Útnak indult a Nap sarkvidékeit felderítő űrszonda

Helyi idő szerint vasárnap késő este útnak indították a floridai Cape Canaveralból az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Solar Orbiter nevű űrszondáját, amely a tervek szerint elsőként fogja lencse végre kapni a Nap sarkvidékeit.

Az 1,5 milliárd dolláros napszondát egy Atlas V hordozórakétán bocsátották fel. A NASA nem sokkal később sikeresnek ítélte a kilövést, miután a Solar Orbiter napszárnyai kinyíltak. Az 1800 kilogrammos űreszköz a Vénusz és a Föld gravitációs erejét fogja használni, hogy kilökje magát a Nap körüli pályájáról és elsőként készíthessen felvételeket madártávlatból a Nap sarkvidékeiről. A misszió hét éve alatt a Solar Orbiter 24 fokkal fog eltérni a Nap egyenlítőjének síkjától, ha a missziót három évvel meghosszabbítják, akkor 33 fokkal.

Az Európában megépített napszonda 2021 végén kezdi meg tudományos tevékenységét, és 2022-ben fogja először nagyon megközelíteni a Napot, majd hathavonta megismétli a manővert. A tervek szerint a Naptól való legkisebb távolsága 42 millió kilométer lesz, vagyis belép a Merkúr keringési pályájára. A Solar Orbiter négy műszert és hat távoli érzékelésű képalkotó eszközt fog szállítani.

Ez ugyan jócskán elmarad a NASA másfél éve útnak indított Parker Solar Probe nevű űrszondájának rekordjától, amely 18,6 millió kilométer volt, ám a Solar Orbiter "igazi ereje" nem a Nap megközelítésében, hanem sarkvidékeinek megörökítésben rejlik. Nicola Fox, a NASA kutatója szerint mivel a Solar Orbiter fentről fog lenézni a Nap pólusaira, a kutatóknak lehetősége nyílik a térségben lévő sötét, folyton változó koronalyukak tanulmányozására.

A szonda várhatóan közvetlen képet kap a Nap sarkpontjai felől érkező napszélről, és segíthet annak megértésében is, mi okozza a napfolt növekedésének és apadásának 11 éves ciklusát.

Látószöge révén a Solar Orbiter várhatóan teljes háromdimenziós nézetet nyújt majd a Földtől körülbelül 150 millió kilométerre lévő Napról. A szonda titánium hőpáncélja és kalciumfoszfát alkotta burkolata ellenáll több mint 530 Celsius-foknak is. A Nap sarkvidékeinek megfigyelése mellett az űrszonda a más naprendszerekben lévő bolygók esetleges lakhatóságának vizsgálatában, valamint az űridőjárás jobb előrejelzésében is segítheti a kutatókat.

Forrás: MTI/AP/Florida Today/Malcolm Denemark

Az egyetlen szonda, amely a Nap sarkvidékei fölé repült, eddig a NASA és ESA által közösen kifejlesztett Ulysess volt. Az Ulyssest 1990-ben indították útnak és 2009-ben ért véget a küldetése. Ez a szonda sohasem került közelebb a Naphoz, mint a Nap-Föld távolság és csak olyan műszereket szállított, amelyek csupán a közvetlenül a szondát övező körülményeket tudták vizsgálni.

Az elmúlt 30 évben több mint tucatnyi űrszondát indítottak útnak a Nap tanulmányozására. A technológiai fejlettség azonban csak most ért el arra a szintre, hogy olyan űrszondákat lehessen létrehozni, amelyek elég közel tudnak kerülni a Naphoz anélkül, hogy megsülnének.

(MTI/AP)