Ennyit változott az elmúlt száz évben a magyar polgári légiközlekedés

A Maefort Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság éppen kilencven éve szüntette be működését

Száz éve, 1920. február 11-én alakult meg a Magyar Aeroforgalmi Rt. (MAEFORG), az első önálló magyar légiforgalmi társaság.

Felgyorsult a repülés fejlődése

Az emberiség örök álma volt a repülés, de ember először csak 1783-ban a Montgolfier testvérek hőlégballonjával emelkedett a levegőbe. Levegőnél nehezebb repülőszerkezettel, a saját maga által tervezett siklórepülővel 1891-ben a német Otto Lilienthal hajtott végre elsőként sikeres felszállást. Irányítható, motorral hajtott repülővel elsőként az amerikai Wright fivéreknek sikerült felszállniuk 1903-ban, ettől kezdve felgyorsult a repülés fejlődése.

A Wright fivérek forradalmasították a repülést Forrás: Wikimedia Commons

A francia Louis Blériot 1909-ben átrepülte a La Manche-csatornát, 1914-ben Floridában pedig már megindult az első menetrend szerinti repülőjárat is.

Magyarországon az első motoros repülést ugyancsak Blériot hajtotta végre 1909. október 17-én Kisrákoson, nem sokkal utána Kutassy Ágoston volt az első magyar, aki sikeresen emelkedett levegőbe egy külföldi géppel. 1910. január 10-én Adorján János a maga tervezte, hazai gyártmányú repülőgépével hajtott végre sikeres felszállást Rákosmezőn.

Dr. Kutassy Ágoston repülő-kisérletei Budapesten: a Farman III. gép szerelés közben Forrás: Wikimedia Commons

1909-ben a Magyar Automobil Club Aviatikai Szakosztályaként megalakult az első magyar repülőegyesület, amely 1910 februárjában Magyar Aero Clubként önállósult és az év végén a Nemzetközi Repülő Szövetség is felvette tagjai sorába. 1911. augusztusban jött létre a Magyar Géprepülők Szövetsége, amely célul tűzte ki az új repülőterek létesítését és a szervezett repülőgép-építés megindítását.

Itt üzemelt az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára

1913-ban Budapesten megalakult a Magyar Repülőgépgyár Rt. (MARE), melyet a következő évben áttelepítettek Albertfalvára, az UFAG néven is működő vállalkozás lett az Osztrák-Magyar Monarchia legnagyobb repülőgépgyára.

1914-ben Aszódon létrejött a Lloyd gyár, így az első világháború kitörésekor már két repülőgépgyára volt az országnak.

1916-ban Magyar Általános Gépgyár (MÁG) Mátyásföldön létesített repülőgépüzemet és a Magyar Automobil Rt. (MARTA) aradi telepén is jelentős repülőgépmotor-gyártás folyt. A magyar gyárak az első világháború alatt összesen 2029 repülőgépet készítettek.

A Magyar Repülőgépgyár 1917-ben Forrás: Wikimedia Commons

A Magyarországot megcsonkító, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés a hadsereg létszámát 35 ezer főben határozta meg, amelynek repülőgépei sem lehettek. A kormány ezért megkezdte a hadirepülés "polgárosítását",

a repülésügyet a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe helyezték át, ahol megalakult a II. Légiforgalmi Szakosztály, mint Polgári Légügyi Hatóság.

1920. február 11-én megalapították a Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaságot (Maefort), hogy a megmaradt katonai repülőgépeket, felszereléseket, repülő- és műszaki személyzetet, repülőtereket polgári célokra hasznosítsa.

Sétarepüléseket is végeztek a Duna és a Balaton fölött

A társaság tevékenysége sikeresen indult, repülőnapokat, pilótaoktatást szervezett. 1920. május 12-én indította első postajáratát Albertfalváról Szegedre, majd ez év folyamán további rendszeres légiposta járatait Budapest és Szeged, majd Budapest és Szombathely között, a gépek később alkalmanként már utasokat is vittek.

A Katonai Szövetségközi Ellenőrző Bizottság 1921-ben feltárta a Maefort titkos katonai tevékenységét, s szinte összes repülőgépét megsemmisítette, valamint 1922 szeptemberéig teljes repülési és repülőgép építési tilalmat rendelt el.

Ez megpecsételte az első önálló magyar légiforgalmi társaság sorsát, amely az 1921. december 8-án tartott nyilvános közgyűlésén felszámolta magát.

A Maefort Magyar Aeroforgalmi Részvénytársaság éppen kilencven éve szüntette be működését Forrás: Fortepan

A repülési tilalom feloldása után, 1922. november 19-én jelentős állami támogatással megalakult a Magyar Légiforgalmi Részvénytársaság (ML Rt.), amely hat ötüléses Fokker F-III-as géppel Bécsbe, majd Belgrádba indított járatokat.

Ugyanez év december 22-én alakult meg a német tőkeérdekeltségű Aeroexpress Részvénytársaság, amely hat darabot birtokolt az akkor igen korszerűnek számító Junkers F-13-as gépből, amelyeket úszótalpakkal szerelték fel.

Short Shunderland négymotoros hidroplán Forrás - képillusztráció: Wikimedia Commons

A hidroplánok Budapest - Siófok, majd Budapest - Bécs között közlekedtek, emellett sétarepüléseket is végeztek a Duna és a Balaton fölött.

A járatok azonban gazdaságtalannak bizonyultak, így a társaság 1926-ban beszüntette működését.

Teljesen megsemmisült a gépállomány

Az ML Rt. 1928 októberében megkezdte elavult flottájának modernizálását, utasszállító gépeket vásárolt Hollandiából, sőt a licenc megvásárlásával a Weiss Manfréd repülőgép és motorgyár is gyártott három Fokker F-VIII típusú repülőgépet az 1931-től Malert nevet viselő légitársaságnak. A cég 1937-től hét darab Junkers JU-52 típusú, már 17 utas befogadására is képes repülőgépet, majd 1938 után Olaszországból öt darab 24 utas szállítására alkalmas Savoia-Marchetti SM 75 típusú repülőgépet vásárolt.

A Weiss Manfréd által gyártott Fokker F.VIIIB típusú utasszállító repülőgép Forrás: Fortepan

A megnövekedett forgalom ellátására a Mátyásföldi Repülőtér már nem volt képes, ezért 1937. június 20-án új nemzetközi repülőteret nyitottak Budaörsön. A Malert 1939-ben napi járatokkal kapcsolta össze Budaörsöt Béccsel, Salzburggal, Berlinnel, Münchennel, Zürichhel, Rómával, Milánóval, Velencével, Krakkóval és Varsóval, másnaponként Belgráddal, Araddal és Bukaresttel.

A Trianonban elcsatolt területek egy részének visszakerülése után Kassa, Ungvár, Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely és Csíkszereda városába is indultak járatok.

Weiss Manfréd Stand, az állványon WM-21 Sólyom közelfelderítő repülőgép Forrás: Fortepan

A Malert működésének a második világháború vetett véget, Magyarország hadba lépése után légiflottáját és alkalmazottait hadi szolgálatba állították.

A háború végére a gépállomány teljesen megsemmisült, a repülőterek romokban hevertek, így szinte a semmiből kellett újjászervezni a magyar légi közlekedést.

(MTVA Sajtóadatbank, Origó)