A Yaravirus brasiliensis a brazil mitológiában szereplő titokzatos szirénről kapta a nevét, nem véletlenül, hisz a vírus legalább olyan rejtélyes, mint a legendabeli természetfeletti lény; mind eredetét, mind törzsfáját homály fedi.
A mostani – egyelőre tudományos folyóiratban nem publikált – tanulmányt jegyző két virológus, Bernard La Scola (Aix-Marseille University, Franciaország) és Jônatas S. Abrahão (Federal University of Minas Gerais, Brazília) először két éve hallatott magáról, amikor szintén egy különleges vírust találtak; a Tupan-vírus egy hatalmas kapsziddal (fehérjetok, ami a vírus örökítőanyagát öleli körül) rendelkező óriásvírus, ami vízi környezetben él. Az óriásvírusokat nagyjából 100 éve fedezték fel, és több olyan dolgot is tudnak, amit kisebb társaik nem; példának okáért sokkal komplexebb genomjuk van, és képesek fehérjék létrehozására.
A most leírt vírus nem óriásvírus, mérete mindössze 80 nm (nanométer),
génjeinek 90 százaléka azonban nem hasonlít egyetlen másik ismert génhez sem - ezeket árva géneknek (angolul orphan genes) nevezzük.
A Yara-vírusban mindössze 6 olyan gént találtak, ami más vírusok genomjában jelen van, a többinek annak ellenére sem lett párja, hogy a két szakértő 8500 nyilvánosan hozzáférhető genetikai adatbázist is átböngészett.
A Yara-vírus kapszidja és az abban rejlő örökítőanyag tehát teljesen egyedülálló a természetben.
Egy biztos, embereknek nem kell tartaniuk az új vírustól, az ugyanis csak amőbákat fertőz.