A tuberkulózis, vagy elterjedtebb nevén a TBC olyan idült fertőzőbetegség, amelyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A kórokozó a nyálcseppekben köhögés révén juthat át egyik emberről a másikra, de egy fertőzött állat tejének az elfogyasztása is veszélyes lehet.
A tuberkulózis világméretű probléma, amely miatt minden évben körülbelül 1,5 millió ember hal meg.
Az ellene kifejlesztett úgynevezett BCG oltás viszont már nyolc évtizede létezik, ami a megelőzés elsődleges eszköze. Magyarországon az újszülöttek és a gyermekek rendszeres BCG-oltása kötelező, mert az életkor előrehaladtával a vakcina veszít a hatékonyságából.
A védőoltás sokkal hatékonyabb, ha közvetlenül a vénába juttatják és azonnal a véráramba jut
– mutatott rá Robert Seder, a Maryland-i Nemzeti Allergia és Fertőző Betegségek Intézetének kutatója, aki kollégáival együtt azt vizsgálta, hogyan válhatna hatékonyabbá a vakcina. – A megszokott módszer a bőr alá fecskendezés, és ha ezen változtatunk, akkor most áttörést érhetünk el a tuberkulózis megfékezésében.
A Nature tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a rézuszmajmokkal végzett kutatás során bebizonyosodott, hogy az intravénásan beoltott állatoknál a vakcinázást követő hatodik hónapban jóval magasabb volt a T-sejtek - amelyeknek a beteg sejtek felismerése és elpusztítása a feladata - szintje a tüdőben, ami az immunrendszer védelmének kulcsfontosságú része.
Ezzel a módszerrel a kísérletbe bevont kísérleti állatok 90 százaléka sikeresen legyőzte a TBC-t.
Úgy tűnik, az a legfontosabb különbség, hogy ha a BCG oltást a bőr alá adják, akkor a T-sejtek ott keletkeznek és ezeknek csak egy része áramlik a tüdőbe, ahol képes leküzdeni a TBC-fertőzést
– magyarázta Robert Seder. – Az intravénásan befecskendezett vakcina azonban gyorsan eljut mindenhová: a nyirokcsomókba, a lépbe és a tüdőbe is.
Hozzátette: a bevakcinázott majmok közül hatnál egyáltalán nem alakult ki a fertőzés, ami lényegében teljes immunitást jelent.
Punam Mangtani a trópusi orvoslás londoni iskolájának kutatója azonban felhívta a figyelmet, hogy bár a most közzétett tanulmány „az alapelvek nagyon érdekes igazolása" és „lépésváltást" is jelent a téma kutatásában, de további finomításokra szorul.