„Immár 20 éve tanakodunk azon; amennyiben valaki függősége tárgyára nem képes nemet mondani, mit tehet az egészségéért, a közegészségért?" – nyitotta meg a konferenciát Dr. Peter Harper, aki a „Tudományos tanácsok a kockázatcsökkentésre. Hol tartunk most?" címmel tartotta meg az első prezentációt.
Az ártalomcsökkentés a neves onkológus szerint annyit tesz; miként lehet változtatni, egyáltalán milyen mértékben változtatható meg egy-egy ártalmas szokás.
„A terminust maga a drogfüggőség hívta elő, és elfogadja, hogy bizonyos szokások és események elkerülhetetlenek." – véli. „Ebből adódóan a cél: minimalizáljuk az ártalmakat, szokásaink káros hatásait!"
Először is tartózkodjunk a dohányzástól! Növeljük meg a korlátozások számát és hatékonyságát, ezek sikertelensége esetén építsünk be egy alternatívát életünkbe!
– figyelmeztet a szakember. „Természetesen életvitelünkön és szokásainkon tudnánk változtatni ártalmakat elkerülendő, a pácienseink mégis nehezen szánják rá magukat, annak ellenére, hogy egyértelmű negatív hatásait szenvedik a mindennapokban.
Az életvitelváltás szükségessége magától értetődő orvosnak, betegnek egyaránt, de a dohányzók jelentős része nem hajlandó, vagy képtelen változtatni a szokásán, holott az embernek természetétől fogva szabad választása van ezt illetően.
„Mintegy 10-ből 7 halálesetért az életvitel, a szokások és a személyes döntések okolhatók. Az életvitel megváltoztatása a leghatásosabb módszer a krónikus betegségek elkerülésére." – mutatott rá Dr. Harper.
„Az ártalomcsökkentés egy-egy szokás káros eredményre fókuszál semmint a szokásra magára.
Ha egy embert nem lehet meggyőzni arról, hogy ne fogyasszon kábítószert, legalább előzzük meg annak túladagolását vagy a használatból fakadó fertőzést!
„Az egészségügy olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, hogy jóformán alig maradt egészséges ember." – vette át a szót Aldous Huxley idézetével Dr. Andrzej M. Fal, a Cardinal Stefan Wyszynski University in Warsaw professzora, aki a Non-Communicable Disease (NCD) globális gazdasági hatásait elemezte. Az NCD a WHO terminusa azon krónikus betegségekre, amelyek nem terjednek egyik emberről a másikra, ellenben hosszú lefolyású, és elhúzódó felépülési folyamatot vetítenek elő. Ezek többsége megelőzhető, hiszen elkerülhető kockázati tényezők okozzák. Számos haláleset következik be 60 éves kor előtt, amelyek jelentős mértékben megelőzhető lenne olyan, okozatot kiváltó kockázati tényezők kiküszöbölésével, mint a dohányzás, amely 7.2 millió áldozatot követel évente. A bel- és kültéri légszennyezés további 6.8 millió, az alkohol 3.3 millió ember haláláért felelős említett intervallumban." – mutatott rá Dr. Fal.
"A kockázati tényezők, mint az egészségtelen étkezés, a dohányzás, a légszennyezés, az ártalmas alkoholfogyasztás, vagy a fizikális inaktivitás jelentette fenyegetés a következő 5 területen igazán jelentős: szív- és érrendszeri, valamint krónikus légzőszervi betegségek, rák, diabétesz, mentális egészségállapot."
„Fektessen be az egészséges jövőbe! Közbelépésünk 8.2 millió életet menthet meg a szegényebb országokban és a gazdasági növekedés mintegy 3.5 milliárd jövedelmet generál 2030-ra. Minden, az NCD kezelésére befektetett amerikai dollár legkevesebb hétszeresét hozza vissza tíz éven belül." – ígéri a neves orvos és közgazdász. Dr. Fal kérdésünkre elmondta:
a következő 20 évben a világ közel 18 milliárd dollárt fog veszteni az NCD hatásai miatt. Ha követjük a feltételezett ártalomcsökkentési irányelveket, és meg tudjuk előzni a veszteség 20-25%-át, akkor ez a veszteség tulajdonképpen 3-4 milliárd dollárral csökkenhet világszerte.
