A klímaváltozás miatt van a szárazságot okozó indiai-óceáni jelenség
![bozóttűz](https://cdn.origo.hu/2023/12/zvcPXCEFyo5nqe93AZt8z69y3cJMzm_Xb0jqTDZC390/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50L2VlMDNkNGIyMTE0NTRiMzZiNmI5MTE0ZmNiNzJjMGQz.webp)
Az Ausztráliai Nemzeti Egyetem és a CSIRO tudományos kutatószervezet tudósai kimutatták, hogy az indiai-óceáni dipólus pozitív fázisa a globális felmelegedés eredménye.
Az indiai-óceáni dipólus (IOD) az Indiai-óceán nyugati és keleti medencéjének tengerfelszíni hőmérsékletében évről évre bekövetkező változásokat méri.
Pozitív állapotban akkor van, amikor az Afrika szarva térségében az átlagosnál melegebb a tengervíz felszíne, miközben Ausztrália partjai mentén hűvösebb, ami ott kevesebb csapadékot és magas hőmérsékleteket eredményez.
A kutatók azt találták, hogy az 1960-as évek óta egyre gyakoribb és egyre erősebb a pozitív IOD.
Az Ausztráliát 2019-ben sújtó rendkívüli szárazság idején, amely az ország történelmében a legsúlyosabb volt, az indiai-óceáni dipólus rekord pozitív állapotban volt, ami viszont Afrikai keleti részén áradásokat eredményezett.
"Az esősávok odahúzódnak, ahol a tenger hőmérséklete a maximumon van. A légáramlás mindig olyan térségek felé mozog, ahol az óceán hőmérséklete a maximumon van" - magyarázta Wenju Cai, a CISRO déli féltekei óceánkutató központjának az igazgatója.
Cai előrejelzése szerint ha a globális hőmérséklet 1,5 Celsius-fokkal lesz magasabb, Ausztráliában megkétszereződnek a pozitív IOD okozta szárazságok. Ez növeli a nagyon meleg és száraz évek és a bozóttüzek kockázatát.
Ausztrália keleti és déli részén tavaly szeptember óta mintegy százezer négyzetkilométeres - Magyarországnál is nagyobb - területen pusztítottak bozóttüzek, amelyek 33 ember halálát okozták, mintegy 2500 embernek kellett elhagynia lakhelyét, egymilliárd állat pusztult el.
(Forrás: MTI)