A bizonytalanság és a kontrollvesztettség szorongást idéz elő, és ez az új koronavírus járvány idején hatványozottan jelentkezik. A pszichológusok szerint azonban léteznek ennek a nem túl kedvező állapotnak pozitív oldalai is:
kiélesednek az érzékeink, jobban reagálunk a környezetünk ingereire, és mindennél hatékonyabban fel tudunk készülni a nem várt történésekre.
Ez azonban csak az érem egyik oldala. Ha az események inkább a negatív irányba tartanak – és lássuk be, hogy a világszerte növekvő esetszámok és halálesetek inkább ezt reprezentálják –, az rontja a mentális egészségünket.
A lelkünknek is szüksége van védelemre, mert az is épp úgy meg tud fertőződni, mint a testünk
– mondta Orvos-Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus, aki közösségi oldalán minden este élőben „rendel" és akitől mi is kérdezhettünk. – A kezeletlen stressz rontja a pszichés immunrendszerünk működését, pedig nem csak a testünkre, hanem ennek a védelmére is fokozottan oda kell figyelni.
Ebben a kiélesedő helyzetben egyre többen maradnak otthon (sokan önként vállalják a karantént),
többen már megbetegedtek, mások a legjobb tudásuk szerint igyekeznek távol tartani a fertőződés esélyét, és megint mások talán még mindig elutasítják a vírus jelenette fenyegetés komolyságát. Valamennyi helyzetnek és emberi reakciónak megvan a lelki háttre.
A szakember szerint most egy olyan, fokozott figyelmet igénylő helyzet állt elő, amivel a történelmünk során legutóbb az 1918-as spanyolnátha idején találkozhatott az emberiség. Éppen ezért jelent akkora kihívást minden szempontból!
A legjellemzőbb érzelmi és kognitív reakció a koronavírus-járványra a szorongás és a fokozott stressz. Hogy ez mivel jár?
Többek között elalvási nehézségekkel, étvágytalansággal vagy fokozott étvággyal, különböző testi tünetekkel
(fejfájás, remegés, stb.), visszatérő negatív gondolatokkal, lehangoltsággal és bizonyos esetekben akár depresszióval is találkozhatunk.
Amikor egy egészségügyi probléma, mint például az új koronavírus valahonnan messziről érkezik meg a közvetlen közelünkbe, akkor igen kevés információnk van róla és ezáltal fokozódik a bizonytalanságunk
– magyarázta Baruch Fischhoff, amerikai pszichológus, a Carnegie Mellon Egyetem professzora, a kockázatok és az emberi megítélés, valamint a döntéshozatalok szakértője, aki az American Psychologycal Association szervezet tudományos lapjában publikált interjúban a koronavírus lelki hatásait boncolgatja. – Sokkal sebezhetőbbnek érezzük magunkat, mint bármikor, ami a mindennapi életünkre és a testi-lelki egészségünkre is közvetlen hatással van.
Hozzátette: az új vírusokat kevésbé ismerjük, mint a régieket, és az ellenanyagok kifejlesztése is még csak a fejlesztési, tesztelési fázisban van. Ez azonban még több stresszt és szorongást generál az emberekben.
Innen már csak egyetlen lépés a pánik, ami a legrosszabb tanácsadó lehet krízishelyzetben.
A professzor szerint a jelenlegi koronavírus szituáció azonban még nem jutott el erre a szintre. Meglátása szerint a valódi pánikot világszerte igen kevés helyen láthattuk eddig, mert a kialakult válsághelyzetben az emberek inkább támogatják egymást, rugalmasan reagálnak, bátran viselkednek és megpróbálják a lehető legjobbat kihozni a szituációból.
A pszichológusok szerint most is, mint minden bizonytalan helyzetben, a kapaszkodókat keressük.
Olyan, megnyugtató állapotra vágyunk, ami képes elűzni ezt a pillanatnyilag rémálomnak tűnő helyzetet.
Ezt viszont a járvány terjedésével egyre nehezebben találjuk.
A saját feszültségünket ebben a helyzetben gyakran a környezetünkön próbáljuk meg levezetni, ingerültek vagyunk és kevésbé toleráljuk a világot
– magyarázta a háttérben történő pszichés folyamatokat Orvos-Tóth Noémi. – Érdemes ezt tudatosítani magunkban és tisztázni a környezetünkkel az okokat, miközben „nyugalmi időket" adunk egymásnak.