Dr. Tarek Safwat a tüdőbetegségek kairói professzora szomorú tényként állapította meg: 2018-ban 1.76 millió áldozatot követelt a tüdőrák. A dohányzás 30, a passzív dohányzás 80%-át érinti Egyiptom népességének, de attól tart, hogy 2050-re megduplázódhat a rák okozta halálozási ráta, ugyanis jelenleg 10-ből 7 tüdőrákért a dohányzás a felelős.
Az egyiptomi dohányosok 70%-a szeretne leszokni, de csupán 5%-uknak sikerül ez segítség nélkül.
„Ha a gyorshajtás esetén bekövetkező baleset ellen a biztonsági övvel, a nem kívánt fogamzás ellen az óvszerrel, a fogkárosodás ellen a cukorpótló használatával óvhatjuk magunkat a lehetséges ártalmaktól, miért ne létezhetne alternatíva a dohányzás káros hatásaival szemben?" – tette fel a kérdést az ártalomcsökkentésért elkötelezett orvos.
Dr. Safwat szerint a WHO irányelvei alapján a következőket kellene tenni azonnal a tüdőrák megelőzése érdekében: Ellenőrizni kell a dohányáru felhasználását, és a megelőzési irányelveket! Meg kell védeni az embereket a cigarettafüsttől! Segítséget kell kérni a leszokáshoz! Figyelmeztetni kell a fogyasztókat a dohányzás veszélyeire!
Az edukációnak kiemelt jelentősége van!
„Nem egyszerű a dohányzásellenes harc!" – jegyzi meg keserűen, hiszen a figyelmeztetésen, és az adóemelésen kívül egyik sem érvényesült mindezidáig Egyiptomban.
Peter Harper a Public Health of England (PHE) kutatására hivatkozva elmondta, hogy
A kutatások azt mutatták, hogy a nemdohányzók körében minimális az új típusú dohánytermékeket vásárlók száma, tehát a vásárlók inkább átszoknak mintsem rá.
– értékelt a neves onkológus. Dr. Harper Peter Hajek professzorra hivatkozva kijelentette, hogy „az e-cigaretta alternatíva lehet, abban az esetben, ha valaki nem képes végleg lemondani szenvedélyéről.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a füstmentes technológiáknak nem célja a fiatalok és nemdohányzók megszólítása.
A tanulmány egyik fő jelentősége abban rejlik, hogy a cigarettázásnál valószínűsíthetően kevésbé káros alternatívát kínál azon felnőtt, káros szenvedéllyel élők számára, akik saját döntésük okán nem tudnak, nem akarnak leszokni."
Habár füstmentes technológiák nem veszélytelenek, hiszen nikotint tartalmaznak, amely függőséget okozó vegyület, a füst keletkezésének hiányában jelentősen csökkenthetik a káros anyagok szervezetbe jutását.
Laura Rosen Michael Russel-re hivatkozva kijelentette, hogy az emberek a cigarettát a nikotin miatt fogyasztják, de a kátrány miatt haláloznak el, továbbá Zeller és Gottlieb 2017-es megállapítását alapul véve elmondta, hogy
a nikotin közvetlenül nem tehető felelőssé a dohányzás okozta rák, tüdő- és szívbetegségért, hanem a különböző, égéskor felszabaduló kémiai anyagok okozzák elsősorban az említett egészségkárosító hatást.
David Zaridze professzor a gyakran hivatkozott káros kátrányt összefoglaló névként említette azon gyantás, részben elégett, részben szemcsés anyagokra, amelyek az dohány égése következtében keletkeznek.
Az ártalomcsökkentés természetesen az élet más területein is megjelenik, mint szemléletmód. Erre utalt bevezetőjében Michéle Verschoore a L'oreal Kutatás és Fejlesztés egészségügyi igazgatója;
A napozás során történő napégés rövidtávú hatása ismert, azonban hosszú távú hatásai, mint a bőr korai megöregedése (photoaging), vagy az ennek hatására kialakuló esetleges rák (photocancer), kevésbé él a köztudatban, ezek kialakulása ugyanis nem napokban, hetekben, hanem években mérhető. A komoly napégés 25 éves kor alatt a legveszélyesebb.
