Lényegében ez a SARS egy könnyebben terjedő, de kevesebb kárt okozó változata"
– írta a vuhani koronavírusról a kiadott sajtóközleményben Ian Jones vírusszakértő, az Egyesült Királyságbeli Reading Egyetem kutatója, aki nem vett részt a tanulmány elkészítésében. Jones szerint az új eredmény azért is jelentős, mert a SARS elleni kezelések és vakcinák alkalmazhatók lehetnek a vuhani koronavírussal vívott küzdelemben.
A legtöbb koronavírus zoonótikus, vagyis állatokról emberre átterjedő kórokozó. Mind a SARS, mind az új koronavírus (hivatalos nevén 2019-nCoV) eredeti gazdaállata a denevér volt. Nem szükséges közvetlenül a repülő emlőst elfogyasztani ahhoz, hogy a vírus átlépje a fajok közti határt; a denevérek nyálukkal vagy ürülékükkel köztes gazdáknak is átadhatják a kórokozót, így azok is megfertőzhetik az embert.
A SARS 2002 és 2003 között összesen 29 országban volt jelen, 774-en haltak meg a fertőzésben és további 8098 ember betegedett meg. Összehasonlításképp a vuhani koronavírus idáig több mint 17 000 embert betegített meg, a halálozások száma pedig meghaladta a 360-t. A frissen publikált vizsgálatok még a járvány korai szakaszában kezdődtek. Betegekből vettek mintákat, majd megpróbálták feltérképezni a vírus genomját.
Az első tanulmányban a Vuhani Virológiai Intézet kutatói 7 páciensből nyertek ki kórokozókat, mindegyiküknél komoly tüdőgyulladás alakult ki. Hatan közülük azon a halpiacon dolgoztak, ahonnan az elméletek szerint a járvány kiindult. A minták 70 százaléka egyezett, és a genetikai szekvenálás azt mutatta,
a koronavírus genomja 79,5 százalékban megegyezik a SARS-al.
Szintén kiderült, hogy a 2019-nCoV 96 százalékban egyezik azokkal a koronavírusokkal, amik denevérekben találhatók, de még nem ugrottak át emberre.
A második tanulmányban a sanghaji Fudan Egyetem és a Kínai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ szakértői egy 41 éves férfitól vettek mintát. December 26-án feküdt be magas lázzal és légzőszervi problémákkal a vuhani kórházba, és hamarosan kiderült, szintén a problémás piacon dolgozott.
A mintákban lévő kórokozó génállománya 89 százalékos egyezést mutatott a szintén denevérekben megbújó béta-koronavírusokkal.
Léteznek alfa- és béta-koronavírusok, de ezek közül csak az utóbbiak tudnak állatról emberre terjedni, magyarázta Vincent Munster virológus.
Ez arra vezethető vissza, hogy nem minden koronavírus ugyanolyan alakú; a vírus külső burkát fehérjetüskék borítják, ezekkel kapcsolódik a kórokozó a gazdasejthez. Amennyiben a fehérjetüskék alakja nem illeszkedik a gazdasejt receptorához, a vírus nem tud szaporodni, és ezáltal nem fertőzőképes.
Egy vagy több mutáció azonban megváltoztathatja a fehérjetüskék formáját, amik így már illeszkedni tudnak a receptorokhoz, ez történhetett a vuhani koronavírus esetében is.
A tanulmányokban közölt eredmények szerint a 2019-nCoV és a SARS ugyanazt a receptortípust célozza meg: az ACE2-t, ami a tüdőben található. Ez magyarázza a tüdőgyulladásszerű tüneteket.
Mivel a SARS és a koronavírus fertőzési mechanizmusa egyezik, így az előbbire kidolgozott kezelési eljárások az utóbbi kórokozó esetében is működhetnek. Egyelőre sem hatékony terápiás megoldást, sem vakcinát nem sikerült kidolgozni a SARS ellen, de a kutatások már egy jó ideje folyamatban vannak. Egyelőre nincs megerősítve, hogy a SARS-antitestek hatásosak lennének a 2019-nCoV ellen.
A szerzők kétféle kezelési lehetőséget vázoltak fel.
Nem minden koronavírus ennyire veszedelmes; közéjük tartozik a megfázást okozó vírus, ami már jó ideje fertőzi az embereket. Az igazi veszélyt azok a koronavírusok jelentik, amik az állatokban bujkálnak, és még nem terjedtek át emberre. Erre is megvan a logikus magyarázat:
immunrendszerünk még nem találkozott ezekkel a kórokozókkal, így védelmet sem alakított ki ellenük, szemben például a náthával.
A denevérek egyébként számos betegség forrásai: eredetileg belőlük indult ki többek között az Ebola, a SARS, és a MERS is.
Ha nem denevér, hanem köztesgazda fertőzte meg az embert, egyelőre nem tudni, mi volt az. A kutatók azonban találtak valamit, ami nyomra vezethet.
A vuhani koronavírus nem csak emberek esetében, hanem denevéreknél, sertéseknél és cibeteknél is az ACE2 receptorhoz kötődik. Utóbbi a SARS köztesgazdájaként is ismert.
Kérdéses tehát, hogy a három lehetséges jelölt közül melyik „közvetítette" a vírust az ember felé.
Korábbi vizsgálatok arra a következtetésre jutottak, hogy a kínai kobrából indulhatott ki a 2019-nCoV, ám ezt az új kutatások egyértelműen cáfolták: a genetikai állomány tanulmányozása alapján a vírus nem kompatibilis az egzotikus hüllővel.