Hangsúlyozta, hogy a kialakult állapot hatalmas önismereti munkát is jelent, mert mindaz, amit hittünk vagy gondoltunk a világról és magunkról, az most megkérdőjeleződni látszik. A klinikai szakpszichológus szerint a különböző fájdalmas, vészterhes időszakok mind ugyenezt a mechanizmust indítják be a lelkünkben. Erre viszont többen érzékenyebben reagálhatnak, ami teljesen természetes.
Minél inkább elhúzódik ez a krízishelyzet, annál nagyobb az esélye annak, hogy pszichés károkat fogunk elszenvedni
– tette hozzá a klinikai szakpszichológus, aki szerint most kell kreatívnak és rugalmasnak lennünk, mert ilyen kiélezett szituációt még nem éltünk meg a modern korban.
Többek között azt javasolja, hogy tartsunk a kapcsolatot másokkal, mert a kommunikáció nehezen pótolható előnnyel jár; hogy próbáljuk a napjainkat otthon is napirendhez igazítani; és hogy nyugtalanító gondolatok esetén kezdjünk el valami egészen más tevékenységet végezni.
A vírus világszerte már most több mint 200 ezer embert fertőzött meg, és egyelőre megállíthatatlannak tűnik. Ennek a gondolata pedig igen megterhelő a lelkünknek, a mentális egészségünknek.
A járvány időszaka most egy kényszerhelyzetet teremtett, amit kezelnünk kell;
valami ugyanis egészen biztosan megváltozik körülöttünk, amire muszáj felkészülni. Szélsőséges esetben ez több mindent jelenthet: a saját vagy egy szerettünk megfertőződését, de a munkahely vagy családtagok elvesztését is.
Az estleges megbetegedés gondolata mintegy a tesztje az egyén értékrendjének, motivációjának és rezilienciájának
– magyarázta Baruch Fischhoff professzor. – Ez az állapot egy komplex, több tényezős jelenség, ahol természetesek az érzelmi hullámvölgyek, és amelyben az ember már nem csak a testi károsodásra reagál, hanem ennek a fenyegetésnek a gondolatára is.
Nagy kérdés tehát, hogyan lehet lelkiekben felkészülni a saját vagy egy szerettünk esetleges megbetegedésére? A szakember szerint erre leginkább a már említett reziliencia, vagyis a lelki ellenállóképesség adhat választ, amelynek köszönhetően
a szélsőséges élethelyzetekben, erős stresszhatásoknak kitéve is helyt tudunk állni.
Márpedig egy járványügyi helyzet erősen igénybe veheti a megküzdési kapacitásunkat.
A helyzet okozta stresszhatások sajnos egy nagy járvány idején elkerülhetetlenek, amelyek főként azért járnak fokozott lelki megterheléssel, mert nem láthatjuk ezeket előre, tehát a felkészülés is szinte lehetetlen.
„A pszichológiai rugalmasság az arra való képességet jelenti, hogy nyitottan, tudatosan képesek vagyunk megélni a jelen pillanatot a maga teljességében (a nehéz élményekkel együtt) és közben képesek vagyunk a számunkra fontos értékek által vezérelt hatékony viselkedésre. Ennek növekedésével, fejlődésével tehát képessé válunk arra, hogy hatékonyabban kezeljük a nehéz élményeket, érzéseket, gondolatokat és ezáltal javuljon az életminőségünk." – határozta meg a reziliencia lényegi elemeit Szondi Máté és Szabó-Bartha Anett az Elfogadás és Elköteleződés Terápia: emberkép, alapfogalmak, hatékonyság című tanulmányukban.
A szakemberek arra is rámutatnak, hogy ennek fejlesztésével lehetővé tudjuk tenni, hogy a fizikai és a mentális erőforrásainkból meríteni tudjunk egy-egy stresszes vagy szorongató szituációban. Például most.
Több kutatás megerősítette, hogy ez a fajta lelki állhatatosság egy válsághelyzet, krízis idején is kikezdhetetlen és megingathatatlan. A reziliencia képessége lehetővé teheti, hogy megfelelően reagáljunk a környezetünkből érkező, akár szélsőséges eseményekre, gyorsabban meglássuk a megoldást vagy a kiutat. Erre pedig most különösen nagy szüksége van a világnak.