– figyelmeztetett a neves dermatológus. „132.000 melanómát regisztrálunk évente, és 60.712 ember halt meg csak 2018-ban e betegség következtében."
A napozás természetes kedvező hatása mellett tehát érdemes figyelmet szentelni néhány megelőző tevékenységnek, az ártalmakat csökkentendő.
A bőrrák elleni védekezés során például érdemes eltakarni a test nagyobb részét, kifejezetten, ha az ember még vizes, esetleg használjon napernyőt!
– tanácsolja Michéle Verschoore. „Érdemes megváltoztatni bizonyos szokásokat, ennek érekében odafigyelni a gyermek ezirányú oktatására az iskolában, vagy a szülők figyelmeztetésére a napozás veszélyeit illetően. 11:00 és 16:00 között tartózkodjunk a kültéri programoktól, 30 perccel azelőtt kenjük be magunkat naptejjel, mielőtt kimegyünk a szabadba, viseljünk UVR- öltözéket, napszemüveget és kalapot, húzódjunk árnyékba és soha, de soha ne pihenjünk napágyon!"
A bőrrák korai felfedezése érdekében panasz esetén keressük fel dermatológusunkat, a veszélyes betegség 99%-a gyógyítható, ha időben kiszűrik.
Jocelyn Raude a status quo megőrzésével, csoporthoz való tartozáshoz való ragaszkodással magyarázza a szokás hatalmát, a dohányzás „elhagyhatatlanságát". Véleménye szerint
az aktív prevenció: az egészségügyi oktatás, a személyes tanácsadás, a páciens önkontrolljának az erősítése.
A szakember a következő aggasztó tényekkel támasztotta alá az ártalomcsökkentés fontosságát: 10-ből 9 dohányos nem tudja, vagy nem hajlandó abbahagyni a szenvedélyét, vagy visszatér hozzá. Annak ellenére, hogy a dohányzás percenként 8 életet követel világszerte, évente 30 millió új „taggal" gyarapodik a jelenlegi 1.25 milliárd dohányos. Jocelyn Raude Mitch Zeller 2014-es kijelentést idézte,
Ha azon felnőtt emberek számára, akik valamilyen oknál fogva nem szoknak le a dohányzásról, adhatunk egy füstmentes alternatívát, amely alkalmas lehet a dohányzással járó kockázatok mérséklésére, a népegészségnek kedvezünk.
Gizelle Baker, az egyik legnagyobb dohányipari cég tudományos vezetője szerint növekszik azon országok száma, amelyek felfedezték;
az alternatívákat ígérő lehetőségek, a füstmentes technológiák előnyösek lehetnek a népességük számára.
Bizonyított, hogy a betegség kockázatát a dohányzással növeljük, de adott ponton a teljes leszokás megszünteti a kockázatot, az ártalomcsökkentés pedig csökkentheti az egészségügyi kockázatot, míg a szenvedély folytatása növeli azt.
Peter Harper a kérdésben úgy nyilatkozott:
A füstmentes alternatívák megjelenése, potenciálisan csökkentett károsanyag kibocsátása hatással lehet a népesség egészére. A hatályos tanulmányok még nem képesek bemutatni az ártalomcsökkentés hosszú távú hatását.
Joanne Pollés, az egyik legnagyobb dohányipari cég franciaországi vezérigazgatója szerint az ártalomcsökkentés célja, hogy ösztönözze az embereket arra, hogy
hozzanak az életükre nézve előnyös döntéseket, csökkentsék a káros szenvedélyek ártalmasságát! Alkossunk törvényeket, irányelveket, valamint kínáljunk alternatívákat, amelyek megelőzik vagy megszüntetik a káros szenvedélyt!
– szólt a témában érintettekhez Joanna Pollés.
A konferencián szót kérő neves orvosok és szakemberek üzenete nyílt és világos:
a dohányzás ártalmainak kiküszöbölését kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásától való teljes tartózkodás biztosíthatja, ez a leghatékonyabb módja az ártalomcsökkentésnek.
Ha azonban ez különböző okokból nem valósul meg, érdemes törekedni a káros szenvedélyek fogyasztóra és embertarásaira történő hatását csökkenteni!