A világ legnagyobb teknős fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában

A Stupendemys geographicus 5-14 millió évvel ezelőtt élt a Dél-Amerika vizenyős területein.

A világ legnagyobb ismert teknősének különleges fosszíliáját fedezték fel Dél-Amerikában. Az új felfedezés megváltoztathatja a teknősök családfájáról alkotott elméletet.

A Stupendemys geographicus páncélja három méter hosszú. A hím páncélon szarvak láthatók, ami ritkaság a teknősöknél - közölte a Zürichi Egyetem Paleontológiai Intézete és Múzeuma (UZH) szerdán.
A szokatlan teknős létezése régóta ismert.

Rodolfo Sánchez venezuelai paleontológus és a venezuelai Urumacoban, a 8 millió éves lelőhelyen talált Stupendemys geographicus páncélja. Forrás: https://phys.org/news/2020-02-extinct-giant-turtle-horned-shell.html

A faj az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb teknős, amely valaha létezett - közölte Marcelo Sanchez, az intézmény igazgatója.Az állat százszor nagyobb volt, mint legközelebbi rokona, az Amazonasban élő Duméril-folyamteknős (Peltocephalus dumerilianus).

A Stupendemys geographicus 5-14 millió évvel ezelőtt élt a Dél-Amerika vizenyős területein. Forrás: https://www.sciencemag.org/news/2020/02/battle-scarred-fossils-suggest-giant-turtles-fought-each-other-and-crocodiles-three

A Stupendemys geographicus olyan területen volt honos, amely remek adottságai miatt jó néhány gigantikus állatfaj otthonául szolgált: Dél-Amerika trópusi északi része - a mai Kolumbia, Venezuela és Brazília - területe 5-10 millió évvel ezelőtt tápanyagban gazdag, mocsaras élőhely volt, ahol többek között óriás rágcsálók és páncéloshüllők (krokodilok, alligátorok, kajmánok és gaviálok) éltek. Ezen korszakban élt itt a Stupendemys geographicus is, amelyet csak az 1970-es években írtak le először.

Az Amazonas vidékén élnek a kihalt óriás teknős rokonai

Az új, szokatlan leletre venezuelai és kolumbiai lelőhelyeken bukkantak az UZH kutatói. Mivel bebizonyosodott, hogy kétféle páncéltípus létezik, a tudósok megállapították, hogy a Stupendemys geographicus esetében a két nem páncélja különbözik:

a hímén szarvak voltak, amelyek a nősténynél hiányoztak.

Az úgynevezett nyakfordító teknősök csoportjában ez az első bizonyíték és példa arra, hogy a hímek és a nőstények eltérő páncélúak voltak. A nyakfordító teknősök a teknősök azon csoportja, mely nem tudja nyakát visszahúzni páncéljába, ehelyett oldalt hajtva mellé helyezi.

A Stupendemys geographicus legközelebbi rokona az Amazonasban élő Duméril-folyamteknős (Peltocephalus dumerilianus). Forrás: https://www.researchgate.net/figure/Photo-12-Biotope-de-Peltocephalus-dumerilianus-Photo-13-Peltocephalus-dumerilianus_fig3_293334421

A lelet alapján a teknősök története némi finomításra szorul. "A minták elemzése után alapvetően kellett revideálnunk a faj evolúciós kapcsolatait a teknősök családfáján belül. Most már tudjuk, hogy

az Amazonas vidékének bizonyos ma élő fajai a Stupendemys legközelebbi élő rokon

ai" - mondta Sanchez.
Emellett a Brazíliából, Kolumbiából és Venezuelából származó fosszíliák arra is utalnak, hogy az óriásteknősök földrajzi elterjedése jóval nagyobb volt, mint azt eddig feltételezték: a dél-amerikai kontinens teljes északi részén honosak voltak.

(Forrás: MTI)