Hiába a Szahara, súlyos válság fenyeget, ha elfogy a homok

A Pálma-sziget (Palm Jumeirah Dubaiban. A luxus sziget megépítéséhez 90 millió m3 homokot szedtek ki a Perzsa-öböl aljából.

Sokan azt hiszik, hogy kiapadhatatlan forrás, pedig nem az: már most is súlyos a homokválság. A homok intenzív kitermelése szennyezést, áradást, alacsonyabb víztározókat és az aszály súlyosbodását eredményezi. Az építőipar és sok más iparág alapvető anyaga a homok, ezért világszerte bányásszák. A túlzott kitermelés nagyon súlyos problémát jelent, ami eddig még a tudósok figyelmét is elkerülte.

Lassan tetőzik a globális homokválság

A homok egyre jobban kifogyóban van a Földön, ezért a homok iránti folyamatosan növekvő igényt kezelni kell. A 2019. május 7-én Genfben összeült ENSZ Környezetvédelmi Programja szerint a globális homok- és sóderigény évente 40-50 milliárd tonnát tesz ki, ami kétszer annyi, mint ami évente a természetben képződik. A jelentés rámutat, hogy

a homok és a sóder a víz után a második legnagyobb kitermelt, illetve legnagyobb mennyiségben forgalmazott forrás.

Eddig nem igazán foglalkoztak a problémával, bár a homokválság egyre nagyobb figyelmet kap a médiában.

Homok- és kőfeldolgozó létesítmény Lengyelországban Forrás: https://www.livescience.com/60349-world-running-out-of-sand.html

A homokot az eróziós folyamatok hozták létre, hosszú évezredek alatt. A homok komoly ökológiai hatást gyakorol a környezetre, a folyókra, deltákra, a parti és a tengeri ökoszisztémákra.

Szinte nincs olyan iparág, ahol ne használnák fel a homokot Forrás: AFP/Toshifumi Kitamura

A partvidékek eróziója földvesztéshez vezet, ezáltal csökken a vízfelület és csökken az üledékszállítás intenzitása is.

A kolosszális mennyiségű homok és sóder kitermelése és felhasználása, illetve az ettől való növekvő függés, valamint ennek a környezetre gyakorolt szignifikáns hatása többnyire ismeretlen a politikai döntéshozók és a nagyközönség számára is.

27 méter magas falat építhetnénk az Egyenlítőn

Mértékadó becslések szerint a világon az összes betongyártáshoz felhasznált aggregátum (az aggregátum ipari kifejezés: homok és sóder együttese)

2012-ben 25,9 - 29,6 milliárd tonnára rúgott.

Ez a hatalmas mennyiség - a szemléltetés kedvéért - elegendő lenne ahhoz, hogy az Egyenlítő vonalán 27 méter magas és ugyanilyen széles falat építsünk.

Boracay fehér homokos partja a Fülöp-szigeteken Forrás: Magalhães/Wikipedia

Ehhez még hozzájön a mesterséges gátak, szigetek létrehozásához, a partvonalak fejlesztéséhez, az utak töltéséhez felhasznált plusz 180 millió tonna körüli homok.

A homok gátlástalan kitermelésének szörnyű hatása van a környezetre,

így például a tengerparti erózió miatt a turizmusra és a parti öv különleges ökoszisztémáira, de az erózió megnöveli a viharhullámok romboló hatását is.

A Pálma-sziget (Palm Jumeirah) Dubaiban. A luxus-sziget megépítéséhez 90 millió m³ homokot szedtek ki a Perzsa-öböl aljzatából Forrás: https://www.otptravel.hu/dubai-utazas-dubai-nyaralas-latnivalok-palm-jumeirah-palma-sziget

Az ENSZ e problémák miatt felszólította az érintett országokat, hogy mérsékeljék a homok kitermelését. Statisztikai adatok szerint a homokbányászat intenzitása évente átlagosan 5,2 %-kal növekszik.
Becslések szerint az urbanizáció és infrastruktúra fejlődésével a homok kivonásának növekedési rátája 5,5% éves átlagra fog ugrani a közeljövőben. A fenntarthatatlanná váló kitermelésnek nemcsak káros környezeti, hanem közvetett módon messzire nyúló negatív szociális hatásai is lehetnek.

