Egyelőre nagyon keveset tudunk a kutya tapintóérzékéről, a szakáll- vagy tapintószőrökből álló bajuszról. Az viszont biztos, hogy az állatoknak – főként az emlősöknek – a bajszuk vagy viccesebb nevén pofaszakálluk komoly segítséget nyújt a környezet érzékelésében. Néhány kutyatulajdonos szerint ezek csak hosszabb, engedetlen, kósza szőrszálak, amelyek ápolást igényelnek, amelyeket akár teljesen le is szabad vágni. Ám ez óriási hiba lenne.
A bajuszszőrök, amelyeket a szaknyelvben „vibrissae" néven ismerhetünk, fontos és speciális funkciókat látnak el.
A kutyák ezek segítségével tudják megismerni a körülöttük lévő világot és koordinálni a mozgásukat. Segítenek a tárgyak felismerésében és a távolság felmérésében is, például egy ugrás előtt.
Megkönnyítik a sötétben és a föld alatt (például a barlangban) a tájékozódást , de jól jön az úszásnál is. Mi, emberek az öt érzékszervünk, a látó-, halló-, tapintó-, szagló- és ízérzékelő rendszer segítségével állunk szoros kapcsolatban a környezetünkkel.
A külső és a belső környezetből származó ingerek felfogása és elektromos jellé, ingerületté alakítása receptorok millióinak a feladata.
Tőlünk eltérően a kutyának ebben a durva bajuszszőrök segítenek, amelyek feltűnően meredeznek elő az állat pofájából, állkapcsából és a szeme fölött is. Ezek a szőrszálak ugyanis olyan idegekkel vannak ellátva, amelyek számos érzékszervi információt közvetítenek. Alapvetően úgy kell elképzelnünk működésüket, mint ahogy mi érzékeljük magunk körül a tárgyakat, személyeket, és magát a világot.
A tapintás érzése a Merkel-sejteknek köszönhető, amelyek az idegvégződésekhez kapcsolódó speciális bőrreceptorok. Az ovális formájú mechanoreceptorok a finom tapintási ingereket érzékelik és az emberek esetében főleg az ujjbegyeken találhatóak.
A Veterinary Science tudományos folyóiratban publikált friss tanulmány szerint a kutyák szája és orra is rendkívül gazdag Merkel-sejtekben. Idegrostok kapcsolódnak hozzájuk, amelyek továbbítják a tapintási ingert a központi idegrendszer felé. A kutatók szerint ezek a „tapintó" szőrszálak különféle funkciókat látnak el:
a kutya bajusza például lehetővé teszi az állat számára, hogy releváns információkat gyűjtsön a környezetében található tárgyak méretéről, formájáról és a sebességéről is.
Nem mellesleg abban is segíti nekik, hogy jobban megértsék a környezetüket és annak jelzéseit, akár még a sötétben is.
A kutya szemének felbontó képessége, más néven látásélessége azt jelenti, hogy a tárgyak felületi szerkezetét, mintázatát milyen legkisebb részletig képes felismerni, vagyis még különálló képrészletként érzékelni
– mutattak rá a kutatók. – A bajusz nagyban segíti őket, különösen a közeli tárgyakkal való kapcsolat esetén; míg az álluk alatt található „pofaszakáll" lehetővé teszi, hogy „láthassák" azokat is, amit az orruk miatt nem észlelnének.
A kutya látókéregének (az agynak a látás feldolgozásáért felelős része) körülbelül 40 százalékát fordítja a bajuszszőrökből származó információk feltérképezésére.
Az egyelőre még rejtély a tudósok előtt, hogy a kutyák ételszerzéshez is használják-e a bajuszszőröket. Valószínűleg igen, hiszen például a patkányok, fókák és rozmárok bajusza fontos szerepet játszik a táplálékkeresésben.
A bajusz meghatározó jelentőségű a fajtársakkal és a más fajokkal való kommunikációban is. Fenyegetés esetén sok más emlőshöz hasonlóan a kutyák is felhúzzák az ínyüket, „kihegyezik" a bajuszszőreiket, amivel jelzik a ragadozóknak vagy más, agresszívan reagáló állatnak, hogy készek megvédeni magukat és akár erőszakkal reagálni.
Nem is gondolnánk, de a feromonokban gazdag illatanyag is szorosan kapcsolódhat a bajuszhoz:
miután ez az állatok közti kommunikáció fontos eleme, ezért hatására módosulhat az egyed érzelmi státusza és reakciói. A feromonok érzékelését követően például teljesen megnyugodhat vagy másként reagálhat.
Bár a vibrissae első ránézésre nagyon hasonlónak tűnhet, mint a testszőr, a legfontosabb különbség, hogy a kutya bajszát az idegrendszere irányítja és idegeket tartalmaz
– mutatott rá Dr. Jessica Vogelsang állatorvos. – A pofájuk körüli bajuszszálakat akaratlagosan tudnak mozgatni, amihez nagyon sok idegrost kapcsolódik, és így még a levegő áramlását is érzékelik velük.
Némelyik kutyafajtának sok bajuszszőre van, míg másoknak kevesebb. Eltérő lehet ezek elhelyezkedése is: a szemek felett, a pofa mindkét oldalán, a felső ajak fölött (lefelé mutatva) és a kutya álla alatt lehet. Kivételt képezhetnek a teljesen szőrtelen fajták, amelyeknek semmiféle bajuszuk nincs.
Ennek ellenére sok gazda gondolja azt, hogy ápolási vagy esztétikai célokból levágja a kutya bajuszát
– magyarázta Dr. Jessica Vogelsang. – Bár maga a művelet nem fájdalmas a háziállatunk számára, azt követően bizonyára tapasztalni fogjuk annak negatív hatásait: navigációs problémák, viselkedészavarok, dezorientáció léphet fel.
Jó hír azonban, ha a múltban mégis levágtuk ezeket a nagyon fontos „tartozékokat", idővel akkor is vissza fognak nőni. Mégis jobbat teszünk házikedvencünkkel, ha legközelebb semmiképpen nem bonyolódunk bele ehhez hasonló, felesleges műveletekbe.