, az 1200 előtti évtizedekben készült kőfaragványokat használtak fel építőanyagként.

A monostor kőanyagát és díszes faragványait a borosjenői várkastélyba építették be a 16. században Forrás: Wikimedia Commons

2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani,

köztük számos elsőrangú színvonalat képviselő oszlopfejezettel. Kiemelkedik közülük egy palmettás, valamint egy akantuszlevelekkel díszített oszlopfejezet. Ezek mellett előkerült egy másik palmettás díszű és két kocka-oszlopfejezet is, egy sarokleveles lábazat meg néhány oszloptörzs-töredék, némelyiküket fehér travertinből faragták.

Az aradi múzeumban láthatók az értékes faragványok

2019-ben 14 kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a lelet-együttes, köztük két oszlopfejezettel, az egyiket igen szép akantuszkompozíció díszíti, de felbukkant egy indadíszes faloszloplábazat is.

Talán a legkülönlegesebb darab egy hatszirmú virágot ábrázoló kő, eredeti festéssel.

Előkerült több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egyik nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete.

Néhány díszes faragvány a feltárt leletegyüttesből Forrás: Special Arad

Mindezek mellett több olyan értékes faragványt azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két, korabeli festést hordozó kőlapot.

A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek.

A kutatás résztvevői szeretnének a restaurált faragványokból egy több helyszínen bemutatható kamarakiállítást szervezni. A leletanyag végső kiállítási helye a tervek szerint a helyreállított borosjenői vár lehet - olvasható a közleményben.

(Forrás: MTI)