A COVID-19 múlt év decemberi felbukkanása óta a világ számos kutatólaboratóriuma vizsgálja a rendkívül gyorsan terjedő új humánvírus genetikai jellemzőit, a fertőzés mechanizmusát, valamint azt az ellene való védekezés szempontjából fontos kérdést,
hogy a kórokozó mennyire tekinthető stabil vírusnak, azaz milyen az életképessége.
Márciusban több vizsgálati eredményt is publikáltak ez utóbbi kérdéssel kapcsolatban, így többek között az Egyesült Államok Országos Allergia és Fertőző Intézetének (NIAID) koordinálásával elvégzett kutatások eredményeit.
A teszteket az amerikai Országos Egészségügyi Központ laboratóriumaiban végezték el a Princeton Egyetem, valamint a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem szaktudósainak közreműködésével.
Az elvégzett kísérletekkel azt modellezték, hogy a vírussal megfertőződött emberek köhögésével, illetve tüsszentésével levegőbe kerülő COVID-19 kórokozó mennyi ideig képes életben maradni a levegőben, illetve a különböző tárgyak felületén.
A tesztek során orvosi porlasztókészülékek segítségével juttattak vírusmintákat a levegőbe, azt szimulálva, ahogy egy megfertőződött beteg köhögése juttatja a szabadba a kórokozót.
A vizsgálat szerint a vírus átlagosan három óráig képes életben maradni a levegőben,
de különböző tárgyak felületére jutva az életképessége - e tárgyak anyagának függvényében – jelentősen meghosszabbodhat.
A NIAID szerint a COVID-19 rézfelületen – ami igen gyakran a kilincsek alapanyaga - négy órán át maradhat életképes,
de például kartonpapíron ez az időtartam már 24 órára ugrik fel,
míg rozsdamentes acélon és műanyagokon a vírus élettartama három napra növekedhet.
A kutatócsoport Dr. Neeltje van Doremalen vezetésével a The New England Journal of Medicine szaklapban publikálta a részletes megállapításait. A COVID-19 egyes tárgyak felületén való életképességének megállapításánál nemcsak a tárgyak anyagát, hanem a környezeti feltételeket is tanulmányozták.
A vírus egyes felületeken mutatott aktivitásánál a levegő hőmérsékletét és páratartalmát is mérték. Ami a hőmérsékleti adatokat illeti, megállapították, hogy
a COVID-19 vírus életben maradásához a + 4 C fokos hőmérséklet számít a legkedvezőbbnek, amin akár 28 napig is aktív maradhat.
A 4 és 20 C fok közötti tartományban öt és huszonnyolc nap közötti stabilitást mértek, de 20 és 23 C fok közötti szobahőmérsékleten is három-négy napig életképes maradhat a kórokozó.
Száraz és magas, + 40 C fok körüli hőmérsékleten viszont hirtelen és szignifikánsan lecsökken a COVID-19 túlélési képessége, ilyen tartományban alig marad aktív vírus. Már a járvány Kínában történt kitörésének kezdetén megfigyelték, hogy a COVID-19 a vírusfertőzöttek fürdőszobai használati tárgyain
viszonylag hosszabb ideig, akár néhány napig is stabil maradhat.
A COVID-19 túléléséhez a 20, illetve 60 százalék közötti relatív páratartalom a legkedvezőbb.
Az eddigi vizsgálatok szerint külső környezetben elsősorban a hőmérséklet befolyásolhatja a kórokozó életesélyeit, de mindkét tényezőnek,
tehát a hőmérséklet, valamint a relatív páratartalom együttesének is komoly szerepe lehet
a COVID-19 aktivitásának alakulásában. Úgy tűnik, hogy a magas hőmérsékletű és az alacsony páratartalmú környezetben a leggyorsabb a vírus inaktiválódása.
Egyelőre még nem teljesen egyértelmű, hogy a textíliák felületén mennyi ideig képes megtartani fertőzőképességét a COVID-19 vírus.
Ami bizonyosnak látszik, hogy testfelülettel közvetlenül érintkező ruhadarabokon, amelyeknek nagyobb a nedvességtartalma a test párolgása miatt, a vírusnak jóval kisebbek a túlélési esélyei, mint a külső ruházaton.
A Griffith Egyetem fertőzőbetegség és immunológus szakértője, Nigel McMillian professzor szerint a különösen gyakran használt mobiltelefonok érintőlapján a COVID-19 vírus
szintén több napig, akár egy hétig is képes megtartani az aktivitását,
ezért különösen fontos a mobiltelefonok érintőképernyőjének (valamint a tabletek képernyőjének, illetve a számítógépek billentyűzetének) rendszeres fertőtlenítése, különösen, ha a készülékeket nyilvános helyen használjuk.
A fertőtlenítés elvégzésére a 60 -70% alkoholt tartalmazó törlőkendők a legalkalmasabbak. Noha az még nem világos egyelőre, hogy a különböző tárgyak felületén megtelepedett vírus az elsődleges átvitelnek számító cseppfertőzéshez képest mekkora szerepet játszik a járvány továbbterjedésében,
de a kórokozó relatíve jó túlélőképessége miatt rendkívül fontos a gyakori kézmosás,
a használati tárgyaink fertőtlenítése, valamint a társas érintkezések legminimálisabbra csökkentése.
(Forrás: The New England Journal of Medicine, Europe PMC, Mail Online)