Homokra épül a mai modern társadalom

Tulajdonképpen a mai idők városai "homokra épülnek", hiszen ez az elsődleges nyersanyaga a betongyártásnak. De kvarctartalma miatt szintén a homok alkotja az üveg, így például a szélvédő, vagy az okostelefon képernyőjének az alapanyagát is.

Az okostelefonok chipjeinek gyártásához is kvarchomokot használnak Forrás: XINHUA/Xinhua News Agency/Liu Chan

Olvasztott kvarchomokból készül a szilikon alapanyagú chip a telefonba és a számítógépbe, valamint minden háztartási elektromos felszerelésbe is.
Sok régióban a növekvő kitermelési igények miatt már most válságos a homokhelyzet. Például Vietnámban a hazai szükséglet felülmúlja az ország teljes tartalékát, és ha ez folytatódik, lehet hogy

2020-ban kifogynak az ország saját homoktartalékai.

Ezt a problémát eddig még csak ritkán állították a tudományos konferenciák középpontjába, és a kérdés nem volt szisztematikusan tanulmányozva. A tudósok nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy számszerűsítsék az infrastruktúra-rendszerek - úgymint utak és épületek - hatását az élőhelyekre, de hogy az e műtárgyak létesítéséhez felhasznált építési ásványoknak (homok, sóder) kivonása hogyan hat az élőhelyekre, többnyire figyelmen kívül hagyják.

Nigériában a lagoszi lagúnában a munkások kézzel ássák ki a homokot a tengerfenékről Forrás: https://www.nature.com/articles/d41586-019-02042-4

A homok tulajdonságai és alkalmazása a szemcsék méretétől és alakjától függ. A homokszem mérete 0,05-2 mm között mozog. Noha a sivatagokban rengeteg a homok, de a szél csiszolta homokszemek apró méretük miatt nem alkalmasak az ipari beton alapanyagának.

A sivatagi homok tehát nem jó építési alapanyagnak,

mert a szél koptató hatása túlságosan lekerekíti a szemeket, amelyek így túl simák és kerekek ahhoz, hogy összetapadva stabil betont formáljanak.

Az építkezésekhez a folyami üledékből származó homok a legideálisabb. Homokot ezenfelül még kavicsból és zúzott sziklából lehet gyártani, illetve a folyó- és tengerpartokról, valamint homok- és kavicsbányákból lehet kitermelni.

A szél simította sivatagi homok, mint ami a Szaharában is van, nem alkalmas betonnak Forrás: https://www.bbc.com/future/article/20191108-why-the-world-is-running-out-of-sand

De nemcsak épületekhez használják a homokot, hanem mesterséges termőföldek létesítéséhez is. Kaliforniától Hongkongig évente tonnák millióit szívják fel a tengerfenékről, hogy

a parti területeken mezőgazdasági művelésre alkalmas talajt hozzanak létre ott, ahol ilyen soha sem volt.

De a tengerfenékről kikapart mesterséges földtömegek alkotják például Dubaj pálmafa alakú szigeteit, és ez csak egy példa a sok közül.

Pusztulnak az emberek élőhelyei is

A tengeraljzat kotrása súlyosan károsítja a korallzátonyokat Kenyában, a Perzsa-öbölben, valamint Floridában is, Kínában emiatt pedig sok helyen eltűntek a tengerparti vizes élőhelyek, és megnőtt a vízszennyezés.

Színpompás korallzátony Indonéziában. A parti övben végzett homokkotrás tönkreteszi a korallok életközösségeit Forrás: © Juergen Freund - www.jurgenfreund.com/Juergen Freund

És itt van Szingapúr példája is, amely élen jár a mesterséges "földcsinálásban". A zsúfolt városállam az elmúlt 40 évben 130 km² mesterséges földdel toldotta meg területét, mindezt majdnem teljes egészében más országokból importált homokkal oldotta meg.

Ez olyan extrém környezeti károkkal járt, hogy a szomszédos Indonézia, Malajzia, Vietnám és Kambodzsa korlátozta a homokexportot

Szingapúr számára.
A tengeri homokkitermelés azért rendkívül környezetkárosító, mert lerombolja a parti élőhelyeket, és elpusztítja a fenéklakó organizmusokat is.

Szingapúr sok híres, kiemelkedő tereptárgya mesterséges földre épült. Mesterséges földekkel oldják meg a növekedő populációt, ahelyett hogy a túlnépesedés ellen tennének Forrás: https://www.bbc.com/news/business-40590695

Óriási mennyiséget bányásznak a föld regenerálásához, a palagázkivonáshoz és a tengerpart visszatáplálásához is. Növekvő igény támadt a homokra a mostanában történt áradások miatt Houstonban, Indiában, Nepálban és Bangladesben.

