Egy középkori gyilkosság jégbezárt titkait tárta fel egy új kutatás

Thomas Becket canterbury érsek halála sokkolta Európát. Halála után két évvel szentté avatták.

A jég rétegei magukba zárva őrzik az évszázadokkal ezelőtti levegő szennyezettségének nyomait. Brit kutatók a svájci-olasz Alpok egy gleccserének jegét vizsgálva találtak értékes adatokat a korabeli brit életmódról és a történelem viharairól - számolt be róla a BBC News.

Az Antiquity című folyóiratban publikált tanulmány szerzői az ólom nyomait vizsgálták a jégrétegekben. Az 1100-as évek végének ólommal szennyezett levegője a brit bányák felől érkező szelekkel jutott el az Alpokig. A 12. században ugyanis a légszennyezettség éppen olyan súlyos volt, mint évszázadokkal később, az ipari forradalom idején.
Christopher Loveluck professzor, a Nottinghami Egyetem tudósa, a tanulmány szerzője szerint

a szennyezett levegő jégbe zárt nyomai például Thomas Becket meggyilkolásáról is árulkodnak.

Canterbury érsekét, Thomas Becketet 1170-ben gyilkolták meg templomában. A szörnyű gyilkosság híre egész Európát bejárta annakidején. II. Henrik angol király és Becket egykor nagyon közel állt egymáshoz, Becket a király kancellárja volt, mielőtt érsekké nevezte ki. A király úgy gondolta, a kinevezés lehetővé teszi, hogy a korona visszaszerezze befolyását a gazdag, hatalmas és viszonylagos függetlenséget élvező egyház fölött. Becketnek azonban más céljai voltak.

Thomas Becket canterbury érsek halála sokkolta Európát. Halála után két évvel szentté avatták. Forrás: https://www.theguardian.com/culture/2019/dec/28/thomas-becket-in-1170-to-be-marked-with-year-of-events#img-1

A király egyre növekvő ingerültséggel figyelte az érsek lépéseit, és állítólag egyszer kifakadt: "Hát senki sem szabadít meg ettől az izgága paptól?". Egy Henrikhez hű csoport pedig elhatározta, hogy megteszi, és 1170. december 29-én brutális módon lefejezték a Canterbury katedrálisban.

A kutatás most fizikai bizonyítékot is talált a történtekre egy 72 méter hosszú jégrétegben a svájci-olasz Alpokban, a Colle-Gnifetti-gleccserben.

Ahogy a fák törzsének gyűrűiből kiolvasható a fák élete, a gleccserek is magukba zárva őrzik a történelmet: a levegő kémiai összetételét a buborékokban, amelyek évről évre beágyazódnak a jég egyre hízó rétegeibe.

Az ólomtermelés összefüggött a politikai helyzettel

A 800 éves jég elemzéséhez rendkívül érzékeny lézersugarat használtak a kutatók. Ezzel a módszerrel fedezték fel, hogy a 12. századi levegőben nagy mennyiségű ólom és por szállt. A légköri modellek segítségével rekonstruálták, hogy a szennyezett levegőt a szelek északkeletről, Anglia felől fújták, ahol az 1100-as évek végén erősen fellendült a bányászat és a kohászat. Az ezüstöt és az ólmot gyakran együtt bányászták ebben a periódusban, a Peak District és Cumbria bányái Európa legjobban termelő bányái közé tartoztak.

16. századi portré II. Henrik angol királyról. Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/f/fa/King_Henry_II_from_NPG.jpg

Az ólmot nagyon sok mindenre használták, vízcsöveket, templomtetőket, ólomüveg ablakokat is gyártottak belőle. De a kitermelés és feldolgozás világosan összefüggött az aktuális politikai helyzettel - mutattak rá a tanulmány szerzői. Az 1169-70-es időszakban, amikor II. Henrik és Becket között súlyos nézeteltérések támadtak, az egyház nem volt hajlandó Henrikkel együttműködni, ami abból is látszik, hogy a kitermelés és gyártás visszaesett abban az évben.

A Peak District Nemzeti Parkban álló Peveril kastély volt a terület ólombányászatának közigazgatási központja. Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-52095694

Amikor Becket meggyilkolása után a pápa kiközösítette Henriket, a király igyekezett helyrehozni az egyházzal való kapcsolatát, ami szintén kiolvasható a jégbe zárt nyomokból.
Henrik ígéretet tett rá, hogy jelentős egyházi építkezésekbe fog. Ehhez természetesen nagy mennyiségű ólomra volt szükség a monostorok tetőinek elkészítéséhez.

"Az ólomtermelés gyorsan nőtt, mivel Henrik megpróbálta kiengesztelni az egyházat"

- mesélte Loveluck professzor.

A Svác és Itália határán fekvő Colle Gnifetti-gleccser. Forrás: https://www.bbc.com/news/science-environment-52095694

A kutatók szerint adataik világos kapcsolatot mutatnak a termelés növekedése és csökkenése, valamint a háborúk és az egymást követő királyok uralkodása között az 1170-tól 1220-ig tartó időszakban.

A jég elemzéséből világosan kimutatható, hogy amikor egy király elhunyt, a termelés visszaesett, és a következő trónra lépésével ismét fellendült.

Kiolvashatjuk a jégből II. Henrik, Oroszlánszívű Richárd és János király halálát - mondta a tudós.
A kutatók szerint az az elmélet, hogy a légköri szennyezettség az ipari forradalommal kezdődött, helytelen.

(Forrás: MTI)