Kozmetikázott statisztikák és bányászati monopóliumok

2010-ben a nemzetek csak építkezésre hozzávetőleg 11 milliárd tonna homokot bányásztak, a legnagyobb arányban az ázsiai-csendes-óceáni régióban, amit Európa követett.

Az Egyesült Államok építkezési homok és sóder termelésének becsült értéke 8,9 milliárd USA dollár volt 2016-ban, és a termelés az utóbbi 5 évben 24%-kal növekedett.

A varaderoi tengerparton hatalmas mennyiségű homokkal pótolják a talajerózió miatt pusztuló partot Forrás: https://havana-live.com/varadero-gets-its-biggest-sand-replenishment/

A környezetvédelmi szervezetek szerint sok országban elhallgatják, hogy valójában mennyi homokot termelnek ki. A hivatalos statisztikák nagyban aluljelentik a homokbányászattal kapcsolatos valós adatokat, mert

tipikusan nem tartalmazzák a nem építési célokra felhasznált homok mennyiségét.

Hongkong kormányzata válaszul a homokért folyó harcra állami monopóliumot hozott létre a homok bányászatra és -kereskedelemre a 20. század második felében.

Sok helyen homokmaffiák tartják kézben a bányászatot

Számos helyen bűnözői csoportok tartják kézben a homokbányászatot és -kereskedelmet. Latin-Amerikában és Afrikában gyermekeket kényszerítenek rabszolgamunkára a homokbányákban, és lefizetik a korrupt rendőröket, valamint kormányhivatalnokokat,

hogy hunyjanak szemet az üzelmeiken, aki pedig az útjukba áll, bántalmazzák, vagy meg is ölik.

Ez történt José Luis Álvarez Flores környezetvédelmi aktivistával a dél-mexikói államban, Chiapasban tavaly júniusban, aki a helyi folyómederben folytatott illegális homokbányászat ellen kampányolt, és ami miatt a bűnözők agyonlőtték.

Homokbányászat az indiai Sita folyó partján közel a Mabukala-hídhoz Brahamvarban Forrás:https://www.smithsonianmag.com/smart-news/demand-sand-so-high-there-are-illegal-sand-mining-operations-180955669/

Két hónappal később az indiai Rajastanban rálőttek az illegálisan bányászott homokot szállító traktorkonvojt megállítani próbáló rendőrökre. A fegyveres összetűzésben két bányász meghalt, két rendőr pedig kórházba került. Dél-Afrikában a közelmúltban egy bányászra hétszer rálőttek egy másik bányászcsoporttal való vita során. És ez csak a legutóbb történt néhány eset.

Az építőipart ellátó homokmaffiák kifosztják maguk között Marokkó tengerpartjait Forrás:https://phys.org/news/2019-06-sand-mafias-threaten-morocco-coastline.html

A homok miatti erőszak életeket oltott ki Kenyában, Gambiában és Indonéziában is az utóbbi években. Indiában a homokmaffia emberek tucatjait ölte meg. Az áldozatok közt volt egy tanár és egy aktivista, akiket halálra vagdaltak, valamint egy újságíró is, akit - mivel nyomozott utánuk - elevenen elégettek a bűnözők, és legalább 3 rendőrt elgázoltak.
Egyedül csak az indiai homokmaffia több mint 80 ezer embert foglalkoztat, a munkásokkal pedig rabszolgaként bánnak.

Ázsiában már luxuscikknek számít a homok

Ázsiában a megapoliszok építésére - mint amilyen például Sanghaj vagy Peking - annyi homokot használtak fel az utóbbi években, mint amennyit az Egyesült Államok az egész 20. század során.

Palagázt kitermelő fúrótorony Pennsylvaniában Forrás: AFP/Mladen Antonov

Számos állatfajra van káros hatással a bányászat, így többek között a halakra, a delfinekre, a rákfélékre, vagy a krokodilokra és teknősökre. Az dél-ázsiai folyórendszerekben élő kritikusan veszélyeztetett krokodilt, a gangeszi gaviált (Gavialis gangeticus) fokozottan fenyegeti a homokbányászat, mert tönkreteszi, erodálja a homokpartokat, ahol lerakja a tojásait.

A mangroveerdők nagyjából 18 millió ember számára jelentenek védelmet a part menti áradásokkal szemben, ám az építkezések és a homokbányászat miatt kivágják ezeket Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-49635546

A homokbányászat kipusztítja a trópusi partok mangroveerdőit, ami felgyorsítja a part erózióját, és a tenger előretörését. A duzzasztás valamint a homok kivonása miatt kevesebb üledéket szállítanak a folyók sok tengerparti területhez, ezért kevesebb a lerakódó üledék a folyódeltákban, és ez szintén felgyorsítja a tengerparti eróziót.

A homokbányászat egyik áldozata a gangeszi gaviál (Gavialis gangeticus). Veszélyeztetett faj az élőhelyvesztés, a gátépítés és a vadászat miatt Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-50464471

A homokbányászat miatt lassan eltűnik a híres Mekong-delta

A folyóból kitermelt homok is hozzájárul ahhoz, hogy a vietnami Mekong-delta lassan eltűnőben van. Ez a terület 20 millió ember otthona, és a fél ország élelmiszerforrása. A klímaváltozás okozta tengerszint-emelkedés a másik oka annak, hogy

naponta másfél futballpálya nagyságú Mekong-delta terület tűnik el.

A delta évszázadokon át a folyó által a Közép-Ázsia hegyeiből szállított üledékkel töltődött fel, de az utóbbi években a Mekong mentén fekvő minden egyes ország óriási mennyiségű homokot bányász ki a folyóból. Francia kutatók 2013-as tanulmánya szerint csak 2011-ben 50 millió tonna homoktól fosztották meg a dél-kelet ázsiai folyót. Ráadásul az utóbbi években 5 nagy gátat építettek a Mekongon, 12 pedig Kínában, Laoszban és Kambodzsában épül, amelyek tovább fogják csökkenteni az üledék áramlását a deltához.

A Mekong Delta termeli Vietnám gabonájának több, mint a felét, aminek 90 %- át exportálják. Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-34407061

Az emberek lakókörnyezetét is tönkreteszi a bányászat. A partmenti magroveerdők és lápok védik a tengerparti közösségeket az áradásoktól. A bányászat okozta erózió miatt ezek a partvidékek sérülékenyebbek az áradásokra és a viharhullámokra. A Water Integrity Network friss jelentése azt találta, hogy

a homokbányászat súlyosbította a 2004-es indiai-óceáni cunami hatásait Srí Lankán.

A homokbányászat egészségügyi hatásainak leírása még nem feltárt, ehhez még további tanulmányok szükségesek. A bányászat miatt állóvizes medencéket hoznak létre, amik a maláriahordozó moszkitók tenyészhelyszínévé válnak. Könnyen lehetséges, hogy e medencék fontos szerepet játszanak a megjelenő betegségek terjedésében, úgymint a burulifekély bakteriális bőrfertőzés terjedésében Nyugat-Afrikában.

A homokot helyettesítő fenntartható megoldásokon dolgoznak a tudósok

A nyugati országokban a folyami homokbányászatot nagyobb részt meg akarják szüntetni, de arra rávenni a világ többi részét, hogy kövessék ezt a példát, nagyon nehéz lesz. Mette Bendixen, a Colorado Egyetem geográfusa egyike azoknak, akik felszólítják az ENSZ-t és a Kereskedelmi Világszervezetet (WTO), hogy tegyenek többet, és limitálják a homokbányászatot a kitermelés okozta károk csökkentése érdekében.

Kotrógép pumpálja a vizet és a homokot Ausztrália Gold Coast városának Mermaid Beach tengerpartjának visszatáplálására Forrás: https://theconversation.com/the-world-is-facing-a-global-sand-crisis-83557

Monitoring programra és jóval hatékonyabb irányításra van szükség, mert jelenleg egyáltalán nem kezelik a problémát- mondja a geográfus. Jelenleg senki sem tudja pontosan, hogy mennyi homokot termelnek ki, csak azt tudjuk, hogy minél több az ember, annál több homokra van szükség.

Számos tudós dolgozik azon, hogy a betonban lévő homokot más anyagokkal váltsa fel,

például a széntüzelésű erőművek pernyéjével, aprított műanyaggal, összetört olajpálma héjakkal, és rizspelyvájával. Mások pedig olyan beton fejlesztésén dolgoznak, ami kevesebb homokot kíván, illetve hatékonyabb módokat keresnek, a ledarált beton újrahasznosítására is.